Betűméret
kicsinyít
alapméret
nagyít

Csemegi Károly művei. 1-2. kötet.

Csemegi Károly
Csemegi Károly művei. 1-2. kötet. Budapest: Franklin Társulat, 1904.

Forrás:
Magyar Jogász-Újság. 1904. II. évf. 23.szám p 459-460.

Az elhunyt nagy jogtudós özvegyének felszólítása folytán Edvi illés Károly és Gyomai Zsigmond összegyűjtötte és sajtó alá rendezte Csemegi Károly műveit, a Franklin Társulat pedig a magyar irodalom körül szerzett érdemeit gyarapította azzal, hogy e dolgozatok kiadására vállalkozott és azokat a mű jelentőségéhez méltó kiállításban részesítette. Csemegi nem tartozott a sokat író tudósok közé. Sokat olvasott, tanult és elmélkedett, de a nyilvánosság előtt akkor tárta csak fel gazdag tudását, mikor arra különös alkalomszerűség ösztönözte. Az 50-es években perbeszédeivel, a 60-as években közjogi és politikai tanulmányaival keltett feltűnést. A 70-es években, mint államtitkár, maradandó értékű munkája a büntető törvénykönyv és annak indokolása. A 80-as években különösen a büntetőjog terén felmerült vitás kérdésekről írt nagybecsű értekezéseket. Már ebből is kitűnik, hogy Csemegi műveinek egy része időről-időre változó hírlapokkal és folyóiratokkal együtt már csaknem feledékenységbe ment.

A dolgok ilyetén állásában a jelen munka összeállítóinak elsősorban feladata az volt, hogy Csemegi elszórt műveit összegyűjtve kiválasszák közülük azokat, amelyek független, önálló, tudományos értékkel bírnak. Ami most már a munka tartalmát és beosztását illeti, a több mint 62 ívet tartalmazó nagy mű két kötetre oszlik. Az első kötet Csemegi közjogi és publicisztikai dolgozatait tartalmazza. Napvilágot látnak itt Csemeginek a 60-as években az akkori folyóiratokba és napilapokba írt nagyértékű tanulmányai, amelyek – sajnos – e pillanatban különösebb aktualitással bírnak. De fölvetettek e kötetbe oly dolgozatok is, melyek ezúttal látnak először napvilágot. „Kodifikáczió és unifikáczió”. „A nemzetiségi kérdés a jelen és jövő szempontjából. „ A királyi Kúria és az alkotmány”. A 82 ívet kitevő második kötet első sorban Csemegi főművének, a büntető törvénykönyvnek indokolását tartalmazza, amelyet az első betűtől az utolsóig maga Csemegi írt. Ez indokolásból a kiadói kiválasztották mindazt, ami önmagában is megáll és külön-külön monographia gyanánt közölték az Indokolás örökbecsű részeit. Nagy szolgálatot tettek ezzel a jogász közösségnek, mert a Lőw Tóbiás-féle anyaggyűjtemény, mely az indokolást tartalmazza, ma már nem kapható, és így Csemegi e nagyértékű műve teljesen hozzáférhetetlen. Az indokolás megfelelő helyére beiktatva megtaláljuk azokat a nagyobb büntetőjogi tanulmányokat, amelyeket Csemegi az akkori folyóiratokba írt. Helyet foglalnak itt: „Tettestárs és segéd” , Egység és többség”, Eszmei halmazat és magánlaksértés” című nagybecsű dolgozatok.

A második kötet végét a Csemegi által készített és 1882-ben kinyomtatott bűnvádi eljárás tervezete megokolásának főbb része tölti be, amely dolgozat tudvalevőleg Csemegi egyik legnagyobb és maradandó becsű alkotása. A kiadók mindkét kötetet ott, ahol szükségesnek látszott, jegyzetekkel látták el. Ezenfelül Edvi illés Károly a nagy terjedelmű munka elé Csemegi Károly élete és kora címmel nagybecsű értekezést írt, amelyből nemcsak a tanítványnak lelkesedése tűnik ki a mester iránt, hanem a kornak és tárgynak alapos és mély ismeretéről is meggyőződhetünk. Ha a két kötet csak egy részét foglalja magában Csemegi műveinek, már ez a gyűjtemény is oly maradandó emléke lesz, mely örök dicsőségére szolgál a magyar jogtudománynak. A magyar olvasó közönség, de első sorban a magyar jogászság mai színvonalától és a jogtudomány iránti fogékonyságától függ, hogy a két kötet mielőbb a nemzet közkincsévé válik-e, és hogy ezúton lehetővé tétessék Csemegi összes műveinek egységes kiadása. Ez volna a legméltóbb hódolat, amellyel a nagy tudós emlékének szülőhazája áldozhatna.