Betűméret
kicsinyít
alapméret
nagyít

Magyar Közlöny 1945-napjainkig

Magyar Közlöny

A megszűnt Budapesti Közlöny helyett 1945-ben a Magyar Közlöny lett a hivatalos lap. Első száma 1945. január 4-én jelent meg Debrecenben. Az első tizenöt számot (1945. január.4 és 1945. április 19. között) Debrecenben adták ki, majd a továbbiakban Budapesten jelent meg. A Magyar Közlöny mint cím alatt Hivatalos lap minősítés állt. Címoldalának közepén a régi, angyalos magyar címer volt látható egészen 1946. június 4-ig. Egészen 1946. november 30-ig semmilyen címer nem díszítette a közlönyt. 1946. december 1-jétől az ún. Kossuth-címer került a címoldalra egészen 1949. augusztus 18-ig. 1949. augusztus 20-tól az ún. Rákosi-címer volt látható 1956. október 20-ig. 1956. november 12-től 1957. május 11-ig újra a Kossuth-címer került a címoldalra. 1957. május 15-től 1990. július 10-ig az 1957. évi II. törvényben megjelölt címer került a közlönyre. 1990. július 11-től a mai is érvényes hivatalos címer látható. 

Az első szám szerkesztési és kiadási feladatait Demeter Géza látta el egy személyben, majd Szabó Zoltán lett a közlöny szerkesztője. A 129. számtól a kiadói és szerkesztői feladatok különváltak; a szerkesztő Szabó Zoltán maradt, a kiadója pedig Makay Ernő lett, aki a Magyar Állami Nyomda igazgatója volt. Az első tizenegy száma csak a hivatalos részt és a rendeleteket tartalmazta, majd a tizenkettedik számtól (1945. március 28.) kezdődően hirdetményeket és pályázatokat is közölt. 1945. november 7-től 1946. január 20-ig a kiadási feladatokat Niertit Béla látta el, aki a Magyar Állami Nyomda új igazgatói posztját is betöltötte. 1946. január 22-től Ráday Iván lett a nyomda új vezetője, és a kiadásért felelős személy. A szerkesztői feladatokat ekkor is Szabó Zoltán látta el egészen 1948. március 1-jéig. A lapot 1949. szeptember 10-ig a Magyar Állami Nyomda adta ki.

1947-től új alakban és beosztásban jelent meg a lap. Két részből állt: a Magyar Közlöny Hivatalos Lap-ból, mely az aznap megjelenő rendeletek tartalomjegyzékét és minden hivatalos közleményt tartalmazott, és a Magyar Közlöny Rendeletek Tárá-ból. Egészen 1949. első feléig két részben jelent meg a közlöny. 1848. december 30-tól mellékletként jelent meg a lapban az Országos Törvénytár. 1949. május 3-tól új fejléce lett a törvénytárnak, Törvények és Rendeletek Tára rovatcím alatt.

1950. július 1-jétől a közlöny két részét összevonták, és a Magyar Közlöny cím alatt a „Magyar Népköztársaság Hivatalos Lapja” felirat, alatta pedig „Miniszteri rendeletek” cím szerepelt. Két főrészt hoztak létre a lapon belül, a jogszabályi hierarchia figyelembevételével. Az első főrésznek a „Személyi rész” címet viselő felirata alatt kitüntetések, megbízatások találhatók. Szintén az első főrészben kaptak helyet a törvények, törvényerejű rendeletek, a Minisztertanács rendeletei, valamint az Országgyűlés, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács határozatai. A második főrészben jellemzően miniszteri rendeletek és államtitkári rendelkezések voltak. 1974-től a hivatalos lap a törvényeket, törvényerejű rendeleteket, minisztertanácsi rendeleteket, a Minisztertanács elnökének, elnökhelyettesének és tagjainak rendeleteit, illetve az országos hatáskörű szervet vezető államtitkár rendelkezéseit hirdette ki. A rendeletek mellett az Országgyűlés, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács határozatait, valamint a Legfelsőbb Bíróság irányelveit és elvi döntéseit tette közzé.

Az 1982-től 1987-ig terjedő időszakban a közlöny kibővült egy harmadik főrésszel. Ebben a részben nemzetközi szerződéseket, a Legfelsőbb Bíróság irányelveit és elvi döntéseit, iránymutatásokat és közleményeket, hirdetményeket lehetett megtalálni.

Az 1987. évi XI. törvény, mely a jogalkotásról rendelkezett, megkövetelte, hogy a jogszabályokat a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában, a Magyar Közlönyben kell kihirdetni. A lapszerkezet hat részből állt: a „Személyi rész”-ből, a „Jogszabályok”-ból, a „Határozatok”-ból, az „Iránymutatások”-ból, a „Közlemények, hirdetmények” és a „Nemzetközi szerződések” részből.

A 2010. évi CXXX. törvény, mely a hatályos jogalkotásról rendelkezik, a 25. § (1) értelmében Magyarország hivatalos lapja a Magyar Közlöny. A Magyar Közlönyt a kormányzati portálon történő elektronikus dokumentumként való közzététellel kell kiadni, melynek szövegét hitelesnek kell tekinteni. A 25/A. § (1) a következőket szabályozza: A Magyar Közlöny kiadása során a Magyar Közlöny felelős szerkesztője az elektronikus dokumentumot minősített elektronikus aláírásával és olyan szolgáltató által kiadott időbélyegzővel látja el, amely e szolgáltatást minősített szolgáltatóként nyújtja. A Magyar Közlöny és a mellékleteként megjelenő külön sorozatának egyes lapszámain a megjelenés dátumát fel kell tüntetni, amely nem lehet korábbi, mint az időbélyegzőben szereplő naptári nap.