Betűméret
kicsinyít
alapméret
nagyít

Hitel

Hitel

Hitel. Félhavi Szemle (1935–1944)

1. évf. 1.sz. (1936)–9.évf. 7.sz.(1944.júl.)

7. évf. 1.sz. (1942)– 9. évf. 7.sz. (1944. júl.) között a lap címe: Hitel. Nemzetpolitikai Szemle

Az Országgyűlési Könyvtár állományában és a DTT portálon

21. évf. 1.sz. (1936)–9.évf. 7.sz.(1944.júl.)

Ugrás a folyóirat digitalizált számaira.
Az évfolyamok csak a Könyvtárban hozzáférhetőek.

Az erdélyi magyar kisebbség húszéveseinek új szellemi vállalkozása, a Hitel c. félhavi szemle – 1935. január 1-jén jelent meg Kolozsváron- egy új nemzedéki mozgalom eszméinek, programjának adott helyet.Hivatalosan Makkai László jegyezte a lapot, mint szerkesztő. A folyóirat címéül Széchenyi művének címét választották. A szemlét Makkai László és Venczel József indította el, ők voltak a lap szellemi tulajdonosai. Elképzelésük szerint az egész fiatal nemzedéket összefogó lapra van szükség, amely mentes minden felekezeti jellegtől. Ez utóbbi azért lényeges, mert az 1930-as évek elején Erdélyben a katolikusok és a reformátusok között nagy volt az ellentét és a feszültség. Makkaiék nem akarták, hogy egységüket ez megbontsa, ezért szerették volna, hogy lapjuk minden vallási elkötelezettségtől mentes legyen.A Hitel az ifjúság által összeadott pénzen indult, nem támogatta őket senki, sem a Magyar Párt, sem az egyházak. A Hitel felelős szerkesztője és kiadója, a fiatal tehetséges költő, Koós-Kovács István volt.

A fiatalok magukról így vallottak a folyóirat első számában:

"Az 1935-ben megindult Hitelt a húszévesek nemzedékének műveltség- és élménybeli hiányérzete hozta létre, de azért nemcsak a számokkal jelölhető évjáratokhoz, hanem korkülönbség nélkül a közös munkára vállalkozók lelki nemzedékéhez szól, s nem egy szűk kör közlönye, hanem egy nemzedék akaratának kerete szeretne lenni." A Hitel tehát virtuális nemzedéknek tartotta magát, amelynek fogalma Németh Lászlótól ered: "egy nemzedék több mint az évjárat: sokkal inkább vállalkozás ez, rokon felfogású emberek közös munkára szövetkezése."

A Hitel 1935 júniusában megjelent utolsó számának záró sorai anyagi gondokkal indokolják a lap megszűnését; de igazi oka, szerkesztőjének, Makkai Lászlónak Magyarországra költözése volt. A lapkiadási jogot Venczel József örökölte, aki nem tudta folytatni a munkát, erre sem anyagi, sem egyéb erők nem álltak rendelkezésre. Az ún. „első" Hitel hat számban jelent meg. A Hitel újraindításában nagy szerepe volt Szekfű Gyulának, akivel Venczel és Kéki Béla 1935-ben találkozott a katolikus nyári egyetemen. A történész azt tanácsolta, hogy a Magyar Szemléhez hasonló, 64 vagy 80 oldalas folyóiratot indítsanak, amely már alkalmas tudományos igényű, akár íves terjedelmű tanulmányok közlésére is. További munkájukra nagy hatással volt Keresztury Dezső, Németh László és Boldizsár Iván is.

Ez utóbbi a Napkelet 1935. novemberi számában így írt a legfiatalabbak aktív reformizmusáról:

"Megmozdulásuk, a Hitel című folyóirat hallatlanul rokonszenves a maga tisztaságában, tárgyilagosságában, frázismentességében. Útjuk a Széchenyi-mutatta magyarság, szellemi irányítójuk Szekfű Gyula és Németh László. De ezeken túl a maguk élményét írják meg: a kisebbségi magyar ifjú eddig iratlan élményét(...). A legfiatalabbak szervesen és elválaszthatatlanul össze tudják egyeztetni magukban a mély magyarságot az erős szociális felelősségérzettel és az európai látókörrel."

