Betűméret
kicsinyít
alapméret
nagyít

Matlekovits Sándor: Magyarország államháztartásának története 1867-1893

Matlekovics Sándor: Magyarország államháztartásának története 1867-1893
Matlekovits Sándor: Magyarország államháztartásának története: 1867–1893. Budapest : Grill, 1894. 1–3. kötet

A kiadás digitalizált változata elérhető a DTT portálon. Szabadon hozzáférhető.

Forrás: Budapesti Szemle, 1895. XXXIX. évf.82. kötet 222. szám, 462–467.p.

"Matlekovits, hogy elhagyta magas állását, melyen közgazdasági ügyeink intézésében előkelő szerepet játszott, bámulatos tevékenységet fejt ki a közigazgatási irodalom terén. Jóformán még be sem fejezte Lipcsében 1891-ben megjelent vámügyi nagy munkáját, s már is hozzáfogott az előttünk fekvő nem csak nagy terjedelmű, hanem igazán nagyszabású és alapvető dolgozathoz, melynek elkészítéséhez a foliánsoknak százait kellett nem csak átvizsgálnia, hanem alaposan tanulmányoznia. (...) A nagyobb szabású munka és a tervezés alkotják elemét.

Szólnunk kell fönt említett munkájáról, mely áll a bevezető részből, mely egyszersmind magában foglalja a munkának kimerítő betűsoros tartalomjegyzékét és két vaskos kötetből (645 és 1079 1.), melynek elseje államháztartásunk történetét az 1848 előtti állapotok, az 1848. évi törvények, az 1848-ik és 49-ik évek budgetjének és adóterveinek vázolásával egész 1875-ig, másodika pedig 1893-ig tárgyalja. Ezt a nagy munkát kiegészíti az Adatok Magyarország államháztartásának történetéhez címet viselő statistikai dolgozat.

«Minden egyes évnél» – így szól az említett helyen – «a költségvetést előterjesztő pénzügyminiszter úgynevezett expozéját tüntettem föl fővonásaiban, azután a pénzügyi bizottság jelentését közlöm eredményeiben, vázolom a költségvetési vitát és pedig az általános vitát éppen úgy, mint a részletes tárgyalásokat. Közlöm a költségvetési törvényt. A költségvetéssel kapcsolatosan a közös költségvetésre vonatkozó delegationalis határozatok, még pedig a pénzügyiek éppen úgy, mint az elviek fölsoroltatnak és amennyiben a költségvetés kellő időben nem készült el és a kormány pénzügyi fölhatalmazást vett igénybe, az ez utóbbiakra vonatkozó tárgyalások is fölemlíttetnek. Az államháztartás rendes keretét felölelő költségvetés után a póthitelek részleteztetnek és azután a költségvetéssel szoros kapcsolatban álló pénzügyi intézkedések, kivált tehát az adó- és pénzügyi törvények, a vasutakra és az állam hitelügyére vonatkozó intézkedések soroltatnak föl. Szándékosan mellőztem a vámpolitikára vonatkozó intézkedéseket, miután ezt az ügyet más alkalommal, kivált az 1891-ben Lipcsében megjelent nagy vámügyi munkámban behatóan kifejtettem».

(...) Ez a rendszer igazi forrásmunkává teszi a dolgozatot, éppen az által, hogy az olvasót nyomról nyomra, évről évre bevezeti az országgyűlési és delegationalis tárgyalások, irományok, költségvetések és zárszámadások összes fontosabb mozzanataiba és adataiba, a költségvetési törvények létrejöttének alakiságaiba, a budgetjogba, a költségvetésekre és a végeredményekre (zárszámadásokra) befolyást gyakorolt minden tényezőbe. (...)

A bevezető rész az eredményeket foglalja össze, röviden. Mindenek előtt fejtegeti azt a visszásságot, hogy az évet többnyire költségvetési törvény nélkül kell megkezdeni, különösen mérlegeli okait és a megszüntetésére vezető eszközöket. (...) Ezt követi a pénzügyminisztereknek rövid jellemzése, a kormányzatuk alatt létesített vagy tervezett adóügyi reformok, meghozott vasúti törvények és kötött kölcsönök vagy foganatosított konverziók fölsorolásával. (...) Mindezeket bezárják az államháztartási eredmények, a mint azok a zárszámadásokban illetőleg a költségvetésekben megállapíttattak. (...) Végűl még csak röviden kell megemlékeznünk a munka kiegészítő részét képező adatokról. Ezekről csak a legnagyobb elismeréssel szólhatunk. Az országgyűlési és delegationalis költségvetésekben és zárszámadásokban rejlő számadatokat e munkában együtt megtaláljuk. (...)"