Betűméret
kicsinyít
alapméret
nagyít

A döntvényalkotás jogával felruházott bíróságok

 

A vonatkozó jogszabályi háttér áttekintése

 

Az alábbiakban a döntvényalkotás jogával felruházott bíróságok és a döntvények megalkotásával összefüggő jogszabályi háttér áttekintésére kerül sor. A bíróságok szervezetének, működésének részletes bemutatása A bírósági rendszer 1868 után című fejezetben, a bíróságok által alkotott döntvénytípusok kimerítő elemzése pedig a Döntvényműfajok című fejezetben található.

 

A Magyar jogi lexikon (1900) a döntvény-fogalom meghatározásakor így ír:

„…Döntvények alkotásának jogával a felsőbb fokú rendes bíróságok (kir. ítélőtáblák s a kir. Curia) és a kir. közigazgatási bíróság vannak felruházva…” (Magyar jogi lexikon. Szerk. Márkus Dezső. III. kötet. Budapest: Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., 1900. 84. p.)

Ennek megfelelően az egyes bíróságok esetében az alábbi rendben, illetve szabályoknak megfelelően történt a döntvényalkotás:

 

Felsőbb fokú rendes bíróságok

 

Magyar királyi Kúria

 

1881. évi LIX. tc. 2. §, 4. §

A törvény a döntvényjog kialakulásának kezdetét jelenti.

A törvénycikk rendelkezésének megfelelően az igazságszolgáltatás egyöntetűségének megóvása végett a vitás elvi kérdéseket a Kúria polgári tanácsának teljes ülésében kellett eldönteni.

A törvény csak a polgári ítélkezési gyakorlatban felmerült elvi viták rendezésére adott lehetőséget. A teljes ülés elvi megállapításait csak a Kúria tartozott követni. A törvény még nem mondta ki, hogy a teljes ülés megállapodásai az alsó fokú bíróságokra kötelező erővel bírnak.

3274/1881. I. M. E. számú rendelettel kibocsátott bírói ügyviteli szabályok (Büntető Ügyviteli Szabályok) 33. §

A rendelet büntetőjog területén is lehetővé tette a döntvényalkotást.

1907. évi XVIII. tc. a bűnvádi perrendtartásról szóló 1896. évi XXXIII. tc. módosítása és kiegészítése tárgyában.

A törvénycikk a Kúria büntető ügyekben gyakorolt döntvényalkotási jogát törvényes alapokra helyezte.

1912. évi LIV. tc. a Polgári Perrendtartásról szóló 1911. évi I. tc. életbeléptetéséről (Ppé.)

A törvénycikk önálló cím alatt foglalkozik a Kúria döntvényeivel (70-79. §§ – teljes ülési határozat, jogegységi határozat, egyéb elvi határozatok), valamint ebben jelenik meg a jogegységi határozat.

A törvénycikk a Kúria döntvényeit minden bíróságra nézve kötelezővé tette.

1912. évi 59.200. I. M. számú rendelet a királyi Kúria döntvényeiről és a kir. bíróságok elvi jelentőségű határozatairól

A döntvények és az elvi jelentőségű határozatok meghozatalának, illetve közzétételének részletes szabályait tartalmazza.

1930. évi XXXIV. tc. a törvénykezés egyszerűsítéséről

lehetővé tette jogegységi döntvény meghozatalát egyedi határozat esetében is

 

Királyi Ítélőtáblák

 

3274/1881. I. M. E. számú rendelettel kibocsátott bírói ügyviteli szabályok (Büntető Ügyviteli Szabályok)

Megteremtették a királyi táblák számára a polgári és büntető elvi megállapodások meghozatalának jogát.

A 1890. évi XXV. tc. a királyi ítélőtáblák és királyi főügyészségek szervezéséről

A döntvényalkotás joga a teljes ülést illette, csak azokra az ügyekre terjedt ki, amelyek egyáltalán nem kerülhettek a Kúria elé, a döntvény csak magát a döntvényhozó táblát kötelezte, az alsó fokú bíróságokat nem.

Az 4214/1891. I. M. E. számú rendelet a kir. ítélőtáblák és a kir. Curia teljes üléseinek szabályozása tárgyában részletesen szabályozza a teljes ülések megtartásának rendjét és a teljes ülési döntvények meghozatalának módját.

1912. évi LIV. tc. a Polgári Perrendtartásról szóló 1911. évi I. tc. életbeléptetéséről (Ppé.)

megszüntette a királyi ítélőtáblák döntvényalkotási jogát.

Az 1912. évi 59.200. I. M. számú rendelet a királyi Kúria döntvényeiről és a kir. bíróságok elvi jelentőségű határozatairól

A kir. ítélőtáblák, a kir. törvényszékek és a kir. járásbíróságok elvi jelentőségű határozatokat hoznak (Rendelet, 56-64. §§)

 

Különös bíróságok

 

Pénzügyi Közigazgatási Bíróság

 

1883. évi XLIII. tc. a pénzügyi közigazgatási bíróságról

A vitás elvi kérdések a pénzügyi közigazgatási bíróság teljes ülésében döntetnek el. A teljes ülés elvi megállapodásai irányadók mindaddig, amíg eltérő teljes ülési megállapodás létre nem jön.

Az 1883. évi 1921. számú P. M. rendelet a pénzügyi közigazgatási bíróság ügyrendje tárgyában.

A rendelet ötödik fejezete (30-54. §§) részletesen szabályozza a bíróság döntvényalkotási eljárását

 

Közigazgatási Bíróság

 

Az 1896. évi XXVI. tc. a magyar királyi közigazgatási bíróságról 

A közigazgatási bíróság előtt felmerült elvi jelentőségű vitás jogkérdéseket a bíróságnak az az osztálya, amelynek körébe az ügy tartozik, saját ülésében dönti el. (21. §) 

A döntvényben foglalt elvi jelentőségű megállapodásokat a közigazgatási bíróság illető osztályának tanácsai mindaddig követni kötelesek, míg azokat újabb osztályülési megállapodás meg nem változtatja. (21. §)

Az 1897. évi 4634. M. E. számú rendelet a m. kir. közigazgatási bíróság teljes- és osztályüléseinek ügyrendjéről

A rendelet részletesen szabályozza a teljes ülések és az osztályülések rendjét, valamint a döntvényalkotás során követendő eljárást és a döntvények közzétételének módját.

A közigazgatási bíróság esetében a döntvényalkotás joga nem a teljes ülést, hanem az osztályülést illette meg. Az osztályülés a bíróság elnökéből, másodelnökéből, az adott osztály tanácselnökeiből és bíráiból áll.