Betűméret
kicsinyít
alapméret
nagyít

A döntvények közzététele

A Magyar Királyi Kúria döntvényeinek közzététele

1723-1869

Planum Tabulare (1769)

A Curia döntvényeit (decisones seu preiudica  curialia) kezdetben nem gyűjtötték rendszeresen és csak Mária Terézia 1768. IX. 14-én kelt leiratában rendelte el, hogy a kir. Kúria minden, az újjászervezésétől, azaz 1723-tól kezdődően az addig hozott döntvényekből egy külön gyűjteményt készítsen. Ennek folytán készült el 1769-ben az ún. Planum Tabulare című összeállítás. A gyűjtemény 990 (más forrás szerint 1085) döntvényt tartalmazott. Többször is kiadták: 1800-ban, 1817-ben, 1825-ben pedig magyar fordításban jelentette meg Czövek István. A Planum Tabulare átment a gyakorlatba, szokásjogi alapon kötelezővé vált az alkalmazása, ily módon a magyar jog egyik fő megismerési forrásává lett.[1]Pomogyi László: Magyar alkotmány- és jogtörténeti kéziszótár.

Bár a gyűjteményt a jogírók és a bírósági ítéletek is jogforrásként idézték, mégis a gyűjteményben foglalt elvi megállapodások az ügyek elintézésénél nem kötelezték sem a Kúriát, sem az alsóbb bíróságokat. Jogforrásul csak azon okból kifolyólag szolgáltak, hogy a bírói joggyakorlatot híven visszatükrözték.[2]Magyar jogi lexikon. 87. p.

Péterfalvi Molnár István: Sententiae excelsae curiae regiae intra annum 1769.

A Curia elvi kijelentéseket tartalmazó határozataiból 1769-1822-ig terjedő időre péterfalvi Molnár István készített egy gyűjteményt Sententiae Excelsae Curiae regiae intra annum 1769… címmel.

1822-től egészen 1848-ig a Kúria maga adta ki az ítéleteit, egyenként nyomtatták ki azokat, ezért nem volt már értelme a magángyűjtésnek.

Kallós Lajos (1819–1881) 1862-ben Molnár István gyűjteménye alapján állította össze a Magyarországi főtörvényszék ítéleteinek gyűjteménye a mostani időkig című munkát, amely 1769 és 1862 közötti időszakban hozott ítéletek tartalmazta.

1861-ben a Kúria – éppúgy, mint 1822-től kezdve 1848-ig – a hozott határozatok maga adta ki, de a viszonyok változása következtében és pártolás híján már 1862-ben beszüntette.[3]A főméltóságú m. kir. kétszemélyes Táblán és Tek. kir. ítélőtáblán hozott és kihirdetett ítéletek polgári és bűnpörökben. Pest. Forrás: Tóth György: A döntvény-jog. Erdély-részi Jogi Közlöny, 53. sz. 527. p. A kiadványt nem tudtam beazonosítani!) (szerző megj.)

Ezzel a Kúria, illetve 1869. június 1. után a felsőbb bíróságok határozatainak közlése megint magánvállalkozók kezébe került. Az első ilyen rendszerező döntvénygyűjtemény a Jogtudományi Közlöny szerkesztősége által kiadott „Döntvénytár” című volt. A kiadvány 1869. június 1-jétől 1906-ig válogatva közli a Királyi Kúria, a királyi ítélőtáblák, 1884-től a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság, majd 1896-tól a Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatait.

 

A döntvények közzétételének hivatalos forrásai

1867-1949

1. A Magyar királyi Kúria döntvényei

A teljes ülési határozatok – TÜH. Megjelennek a hivatalos lapban, (Budapesti Közlöny, 1945-től Magyar Közlöny), az Igazságügyi Közlönyben, valamint a Kúria két hivatalos kiadványában:

Büntetőjogi Határozatok Tára – B.H.T (lásd az 1907. évi 17.700 I. M. számú rendeletet)

Polgárijogi Határozatok Tára – P.H.T (lásd az 1912. évi 59.200 I. M. számú rendeletet)

*A Kúria 1947 és 1949 között mindössze egy teljes ülési döntvényt hozott (1948-ban a 96. sz. TÜH)

A döntvények közzétételére vonatkozó jogszabályok

1881. évi 2214/I. M. E. számú rendelet a m. kir. Kúria által felülvizsgált polgári ügyekben felmerülő vitás elvi kérdések eldöntésére hivatott teljes tanács alakításának, a teljes ülési tárgyak előadásának, a tanácskozás és szavazás rendjének, a határozat hitelesítésének, a döntvénykönyv vezetésének és a döntvények közzétételének módozatairól

A döntvényeket indokokkal együtt az e célra 1882. január 1-jével megnyitott ún. döntvénykönyvbe vezetik be és a hivatalos lapnak azonnal közzététel végett megküldik. 

