Betűméret
kicsinyít
alapméret
nagyít

Bünügyi Szemle

Bünügyi Szemle

Bünügyi Szemle. Havonta megjelenő tudományos szaklap. (1912–1919)

Az Országgyűlési Könyvtár állományában és a DTT portálon:

1. évf. 1.sz. (1912) – 6.évf. 10.sz. (1918)

1920-ban beleolvadt a Magyar Jogi Szemle című folyóiratba.

Ugrás a folyóirat digitalizált számaira.
Az évfolyamok csak a Könyvtárban hozzáférhetőek.

Főszerkesztője Angyal Pál jogász, egyetemi tanár. Az általa jegyzett Beköszöntő (1912. október 15. 1. szám, 1–3. p.) szerint szakmai fórumot kívántak teremteni a Bünügyi Szemlével a büntetőjog területén. Tartalmát tekintve „a Bünügyi Szemle az anyagi és alaki büntetőjog, valamint melléktudományainak köréből vett önálló dolgozatokat fog hozni, figyelemmel fogja kísérni a bel- és külföldi bünügyi irodalom fejlődését s szemlét tart időnként a folyóiratokban és a szaklapokban megjelent bünügyi cikkek felett; számot ad a bünügyi szempontból jelentős hazai és külföldi törvényhozási munkálatokról, végül kisebb közlemények cim alatt rövid ismertetést fog közölni minden jelentősebb bünügyi eseményről és aktualitásról."

A szerkesztő célja az új szaklappal az volt, hogy kitöltse az űrt a tudomány és a gyakorlat, a vidék és a főváros, valamint az egyes melléktudományok között a jogalkotástól egészen a végrehajtásig, és ezáltal közelebb hozza az elméletet a gyakorlathoz.

Minden szám hat nagyobb szerkezeti egységre bontható. Az első, legterjedelmesebb részben találhatóak az értekezések, amelyek a büntetőjog különböző ágaiból kerültek ki, az anyagi és eljárási jogtól kezdve a kriminológián és kriminalisztikán át egészen a törvényszéki elmekór- és orvostanig. A második rész az Irodalom címet viselte. Itt mind külföldi, mind belföldi könyvek recenzióját olvashatjuk. Emellett szintén itt veszi sorra a szerkesztő az egyes folyóiratok büntető tárgyú cikkeit. Ezt követte a törvényhozás, mely a büntetőjogi témában megjelenő új törvényalkotási termékeket közölte. A negyedik rész kongresszusok és gyűlések szemléjét tartalmazza, melyben különböző büntetőjogi előadásokról, összejövetelekről, ülésekről számolt be a lap. Az utolsó előtti nagyobb egység a Kisebb közlemények nevet kapta. Ebben a rovatban gyászhírekről, kinevezésekről, címek és kitüntetések odaítéléséről, székfoglalókról, egyesületek, szervezetek, tanácsok létrejöttéről és különböző pályázatokról adtak hírt. Végül minden számot a legkisebb szerkezeti rész zárt le, a beküldött könyvek, melyben ezek bibliográfiai adatait találhatjuk.

Az egyes évfolyamok kötete az alábbi mutatókat tartalmazta: sorozatos mutató, rendszeres tárgymutató, szerzők neve szerinti mutató.

Az egyes kötetek mutatóinak felépítése hasonló, bár apróbb eltérések adódnak a közzétett dokumentumok tartalma miatt.

A sorozatos mutató részei: Értekezések, Egyéb dokumentumok, Belföldi irodalmi szemle (Magyarországon megjelent könyvek ismertetése), Belföldi lapszemle (Magyarországon megjelent folyóiratok cikkeinek ismertetése), Külföldi irodalmi szemle (külföldön megjelent könyvek és tanulmányok ismertetése), Bel- és külföldi törvényhozás (törvényalkotással kapcsolatos közlemények), Kongresszusok és gyülések (híradás kongresszusokról), Kriminológiai jegyzetek, Kisebb közlemények (teljesen vegyes jellegű: nekrológok, egyetemi tanszéki hírek, büntető tanácsok tagjai, hadba vonulás, szolgálati hírek, stb.)

