Fontsize
kicsinyít
alapméret
nagyít

Almási Antal

Almási Antal
(Galgóc, 1873. november 14. – Budapest, 1941. december 15.)

jogtudós, egyetemi tanár, kúriai bíró

Almási Antal 1873. november 14-én született Galgócon. Eleinte rabbinak készült, ám később jogi tanulmányokba kezdett. A Budapesti Tudományegyetemen szerzett jogtudományi doktori oklevelet. 1899-ig magánjogi tanulmányokat folytatott a berlini, kieli, lipcsei, heidelbergi és strasbourgi egyetemeken. 1910-ben magántanári képesítést szerzett magyar magánjogból. 1899 és 1901 között Újpesten törvényszéki aljegyzői feladatokat látott el, majd 1901-ben törvényszéki jegyzővé lépett elő. Egy évvel később albíróvá vált. 1908 és 1917 között járásbíróként szolgált, amit 1917-től ítélőtáblai bírói tevékenysége váltott fel. Végül 1927-ben a Magyar Királyi Kúria bírája lett.

1910-től a kolozsvári, 1927-től pedig a Budapesti Egyetem magántanárává nevezték ki. 1926-tól 1940-ig a Szegedi Egyetem magántanára volt. Ez idő alatt készítette el a kötelmi és dologi jogi kézikönyvét. Munkássága a magánjog területére terjed ki, a Grosschmid Béni iskola jeles képviselője volt, követte őt az analitikus módszer, logikai elemzés használatában. Emellett a polgári perrendtartással, a bírói gyakorlat jelentőségével, a családjoggal is részletesebben foglalkozott.

"Almási Antal írói természete szerint monográfiaíró. Erre vall erős analitikus hajlandósága, gondolkodásának az eredetiség felé vivő élessége, új utakat kereső kutató vénája."(Beck Salamon: Almási Antal Ungarisches Privatrecht)

Döntvénytár-szerkesztői tevékenységet is folytatott, részt vett a Fodor-féle Magyar magánjog, valamint a Szladits-féle Magyar magánjog szerkesztésében. Jelentős szerepet vállalt a polgári törvénykönyv szerkesztésében, javasolta az általános rész elhagyását.

"Kemény megbirkózás az anyaggal, szívós kiaknázása a felszín által csak elrejtett problémáknak, a saját maga által kibányászott anyagnak a szortírozása, fémnek és salaknak elkülönítése; egészében egységes szempontoktól uralt szintétikus elrendezése a lelkiismeretes pontossággal meganalizált anyagnak: ez az Almási munkarendszere. Almási nem a könnyed ötletek embere. Ő sohasem jön rá valamire, nincsenek előre elfoglalt álláspontjai. Végiggörgeti a különböző lehetőségeket, egyenkint leméri az érvek és ellenérvek súlyát és így kapja meg a maga eredményeit." (Beck Salamon: A háború hatása a magánjogra)

Publicisztikai tevékenysége is jelentős volt, értekezései megjelentek többek között a Jogállam, a Magyar Jogászegyleti Értekezések és Egyéb Tanulmányok, a Magyar jogi szemle, a Királyi közjegyzők közlönye, a Jogtudományi közlöny, a Polgári jog, a Kereskedelmi jog, az Ügyvédek lapja, a Békejog és békegazdaság, a Magánjogi kodifikáczióink és A jog című folyóiratokban. 1941. december 15-én hunyt el Budapesten.

"Mindig a logika egyenes vonalán jár, lefejtései szigorú következetességgel gombolyítódnak le a maguk megszabott egymásutánjában." (Beck Salamon: Az egyoldalú ügylet)

Főbb művei:

Könyvismertetések:

Irodalom:

More in this category: « Zichy Antal