Betűméret
kicsinyít
alapméret
nagyít

Falk Miksa és Kecskeméthy Aurél elkobzott levelezése

Falk Miksa és Kecskeméthy Aurél elkobzott levelezése
Falk Miksa és Kecskeméthy Aurél elkobzott levelezése. Angyal Dávid. (szerk., bev. és jegyzetekkel ellátta) Budapest:Pesti Lloyd-Társulat, 1925. 735 p.

A kiadás digitalizált változata elérhető a DTT portálon. Szerzői jogi védelem alatt áll.

Forrás: Kelényi B. Ottó: Falk Miksa és Kecskeméthy Aurél elkobzott levelezése. = Magyar Könyvszemle, 1926. Új folyam 33. kötet 3-4. szám, 393-399. p.

"(...) A nemzeti öntudatnak az 1848-as eseményekben történt hirtelen kirobbanását a központi császári kormányzat hasonló erejű elnyomása követte és e kor. (...) Angyal professzor (...) e kor ismeretanyagát bővítette ki számunkra, mert e művében bőséges adalékot szolgáltatott a Bach-korszak történetéhez. A jelen műben közölt forrásanyag (...) egyrészt a kor társadalmi életének számos mozzanatáról nyújtanak színes képet, másrészt önmagukban hordják a Bach-regimenek (...) kritikáját. Angyal Dávidnak e munkája bizonyos értelemben összefüggésben van (...) Széchenyi-kutatásaival is. A közvetlen kapcsolat a Széchenyi Istvánnál 1860. március 3-án rendezett döblingi házkutatásból indul ki. A rendőrség ugyanis valószínűnek tartotta, hogy Széchenyi politikai híveinek irományaiból is találhat adatokat az általa gyanított titkos politikai mozgalom feltárásához. így azután kiterjesztette a kutatást Falk és Kecskeméthy irományaira is, akik Széchenyi közvetlen környezetéhez tartoztak. (...)

Angyal Dávid az elkobzott levelesanyag közlése előtt nagyszabású tanulmányban a Bach-korszak hírlapirodalmának történetét foglalja össze. Ebben a kor történetének keretét is megrajzolja és a közölt forrásanyag tartalmi jelentőségének megismeréséhez vezet. (...)

Angyal Dávid nagy munkáját a történetíró és pszichológus mélyreható meglátása, a társadalom és az emberi lélek alkatának alapos ismerete lengi át. A megrajzolt korkép jelenségeinek magyarázatában nagy megértéssel ítéli meg az egyedek tetteit: feltárja az alacsony indulatokat is, de megérti és magyarázza a szenvedő ember tetteiben a kényszerítő körülmények súlyát. Munkája megértéséhez világos tárgybeosztása és nemesen egyszerű stílusa is hozzájárul. Különösen érezzük ezt összefoglaló jellemrajzaiban, hol kevés szóval sokat mond és találóan. (...)"