Betűméret
kicsinyít
alapméret
nagyít

Sándorfy Kamill: Törvényalkotásunk hőskora: az 1825-1848. évi reformkorszak törvényeinek története

Sándorfy Kamill: Törvényalkotásunk hőskora: az 1825-1848. évi reformkorszak törvényeinek története
Sándorfy Kamill: Törvényalkotásunk hőskora: az 1825-1848. évi reformkorszak törvényeinek története. Budapest: Sándorfy Kamill, 1935. 359 p.

A kiadás digitalizált változata elérhető a portálon. Szerzői jogi védelem alatt áll.

Forrás: Auer György: Dr. Sándorfy Kamill: Törvényalkotásunk hőskora. Budapest. 1935. Szerző kiadása. 359. oldal. = Jogállam, 1936. XXXV. évf. 6. szám, 236–237.p.

"(...) a könyv nem szorítkozik egy 30 esztendő jogi eseményeinek vázolására, hanem visszanyúlik Werbőczy idejére és ettől kezdve ismerteti és jellemzi igazságszolgáltatásunk fejlődését. Szerencsés gondolat volt, hogy éppen a szerző vállalkozott erre a feladatra, akiben megtaláljuk – munkájából kitűnően – azokat az általános történelmi, kultúrtörténeti és szépirodalmi ismereteket, amelyek a jogtörténetnek, mint az általános művelődéstörténet egy ágának helyes megítéléséhez szükségesek. Szerencsés gondolat volt az is, hogy a szerző azt a hatalmas munkát, amelyet az anyag leglelkiismeretesebb felkutatására és megismerésére fordított, hasznosíthatóvá tette azok számára is, akik kevesebb fáradozással kívánnak szellemi életünk egyik legjelentősebb korszakával megismerkedni. Végül jól választotta meg a szerző tárgyát is, mert szellemi nagyjaink iránt hevülök számára aligha választhatott volna kedvesebb kort, mint a Széchenyi-Kossuth-Deák korszakot. Nemcsak ezek a szellemóriások, hanem a körükben élő és mellettük talán jelentéktelenségre kárhoztatott férfiak is bőven kiérdemelték az utókor érdeklődését. (...)

A munka központjában természetesen a már említett három zseni áll, akiknek tetteit a szerző kitűnően festi alá saját kijelentéseikkel. Egyenesen kiválónak látjuk Deák Ferencnek jellemzését, idézve azokat a kitűnő írókat, akik a Haza bölcsének környezetében éltek (Pulszky, Beksics) a történelmi visszapillantás élvezetes, közvetlen hatású olvasmánnyá változik.

Mindez azonban nem válik a munka színvonalának és megbízhatóságának kárára. Az 1840-es évek hitel és büntetőjogi reformmunkálatait épen oly szakértelemmel ismerteti a könyv, mint a szerzői és a sajtójog megalkotását. Kiterjeszkedik azoknak a remek jogászoknak kodifikációs módszerére, akik azt az üdvös elvet vallották, hogy a törvényt csak a szabatosság különböztesse meg a mindennapi beszédtől és hogy annak úgy kell szólnia, hogy mindenkor megértsék mindazok, akiknek életviszonyait szabályozni kívánja. Megismerjük azokat a politikai és szellemi rugókat, amelyek az 1848-as törvényalkotások megszületésénél működésbe léptek és elénk tárulnak azok az akadályok, amelyeket a reformok megalkotása érdekében el kellett hárítani. Így a hét részre osztott munka minden egyes fejezete kiválóan alkalmas arra, hogy azokból jogintézményeink fejlődésének legjelentősebb korszakát megismerjük, de újat és érdekeset nyújt azok számára is, akik e korszakot ismerve, annak részletei iránt is érdeklődnek.

Nincs kétségünk aziránt, hogy a szerző lelkiismeretes, fáradtságot nem kímélő munkájának erkölcsi ellenértékét az olvasók osztatlan elismerésében meg fogja találni."