Betűméret
kicsinyít
alapméret
nagyít

Magyar Kisebbség

Magyar Kisebbség

Magyar Kisebbség. Nemzetpolitikai szemle az erdélyi nép számára. (1922–1942)

1. évf. 1. sz. (1922)–21. évf. 14. sz. (1942)

Az Országgyűlési Könyvtár állományában és a DTT portálon:

2. évf. 1. sz. (1923) – 21. évf. 14. sz. (1942)

 Hiány: 1. évfolyam (1922)

Ugrás a folyóirat digitalizált számaira.
Az évfolyamok csak a Könyvtárban hozzáférhetőek.

A Magyar Kisebbség című „nemzetpolitikai szemlét” 1922. szeptember 1-jén az úgynevezett „lugosi triumvirátus” indította. Sulyok István, a Krassó-Szörényi Lapok tulajdonosa volt közöttük a legfiatalabb. Ő már 1924-ben más lapnál vállalt állást, de a neve 1939-ig szerepelt a címlapon. Willer József közigazgatási pályáról tért át a lapszerkesztői foglalkozásra, de ő is csak az első években vett részt tevékenyen a lapszerkesztésben, aztán magyar párti képviselő, a parlamenti csoport titkára lett, és kitűnő román nyelvi tudásával a parlamenti vitákban tűnt ki. Neve ennek ellenére végig a címlapon maradt.

Ténylegesen kezdettől fogva Jakabffy Elemér szerkesztette a lapot 1922–1942-ig, aki Román példa címen írta sorozatnyitó cikkét a legelső számba, célul tűzve ki azt, hogy példaként mutassa be az erdélyi és bánsági románság múltját, egyház-és iskolatörténetét, politikai és társadalmi szervezeteit, sajtóját, fejlődését. Ezek a kérdések már a háború idején foglalkoztatták. A román–magyar kapcsolatok „őszinte” történetének feltárásával is hozzájárult a kölcsönös megismerkedéshez a húszas–harmincas években.

A Magyar Kisebbségnek nemcsak szerkesztője volt, hanem legtermékenyebb írója is. Mégsem mulasztotta el, hogy a munkatársi gárdát megszervezze. A lap fejlődésének első szakaszában, amely a húszas–harmincas évek fordulójáig, az új nemzedék jelentkezéséig tartott, a lap állandó munkatársai a konzervatív és liberális, demokrata és polgári radikális közírók, tudósok, politikusok köréből kerültek ki. A nagyszámú és jelentős külföldi szerző mellett katolikus történetírók – Karácsony János, Bíró Vencel, Bitay Árpád – éppen úgy megszólaltak, mint a progresszív Krenner Miklós vagy az Erdélyi Irodalmi Társaságban egymással szembenálló konzervatív Dózsa Endre és a radikális Szentimrei Jenő, Paál Árpád, Hegedűs Nándor. A munkatársi gárda általában a Magyar Párt reformszárnyát képviselte. Ezekhez csatlakozott a nemzetiségtudomány számos tudósa és szakembere, mint Balogh Arthur, Pál Gábor, Gál Kelemen, Fritz László, Balázs András és Móricz Miklós. Jakabffy tudatosan nevelte az utánpótlást, a Hitel későbbi szerkesztője Albrecht Dezső már 1929-ben teret kapott a folyóiratnál. Később szintén a Hitel köréhez tartozó Petrovay Tibor, Vita Sándor és Vita Zsigmond és Venczel József közreműködésével alakult meg a Fiatalok füzete (1933. 3–4. szám). Később a „fiatal magyar ügyvédek füzeté”-be Parecz György, Szilágyi Olivér, Kiss Árpád és Mikó Imre írt (1936. 15–16.). Kisebbségi Jogélet címen Asztalos Sándor és Mikó Imre szerkesztésében 1937 januárjától állandó melléklet indult.

A Magyar Kisebbség fejlődésének második szakaszát a fiatalok térfoglalása jellemezte a harmincas években. A bécsi döntés után következik el a lap harmadik rövid és utolsó szakasza. „Céljai között kezdettől ott találjuk nemzetünk megmaradt szellemi és anyagi javainak számbavételét, az erdélyi történelem tanulságainak gyűjtését, a róluk szóló megnyilatkozásokat és a más néptöredékek, vagy ha úgy tetszik, a népcsoportok ismertetését. E célok szolgálata továbbra is megmarad. És mellettük új feladatok várnak reánk.” (Jakabffy Elemér) Ilyen feladat annak a zűrzavarnak a tisztázása, amely az új eszmeáramlatok kapcsán az elméletben és gyakorlatban jelentkezik. Ilyen feladat a falukutatás munkájának elmélyítése. Ezeket a „második nemzedékre” bízza, amelynek ettől kezdve külön rovatot biztosít. Az Erdély déli részén maradt új nemzedék soraiban látjuk Józsa Jánost, Fodor Józsefet. Szemlér Ferenc és Kacsó Sándor a felekezeti oktatás kérdéséről nyilatkozik: falutanulmányok jelennek meg szorgalmas alkalmi helytörténészektől; felbukkan Takács Lajos és Kecskés József neve.

1944 őszén a Magyar Kisebbség megszűnésével, Jakabffy Elemér visszavonult a nemzetiségi közéletből.

További adatok a lapról:

Periodicitás:

Megjelent évente 24 szám.

Mellékletek:

Kisebbségi Iskolaügy:  8. évf. (1929)–9. évf. (1930)

Kisebbségi Jogélet: 16. évf. (1937) 

Szerkesztő:

Jakabffy Elemér, Sulyok István, Willer József

Forrás:

  • Mikó Imre: Jakabffy Elemér és a magyar kisebbség. = Korunk, 1973. XXXII. évf. 8. szám 1198–1209. p.