Betűméret
kicsinyít
alapméret
nagyít

Királyi Közjegyzők Közlönye

Királyi Közjegyzők Közlönye

Királyi közjegyzők közlönye: folyóirat a perenkívüli törvénykezés és a közjegyzői gyakorlat számára (1895–1944)

1. évf. 1. sz. (1895. márc. 15.)–3. évf. 10. sz. (1897. okt.)
A folyóirat címe: Folyóirat a perenkívüli törvénykezés és a közjegyzői gyakorlat számára: a magyarországi királyi közjegyzők közlönye

5. évf. 1. sz. (1899. jan. 1.)–5. évf. 24. sz. (1899. dec. 15.)
A folyóirat címe: Közjegyzők Lapja

7. évf. 1. sz. (1904. máj. 1.)–21. évf. 7–8. sz. (1918. szept.–okt.)
A folyóirat címe: Királyi közjegyzők közlönye: folyóirat a perenkívüli törvénykezés és a közjegyzői gyakorlat számára

22. évf. 1–2. sz. (1919. jan.–febr.)
A folyóirat címe: Állami Közjegyzők Közlönye

23. évf. 1. sz. (1922. máj. 1.)–43. évf. 8. sz. (1944. okt.)
A folyóirat címe: Királyi közjegyzők közlönye: folyóirat a perenkívüli törvénykezés és a közjegyzői gyakorlat számára

Nem jelent meg: 1898-ban, 1900–1903 között, és 1919 március és 1922. április között.

Az Országgyűlési Könyvtár állományában és a DTT portálon:

11. évf. 1. sz.–10. sz. (1908);
26. évf. 1. sz. (1927)– 43. évf. 8.sz. (1944)

Az Országgyűlési Könyvtár állományában és a DTT portálon is hiányzik az 1895–1907 és 1909–1926 között megjelent összes szám, az 1928. 1., 2., 3. és 7., 8., 9., 10. szám, valamint az 1944. 7. és 8. szám. Az 1933. 8. szám csak a DTT portálon található meg.

Ugrás a folyóirat digitalizált számaira.
Az évfolyamok szabadon hozzáférhetőek.

Charmant Oszkár fiumei közjegyző 1895-ben indította útjára a Folyóirat a perenkívüli törvénykezés és a közjegyzői gyakorlat számára: Magyarországi Királyi Közjegyzők Közlönye című lapot, amely a közjegyzőség első jogi kiadványának tekintenek. A lap megjelenését a Magyarországi Királyi Közjegyzők Országos Egylete 1897-ben beszüntette.

1899-ben jelent meg ismét a lap Schilling Rudolf közjegyző szerkesztésében Közjegyzők Lapja címmel. A folyóirat célja, hogy a közjegyzői réteg szakmai fóruma legyen, a közjegyzői gyakorlatban előforduló kérdésekkel, problémákkal foglalkozzon és elősegítse az egységes közjegyzői gyakorlat kialakulását, megerősödését.

1904-től a folyóirat Királyi közjegyzők közlönye: folyóirat a perenkívüli törvénykezés és a közjegyzői gyakorlat számára címmel jelent meg, ekkor már ismét Charmant Oszkár jegyzi szerkesztőként a lapot. 1910-ben őt váltja Holitscher Szigfrid a szerkesztői székben.

1919-ben a folyóirat már Állami Közjegyzők Közlönye: folyóirat a perenkívüli törvénykezés és a közjegyzői gyakorlat számára címmel jelenik meg, de mindössze két számot él meg. Az ezt követő években egészen 1927-ig szünetel a lap rendszeres megjelenése. A Magyarországi Királyi Közjegyzők Országos Egylete ugyan a közbeeső években többször megpróbálkozott a lap újraindításával – 1922 és 1924 között meg is jelent évente egy-egy szám –, de a rendszeres megjelenést a megfelelő pénzügyi fedezet akadályozta.

Erre 1927-től nyílt lehetőség. Az akkori szerkesztő, Fekete László szakmailag színvonalas, de politikai befolyástól mentes folyóirat megjelentetésére törekedett. 1932 és a lap megszűnésének éve között Szemerjay Petrán Tibor vitte főszerkesztőként a lapot.

Ebben az időszakban szakmailag is számon tartott írásokat dr. Rónay Károly, az egylet elnöke, dr. Galánffy János és dr. Szécsi Ferenc és dr. Kovaliczky Elek közjegyző jelentetett meg. A korabeli jogtudomány jeles képviselői, Grosschmid Béni vagy Szladits Károly ugyancsak publikált tanulmányokat a folyóiratban. Az 1930-as, 1940-es években a közlöny tartalmilag bővült. Jelentős szerepet kapott benne a jogi folyóiratok recenziója, a kitekintés a szomszédos országok jogára és közjegyzőségeire; tényekben is gazdagabbak lettek a kar hírei.

Az 1944 októberében végbement nyilas hatalomátvétel a közlöny megjelenését ellehetetlenítette, az októberi számmal a Királyi Közjegyzők Közlönye megszűnt. A második világháborút követő hatalomváltás, valamint a közjegyzői kar megszüntetése és ezzel együtt az állami közjegyzőség megszervezése a folyóirat feltámasztását már nem tette lehetővé.

További adatok a lapról:

Periodicitás:

1895-ben 10 szám, 1896-ban 12 szám, 1897-ben 10, míg 1899-ben 24 szám jelent meg. 1904-ben összesen 1 szám, 1905–1913-ig évente 10 szám jelent meg. 1914-ben 9, 1915–1916 között 10 szám, míg 1917-ben 9 szám, és 1918-ban 8 szám látott napvilágot.

1919-ben 2 szám és 1922–1924-ig minden évben 1 szám jelent meg. 1927–1939-ig évente 10 alkalommal, 1940–1943-ig 12 ízben, míg 1944-ben 8 szám jelent meg.

A folyóirat hiánytalanul megtalálható a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján. A szervezet engedélyével a folyóirat minden száma szabadon hozzáférhető a DTT portálon.

A folyóirat 1997-ben újraindult a HVG-Orac Lap és Kvk. Kft. kiadásában. Az új évfolyamokat a Könyvtár nem digitalizálta, de az állományban megtalálhatók.

Főszerkesztők:

Charmant Oszkár, Schilling Rudolf, Holitscher Szigfrid, Fekete László, Szemerjay Petrán Tibor

Forrás:

  • Királyi Közjegyzők Közlönye és Rokolya Gábor: A polgári közjegyzőség emlékezete. 1875–1949. Budapest: Magyar Országos Közjegyzői Kamara, 2009. 132–133.p.
Tovább a kategóriában: « Kereskedelmi Jog Kisebbségvédelem »