1907. évi XVIII. tc. a Bűnvádi Perrendtartásról szóló 1896. évi XXXIII. tc. módosításáról és kiegészítéséről

A kir. Kúria büntető teljes ülésének és vegyes teljes ülésének határozataiból, valamint a királyi Kúriának büntető ügyekben hozott egyéb elvi határozataiból hivatalos gyűjteményt kell készíteni. A gyűjteménybe felveendő elvi határozatokat bizottság választja ki, amely bizottság elnöke a királyi Kúria büntető szakosztályának vezetője, tagjai pedig a királyi Kúria büntető tanácsainak vezetői és a koronaügyész vagy helyettese. A gyűjteményt, mint a királyi Kúriának hivatalos kiadványát, az igazságügyi miniszter teszi közzé. Az igazságügyi miniszter fel van hatalmazva arra, hogy a gyűjteménybe felveendő határozatok kiválasztásánál és a gyűjtemény közzétételénél követendő eljárást rendeleti úton szabályozza. 

A m. kir. igazságügyminiszter 1907. évi 17.700. I. M. számú rendelete ... az 1907. évi XVIII. törvénycikkben az igazságszolgáltatás egyöntetűségének megóvása végett megállapított rendelkezések végrehajtásáról 

A királyi Kúria elnöke a teljes ülési határozat hiteles kiadmányát az igazságügyi miniszternek három példányban, továbbá a Budapesti Közlöny és az Igazságügyi Közlöny szerkesztőségének, valamint a királyi Kúria büntetőjogi bizottságának egy-egy példányban megküldi. 

Büntetőjogi Határozatok Tára (B. H. T.)

1907. évi 17.700. I. M. számú rendelet 40-45. §§

A B. H. T.-t az igazságügyi miniszter, mint a királyi Kúria hivatalos kiadványát teszi közzé. A B. H. T.-t a jogi szaklapoknak hivatalból megküldték.

A határozattárnak tartalmaznia kell  királyi Kúria büntető teljes ülésének és vegyes teljes ülésének a határozatait, ideértve az e rendelet életbelépte előtt hozott és még hatályban levő teljes ülési határozatokat is;

A jogegység érdekében használt perorvoslat következtében akár e rendelet életbelépése előtt, akár azután hozott határozatok közül azokat, amelyeknek fölvételét a büntetőjogi bizottság elrendeli.

A királyi Kúriának e rendelet életbelépte után büntető ügyekben hozott olyan nem teljes ülési elvi határozatait, amelyeknek felvételét a büntetőjogi bizottság elrendeli. (Bizonyos esetekben a rendelet életbelépése előtti határozatokat is.)

A B. H. T.-ba a büntető és a vegyes teljes ülési határozatokat indokolásukkal együtt teljes szövegükben veszik fel. Az előző két pontban szereplő határozatok esetében közzé teszik az elvi kijelentést tartalmazó fejezetet, a tényvázlatot, a határozat és az indokolás azon részének szószerinti szövegét, amely az elvi kérdésre vonatkozik. 

1912. évi LIV. törvénycikk A polgári perrendtartásról szóló 1911. évi I. törvénycikk életbeléptetéséről (Ppé.) 

A jogegységi és teljes ülési határozatokat a hivatalos lapban teszik közzé. A törvénycikk 78. §-a kimondja, hogy a királyi Kúria határozataiból hivatalos gyűjteményt kell készíteni. A gyűjteménybe felveendő elvi határozatokat bizottság választja ki. (polgári jogi bizottság, büntetőjogi bizottság). A gyűjteményt, mint a királyi Kúriának hivatalos kiadványát az igazságügyi miniszter teszi közzé.

A határozatok meghozatalának, nyilvántartásának, közzétételének részletes szabályait az 1912. évi 59.200. I. M. sz. rendelet szabályozza. 

