Betűméret
kicsinyít
alapméret
nagyít

Magyarország a második világháborúban

Magyarország a második világháborúban
Magyarország a második világháborúban. Lexikon A-Zs. Sípos Péter, Ravasz István (szerk.) Budapest: Hadtudományi Társaság, Petit Real, 1997. 592 p.

A kiadás digitalizált változata elérhető a portálon. Szerzői jogi védelem alatt áll.

Forrás: Könyvtári Intézet:  http://konyvtar.hu/konyv/15067

Hazai hadtörténészek népes csapata – csaknem hatvan kutató, szakember – fogott össze, hogy egyetlen vaskos lexikonkötetben tekintse át mindama fontos tudnivalókat, tényeket és adatokat, amelyeket Magyarország II. világháborús szerepéről, illetve történetéről tudni illik, és amely ismeretek az alfabetikus szerkezetű műből kikereshetők. E kiadványra azért is szükség volt, mert a könyvtárak polcain számos olyan könyv található még, amelyek korántsem elfogultság nélkül, objektíven, a pőre történeti adatokra szorítkozva mutatják be a kor szereplőit és történéseit. A Sipos Péter főszerkesztésével készült kiadványban 1938 a kiinduló év – a fegyverkezést meghirdető ún. győri program éve – és természetesen 1945 a záró esztendő, amikor hazánkban is, világszerte is befejeződtek a hadműveletek. ; A lexikon tanulmányozásához nélkülözhetetlen a Rövidítések jegyzéke, ugyanis a szócikkekben valamennyi katonai kifejezés a Magyar Honvédségben használatos, avagy a magyar katonai hagyományokból ismerős rövidített formájában szerepel, így csaknem minden sorra jut egy-egy. A szócikkek igen széles tematikai-tárgyköri skálát képviselnek. Sok közöttük a személyi-életrajzi cikk (a magyar és a magyarországi hadműveletekben részt vevő vagy a háború történetével összefüggésbe hozható katonák, államférfiak, diplomaták, neves személyiségek rövid biográfiái). Van azután, jó néhány általános érvényű fogalommagyarázat: pl. Átállások a szovjet hadsereghez; Gettó; Hungarizmus stb. Jó néhány, a hadműveletek helye szerinti (pl. Gleiwitzi provokáció; Kárpátaljai hadműveletek; Pesti hídfő stb.). Számos intézményt bemutató (Koronatanács, Légoltalmi Központ, Magyar Történelmi Emlékbizottság stb.). Címszavakat kaptak a fontos dokumentumok és egyezmények, a hadifogság és a holokauszt adatai, a fontos hadmozdulatok, a stratégiai műveletek, a jogi kategóriák, a katonai intézmények és oktatási formák, a konferenciák, a pártok és mozgalmak, a szimbólumok, az erődítések és védővonalak stb. A legtöbb címszó természetesen valamilyen sajátos katonai fogalom magyarázata (haderőnemek, fegyvernemek, fegyverzetek, járművek, egyenruhák, felszerelések, harcászati mozzanatok stb.) – különös tekintettel a Magyar Királyi Honvédség szárazföldi, folyami és légi erejére. Például külön címszókat kaptak a harckocsitípusok, miután összefoglaló címszó mutatta be a II. világháború hadviselő feleinek hadseregeiben rendszeresített, legelterjedtebb gyártmányokat. Ugyancsak különös tekintettel a magyar honvédségben használatos fajtákra (Csaba, Nimród, Turán, Zrínyi stb.). A lexikon végén vaskos táblázatos összeállítás található: az adatsorok a fegyverfajták (kézi lőfegyverek, gránát- és aknavetők, lövegek, harckocsik, repülőgépek) műszaki paramétereiről tájékoztatnak; ezután következnek a hazai repülőgépgyártás; a hadviselő államok hadseregeiben használatos rendfokozatok skálái. Függelékként csatlakozik a könyvhöz a rendkívül precíz, az eseményeket csaknem óráról órára követő Kronológia 1938–1945; végül Ajánló bibliográfia, Tárgykörmutató és térképjegyzék egészíti ki – a magyar történelem, illetve hadtörténet tanulmányozásához nélkülözhetetlen kézikönyvet. (Könyvtári Intézet)