Venczel József és Kéki Béla úgy határozott> hogy az erdélyi magyar értelmiség és középosztály számára hoznak létre komoly, tudományos igényű folyóiratot, amelynek célja az egész erdélyi magyarság szellemi, gazdasági és politikai életének áttekintése, a valóság feltárására, az önismeretre törekvés – vagyis a társadalomkutatás – a kisebbségi közösség megszervezése érdekében. 1936 februárjában jelent meg a Hitel – nemzetpolitikai szemle első száma. Az ún. "második" Hitel – Erdély Magyar Szemléje – 1936 és 1939 között negyedévenként jelent meg egy nagyon jól együtt dolgozó szerkesztőgárdával az élen, akik egymást kiegészítve és időnként ellensúlyozva, 1944-ig, a lap megszűnéséig biztosították a folyóirat magas színvonalát.

A folyóirat 1940–41-es évfolyama – a második bécsi döntés miatt – másfél év kihagyással jelent meg, és leginkább Albrecht Dezső foglalkozott a szerkesztésével. 1942-től a folyóirat havonta jelent meg. A négytagú szerkesztőbizottság megmaradt, de a megnövekedett lapszám miatt önálló szerkesztő kellett, aki Kéki Béla lett, helyettes szerkesztőnek pedig Kiss Jenőt szerződtették, aki korábban az Erdélyi Helikonnál dolgozott. Az orgánum alapprofiljaként a szociológiát, szociográfiát, statisztikát, jogot és gazdaságpolitikát jelölték meg; a második vonalba került a tudománypolitika, az iskolaügy-politika, a történettudomány, a magyar–román viszony elemzése, az utódállamokban élő magyar kisebbségek helyzetének ismertetése, valamint a művészeti témák – zene, képzőművészet, népművészet.

A felelős szerkesztő és kiadó Albrecht Dezső – aki egyébként a lap finanszírozását is vállalta – írta a vezércikknek szánt Az építő Erdély c. tanulmányt az újrainduló Hitel első számában. Ennek rövidített változata olvasható a programadó előzéklapon:

"Az építés korszaka most következik. Az építésznek azonban tudnia kell, hogy milyen anyagok állnak rendelkezésére, mi pedig még a fundamentumot sem ismerjük eléggé, amelyre építeni akarunk. A hibáinkat ismerjük, talán túlságosan is, de értékeink számbavétele nem történt meg. Seregszemle valódi értékeink felett: ez ennek a lapnak a feladata. írásunk, mely csak a nemzeti lélek kérdéseivel foglalkozik, nem tart igényt a tanulmány elnevezésre, beszámoló egy lélek belső vívódásáról. Feleletet a történelemtől, nagyjaink életigazságaiból és írásaiból vártunk. Amit kaptunk, itt adjuk, hátha építhetünk vele."

A Hitel megindult, és már a kezdet kezdetén sok munkatársa, barátja, tisztelője volt, és nagy olvasótábora. A fiatal írók szívesen publikáltak a gyorsan tekintélyt szerzett társadalomtudományi folyóiratban; a nagy terjedelmű és tudományos igényű tanulmányok közlésére a Hitel bizonyult a legalkalmasabbnak Erdélyben.

További adatok:

Periodicitás:

1936-1939 között negyedévenként jelent meg. 1940/1941 (5/6. évfolyam) összevont év. (Az 1941-ben megjelent 2. szám kiadói bevezetője egy év szünetelésről és ennek következtében összevont évfolyamról tesz említést.) 1942-től a folyóirat évi 12 száma rendszertelenül került kiadásra.

Felelős szerkesztő:

Albrecht Dezső

Szerkesztők:

Kéki Béla, Koós-Kovács István, Venczel József, Vita Sándor

Forrás:

  • Záhony Éva: Hitel. Kolozsvár 1935–1944. 1. kötet. Budapest: Bethlen,1991. 22–31. p.
  • Boldizsár Iván: Erdély második Trianonja. = Napkelet. 1935. XIII. évf. 11. sz. 733–740. p.
  • Albrecht Dezső: Építő Erdély. = Hitel. 1936. I. évf. 1. sz. 1–26. p.
Tovább a kategóriában: « Gazdasági Jog A jog »