Betűméret
kicsinyít
alapméret
nagyít

Jogi Lexikon

Jogi Lexikon
Jogi Lexikon. Lamm Vanda, Peschka Vilmos (szerk.) Budapest: KJK Kerszöv, 1999. 645 p.

A kiadás digitalizált változata elérhető a portálon. Szerzői jogi védelem alatt áll.

Kiadói ismertetés: http://www.complex.hu/Jogi-lexikon-borkoteses-forma@73_121_kiadvany.html

A kötet csaknem 100 év után először szakmailag hiteles és átfogó ismerettár. Mintegy 180 elméleti és gyakorlati jogász többéves munkája. Több mint 4000 szócikket tartalmaz a kapcsolódó tárgyszavakra utalással. A magyar szabályozás lényegét részletezi, kitekintve a külföldi jogi megoldásokra. Közel 250 lezárt életművű magyar és külföldi jogtudós legfontosabb adatai is megtalálhatók a könnyen kezelhető könyv betűrendbe sorolt tárgyszavai között. Mely területekből merít? Római jog, magyar és egyetemes jogtörténet, alkotmányjog, jogelmélet, összehasonlító jog, közigazgatási jog, pénzügyi jog, büntetőjog, családjog, polgári jog, eljárási jogok, munkajog, társadalombiztosítási jog, nemzetközi köz- és magánjog, EU-jog.

A Jogi lexikon a Kiadó gondozásában 1999-ben jelent meg először. Ez volt az első összegző munka a huszadik század fordulóján megjelent Márkus-féle lexikon óta. (Magyar jogi lexikon, Szerk.: Márkus Dezső, 1–6. kötet, Budapest, Pallas, 1898–1907). A Jogi lexikon első kiadásának megjelenése óta Magyarországon, de világszerte olyan jelentős változások történtek, amelyek a jogra és a jogtudományra igencsak hatással voltak. Ezen kívül, a tudomány és a technika fejlődése következtében is szinte minden jogágban nagy előrehaladás következett be, sőt újabb jogágak, illetve jogintézmények alakultak ki. Miért más az új kiadás? – mert követi az egyes jogágakban bekövetkezett változásokat – mert több mint 300 új szócikkel bővült – mert a korábbi szócikkek átdolgozásra kerültek, bővültek, pontosabbak lettek – mert tartalmazza még több száz neves magyar és külföldi jogtudós lezárt életművének legfontosabb adatait 4300 szócikk egy kötetben, melyek: – fogalmi szinten magyarázzák a legkülönbözőbb jogágakba tartozó jogintézményeket – utalnak a jogintézmények történelmi gyökereire – a jog fejlődésének szempontjából meghatározó jelentőségű dokumentumokról közölnek adatokat – nemzetközi dokumentumokkal, illetve nemzetközi szervezetekkel foglalkoznak A címszavak összeállításánál a szerkesztő elsősorban a magyar jogot, illetve intézményeinek fejlődését tartotta szem előtt, mindemellett igyekezett figyelemmel lenni a külföldi jogok egyes alapvető intézményeire, illetve sajátosságaira. A lexikon kellő tömörségben korrekt, megalapozott és időtálló jogi ismeretanyagot tartalmaz, amely mind a jog és a jogtudomány iránt érdeklődő olvasók, mind pedig a jogalkalmazás legkülönbözőbb területein működő gyakorló jogászok számára hasznosítható. A külföldi tudósok kiválasztásánál a szakmai szempontok mellett figyelmet fordítottak arra is, hogy mindenképpen szerepeljenek a lexikonban azok a külföldi szakemberek, akik nemcsak munkásságuk, hanem a magyar tudománnyal való kapcsolataik révén különösen ismertek idehaza.