A rendszeres tárgymutató részei: Anyagi büntetőjog, Dogmatika (ezen belül általános és különös rész), Jogpolitika, codificatio, Reformjavaslatok és azok bírálata, Jelentős mozzanatok a codificatio terén, Bűnvádi eljárás, Dogmatika, Jogpolitika, codificatio, Katonai büntetőjog és bűnvádi eljárás , Kriminológia , Bünügyi kóroktan, Kriminálpolitika, Elbánás a gyermekekkel és fiatalkorúakkal, Poenológia, börtönügy, A bünözés elleni küzdelem egyéb ágai, Kriminalisztika, Büntetőjogi, bünügyi oktatás és továbbképzés; Nekrológok; Behatóan ismertetett irodalmi művek

A rendszeres tárgymutató szerkezetében időközben bekövetkeztek változások. 1915-től új pontként tüntetik fel a háborús büntetőjogot és a személyi közleményeket.

A szerzők neve szerinti mutató betűrendben tartalmazza az adott kötet számaiban publikáló szerzők nevét, amely mellett általában feltüntetik a szerző foglalkozását, tisztségét is (pl.: kir. alügyész, igazságügyi miniszteri titkár, stb.). A mutató utal az adott kötetben egy-egy szerzőtől megjelent valamennyi műre az oldalszámok feltüntetésével.

Tipográfiailag szembetűnő, hogy minden lapszámban az értekezéseket tartalmazó részt nagyobb, míg az egyéb dokumentumokat (Belföldi irodalmi szemle, belföldi lapszemle, Külföldi irodalmi szemle, Külföldi lapszemle, Bel- és külföldi törvényhozás, Kongresszusok és gyülések, Kriminológiai jegyzetek, Kisebb közlemények) tartalmazó részt kisebb betűmérettel nyomtatták.

Általában lapszámonként három-öt tanulmány szerepel, a fentiekben a sorozatos mutatónál felsorolt egyéb dokumentumok kisebb egységekbe rendezve jelennek meg.

További adatok a lapról:

Periodicitás:

Ún. keresztéves folyóirat: 1. évf. 1912/1913, 2. évf. 1913/1914, 3. évf. 1914/1915, 4. évf. 1915/1916, 5. évf. 1916/1917, 6. évf. 1917/1918, 7. évf. 1918/1919. Évi 10 szám jelent meg októbertől júliusig.

Melléklapok, mellékletek:

A Büntető Jog Tára, ami 32 éven keresztül (1880-1912) önálló lapként jelent meg, 1912. október 1-től a Bünügyi Szemle, majd 1920-tól a Magyar Jogi Szemle melléklapjává vált. Az eredetileg Németh Péter kúriai bíró által szerkesztett esetjogi gyűjtemény elsősorban a gyakorlati igények kielégítését, a büntető jogértelmezés és jogalkalmazás segítését, a felsőbb bíróságok joggyakorlatának ismertetését és kritikai feldolgozását szolgálta. A Büntető Jog Tára még nem került digitalizálásra.

Főszerkesztő:

Angyal Pál

További munkatársak:

Baumgarten Izidor, Degré Miklós, Faluhelyi Ferenc, Finkey Ferenc, Harmat Emil, Irk Albert, Szászy Béla, Vámbéry Rusztem.

Forrás:

  • Angyal Pál: Beköszöntő. = Bünügyi Szemle, 1912. I. évf. 1. sz. 1–3. p.
  • Olvasóinkhoz! =Büntető Jog Tára, 1880. I. évf. 1. sz. 1. p.
  • Rózsa Piroska: Bünügyi Szemle. = Bűnügyi Szemle 2009. II. évf.  1. szám, 127.p.