Betűméret
kicsinyít
alapméret
nagyít

Bényei Miklós: Reformkori országgyűlések a sajtószabadságról

Bényei Miklós: Reformkori országgyűlések a sajtószabadságról
Bényei Miklós: Reformkori országgyűlések a sajtószabadságról. Debrecen: Stúdium, 1994. 164 p.

A kiadás digitalizált változata elérhető a portálon. Szerzői jogi védelem alatt áll.

Kókay György: Bényei Miklós: Reformkori országgyűlések a sajtószabadságról. Debrecen: Stúdium, 1994. 164 p. = Magyar Könyvszemle, 1994. CX. évf. 2. szám, 270–271.p. (részlet)

"Az 1848-as magyar forradalom eredményeképpen megjelent, a cenzúra megszüntetését kimondó és a sajtószabadságot biztosító törvény előzményeivel kapcsolatban a kutatás már sok részletet feltárt. Mégsem mondható el, hogy ismerjük már annak a fontos szellemi és politikai küzdelemnek minden fázisát, ami e törvény megszületését megelőzte. Hiányzott többek között a reformországgyűlések e témával kapcsolatos vitáinak beható ismerete és elemzése, noha egy-egy megállapításra, véleményre már többször hivatkoztak. Bényei Miklós munkája e hiányt akarta pótolni, amikor áttekintést nyújt a reformkori országgyűlések sajtópolitikai tanácskozásairól és előterjesztéseiről. Az 1825–1848 közötti időszakban már a sajtószabadság hazai hívei csakúgy felismerték, mint a cenzúrához ragaszkodók a könyv és az időszaki sajtó nagy szerepét és a társadalomra gyakorolt befolyását, csak éppen a számukra biztosított szabadság mértékében nem tudtak megegyezni. A szerző bevezetésképpen ismerteti a reformkor elején kialakult cenzúra-szervezetet, kiemelve II. József cenzúra-rendelkezéseinek meghatározó szerepét, hiszen az általa létrehozot szervezet – mégha II. Lipót és I.Ferenc idejében némileg módosult is–lényegében 1840-ig érvényben maradt.(...)

A rendek cenzúra elleni küzdelmeinek új szakasza az 1820-as évektől számítható. Ezt az időszakot tárta fel az eddigieknél részletesebben Bényei Miklós munkája, főleg az Országgyűlés iratainak feldolgozása által.(...)

Az országgyűlés nyilvánossá tételének és egyszersmind a sajtószabadságért vívott küzdelemnek egyik fontos láncszeme volt egy országgyűlési hírlap létrehozása érdekében kifejtett agitáció. Kossuth nevezetes kéziratos Országgyűlési Tudósításainak hátterét is jobban megvilágítják az ezzel kapcsolatban feltárt újabb eredmények. Ugyancsak új ismereteket nyújt a könyv záró fejezete, amely az udvar ellenintézkedéseiről szól. A Függelékben a magyarországitól némileg eltérő erdélyi cenzúra szervezetéről és az erdélyi sajtópolitikai harcokról olvasható fejezet értékesen egészíti ki a magyarországi sajtószabadságért folytatott küzdelmek történetét."