A m. kir. igazságügyminiszter 1912. évi 59.200 I. M. számú rendelete a kir. Kúria döntvényeiről és a kir. bíróságok elvi jelentőségű határozatairól 

Az alábbi két gyűjtemény, mint a királyi Kúria hivatalos kiadványa jelenik meg: 

Polgárijogi Határozatok Tára (P. H. T.) Tartalmazza valamennyi polgári teljes ülés határozatát (a rendelet életbelépte előtt hozott és még hatályban lévőeket is), a polgári jogegységi határozatokat, valamint a királyi Kúriának a rendelet életbelépte után, polgári ügyekben hozott olyan elvi jelentőségű határozatait, amelyek felvételét a polgári jogi bizottság elrendelte.

Büntetőjogi Határozatok Tára (B. H. T.) Tartalmazza a büntető teljes ülési és a vegyes teljes ülési döntvényeket, a büntető jogegységi határozatokat,a királyi Kúriának büntető ügyekben hozott elvi jelentőségű határozatok közül azokat, amelyek felvételét a büntetőjogi bizottság elrendelte.

A P. H. T.-ba és a B. H. T.-ba a teljes ülési döntvényeket és a jogegységi tanács döntvényeit indokolásukkal együtt teljes szövegükben veszik fel.

A Kúria teljes ülési határozatai közül néhány még napjainkban is hivatkozási alapul szolgál és az azokban foglalt jogértelmezést még száz év múltán is helytállónak találja a bíróság. Ilyen például a Kúria 75. számú teljes ülési döntvénye (B.H.T I. 59.), amelyre a lopás dolog elleni erőszakkal történő elkövetéséről szóló 4/1998. Büntető jogegységi határozatban történik utalás. A jogegységi tanács alaposnak találta az indítványban foglalt hivatkozást a fent említett teljes ülési határozatban kifejtettekre. Ez az alábbiakat tartalmazza:

„Az 1878. évi V. törvénycikk 336. §-ának 3. pontja alá esik a lopás, ha a lopás céljából a zár vagy a megőrzésére szolgáló egyéb készülék nem az elvétel színhelyén töretett fel.”

 

2. Jogegységi döntvények (JD)

Megjelennek a Hivatalos lapban, (Budapesti Közlöny, 1945-től Magyar Közlöny) az Igazságügyi Közlönyben, a  Kúria két hivatalos kiadványában:

Büntetőjogi Határozatok Tára – B.H.T (lásd az 1907. évi 17.700 I. M. számú rendeletet)

Polgárijogi Határozatok Tára – P.H.T (lásd az 1912. évi 59.200 I. M. számú rendeletet)

1947 és 1949 között a Kúria három polgári jogegységi döntvényt (111-113. sz. JD) és egy büntető jogegységi döntvényt (43. sz. JD) hozott.

A döntvények közzétételére vonatkozó jogszabályok: 

A m. kir. igazságügyminiszter 1912. évi 59.200 I. M. számú rendelete a kir. Kúria döntvényeiről és a kir. bíróságok elvi jelentőségű határozatairól

A királyi Kúria jogegységi tanácsának döntvényei (Rendelet 1-17. §§).A jogegységi döntvényeket a hivatalos lapban és az Igazságügyi Közlönyben is közzé kell tenni.

Az alábbi két gyűjtemény, mint a királyi Kúria hivatalos kiadványa jelenik meg:

Polgárijogi Határozatok Tára (P. H. T.) A gyűjtemény tartalmazza valamennyi polgári teljes ülés határozatát (a rendelet életbelépte előtt hozott és még hatályban lévőeket is), a polgári jogegységi határozatokat, a királyi Kúriának a rendelet életbelépte után, polgári ügyekben hozott olyan elvi jelentőségű határozatait, amelyek felvételét a polgári jogi bizottság elrendelte.

Büntetőjogi Határozatok Tára (B. H. T.) A gyűjtemény tartalmazza a büntető teljes ülési és a vegyes teljes ülési döntvényeket, a büntető jogegységi határozatokat a királyi Kúriának büntető ügyekben hozott elvi jelentőségű határozatai közül azokat, amelyek felvételét a büntetőjogi bizottság elrendelte. A P. H. T.-ba és a B. H. T.-ba a teljes ülési döntvényeket és a jogegységi tanács döntvényeit indokolásukkal együtt teljes szövegükben veszik fel.


Tovább a kategóriában: « Döntvényműfajok Döntvényjog »