Betűméret
kicsinyít
alapméret
nagyít

Jogtudományi Szemle

Jogtudományi Szemle

Jogtudományi Szemle: M. Kir. Igazságügyminisztérium Törvénykészítési Osztályának rendes közlönye (1869–1870)

1. évf. 1. sz. (1869)–2. évf. 12. sz. (1870)

Az Országgyűlési Könyvtár állományában és a DTT portálon:

1. évf. 1. sz. (1869)–2. évf. 4. sz. (1870)

Ugrás a folyóirat digitalizált számaira.
Az évfolyamok szabadon hozzáférhetőek.

A lap célkitűzéseit, alapelveit az 1869. évi 1. számban megjelent Bevezetésül című cikk foglalja össze. A lap fő célja a hazai jogtudomány és törvénykezés, ezáltal pedig a haladás és a műveltség ügyének szolgálata. Amennyiben a törvényhozás egyes közjogi kérdések, jogi reformok ügyével kíván foglalkozni, napirendre tűzi olyan jogszabályok kidolgozását vagy átdolgozását, mint a polgári vagy a büntető törvénykönyv, a büntető perrendtartás, a váltó-, a kereskedelmi vagy a bányatörvények, az induló folyóirat ezzel kapcsolatban is meghatározta saját feladatait. Elsősorban az említett tárgyak körüli eszmecseréknek, fejtegetéseknek, a jogi elvek és tanok tisztázásának kívánt szabad teret nyitni. Folyamatosan figyelemmel akarták kísérni a kodifikáció irányát és haladását. A készülő törvényjavaslatokat a nagyközönség elé tárva, fórumot biztosítottak a javaslatokkal kapcsolatos – azok mellett vagy éppen azok ellen szóló – érveknek, azok megvitatásának. Célul tűzték ki az elfogadott törvények indokolásának és magyarázatának közlését, valamint a hazai és a külföldi törvényhozás eredményeinek kritikai összehasonlítását.

Témáit tekintve a lap elsősorban az országban folyó kodifikációs munkálatok ismertetésével foglalkozott. Munkatársai közül többen – belső munkatársként vagy bevont külső szakértőként – részt vettek az Igazságügyminisztériumon belül folyó kodifikációs munkálatokban.

A folyóirat tartalmát illetően megállapítható, hogy az egyes füzetszámokban értekezéseket közöltek a jogtudomány szinte valamennyi ágából, de kisebb teret engedtek az államjogi, a közjogi természetű műveknek és jogtörténeti, jogbölcseleti munkákat is csak akkor közöltek, ha azoknak aktualitásuk volt vagy újszerűek voltak. A politikai természetű kérdéseket ugyancsak igyekeztek háttérbe szorítani, mivel ezekről úgy vélték, hogy a politikai napi sajtó hasábjain jobb helyük van. Előnyben részesítették a gyakorlati irányú fejtegetéseket és a tárgyalt témákat igyekeztek mindig a kodifikáció aktuális menetrendjéhez igazítani.
Összehasonlító módon kívánták ismertetni a bel- és külföldi törvényhozás mozzanatait, eredményeit (törvényjavaslatok, törvényszövegek, azok indokolása, a törvényhozás tárgyalásai, fejtegetések, bírálatok, észrevételek). E rovatban a hangsúly a hazai szabályozás ismertetésén volt.
A jogesetek, bírói ítéletek ismertetése, tudományos feldolgozása elsősorban a gyakorló jogászok számára kecsegtetett haszonnal. A Jogirodalmi Szemle rovat a jogirodalmat követte figyelemmel: folyóiratok tartalmát, valamint új – magyar és idegen nyelven megjelent – jogi műveket ismertetett. A Különfélék rovat a napi szükségleteket kielégítő egyéb közleményeket tartalmazta (vegyes adatok, hírek, újdonságok, személyi ügyek, kinevezések, nekrológok, törvénykezési statisztikai adatok, jogászokat érdeklő apróhirdetések).

A folyóirat rövid életű volt, megszűnésének oka ismeretlen.

További adatok a lapról:

Periodicitás:

Évente 12 szám jelent meg.

Szerkesztő:

Csemegi Károly

További munkatársak:

Bovánkovics József,Hoffmann Pál, Kautz Gyula, Ökröss Bálint, Pauler Tivadar, Szilágyi Dezső, Tóth Lőrincz

Forrás:

  • Bevezetésül. [A Jogtudományi Szemle programcikke.] = Jogtudományi Szemle, 1869. I. évf. 1. sz. 1–5. p.
  • Nagy Lajos: A magyar jogi folyóirat irodalom fejlődésének vázlata. In: A Jogtudományi Közlöny (1865–1934) büntetőjogi tárgyú adatai. Budapest: Igazságügyi Minisztérium, Bv. Házinyomda, 1988. 5–67. p.