Betűméret
kicsinyít
alapméret
nagyít

Meszlény Artúr

Meszlény Artúr

(Budapest, 1875. október 10. – Budapest, 1937. március 23.)

bíró, ügyvéd, egyetemi tanár, jogi szakíró

Meszlény Artúr a fővárosban született 1875. október 10-én (nevét 1899-ben Messerről Meszlényre változtatta). Jogtudományi doktorátusát 1898-ban Budapesten kapta, 1902-ben az ügyvédi vizsgát is itt tette le. 1907 júliusában a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen magyar magánjogból magántanári képesítést szerzett.

Rövid ügyvédi gyakorlat után 1900 januárjától törvényszéki aljegyzőként indult a pályán, utána a Pestvidéki Járásbíróság albíróként alkalmazta. Hamarosan törvényszéki bíró lett a Kereskedelmi és Váltótörvényszéken, majd ugyanebben a minőségében 1914-től három évig az Igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztályán teljesített szolgálatot. Egyidejűleg 1911-től 1917-ig a Keleti Kereskedelmi Akadémia rendes tanáraként is tevékenykedett. 1917-ben minisztériumi megbízatását a Budapesti Ítélőtábla bírói állásával váltotta fel. 1921-ben saját kérésére nyugdíjazták, ezt követően a fővárosban 1937-ig ügyvédi hivatását gyakorolta. Közben a Szegedre költözött kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen, ahol 1921-től a magánjog magántanáraként tanított, 1929 decemberében elnyerte a nyilvános rendkívüli tanári címet.

Jogászi munkásságáról megállapítható, hogy már az 1900-as években polgári jogi és kereskedelmi jogi területen emelkedett ki. 1906-ban az a Kartellek és trösztök témában írt könyvvel (Baumgarten Nándorral közösen) akadémiai pályadíjat nyert. Az I. világháború idején az Igazságügyminisztériumban aktívan bekapcsolódott a csődön kívüli kényszeregyezségi eljárásról, valamint a pénzintézetek felszámolásáról szóló jogszabályok megalkotásába, majd az 1920-as években a tisztességtelen versennyel, a versenyjog fizetésképtelenséggel kapcsolatos kérdéseinek első szakértője és kodifikátora lett. Az évtized második felétől sokat foglalkozott a részvényjog reformjával és – miniszteri felkérésre – a polgári törvénykönyv javaslatával: érdemi észrevételeivel, számos magánjogi tanulmánnyal, a magánjogi kódexet tárgyaló-elemző írásaival kiemelkedő teljesítményt nyújtott. 1929 februárjában kormánytanácsosi címmel tüntették ki.

1909-től 1919-ig a Magyar Jogászegylet titkára, utána válaszmányi tagja, 1910-től a Magyar Jogászegyleti Értekezések új folyamának szerkesztője. Részt vett a Révai nagy lexikona munkálataiban, 1915-től pedig a Pester Lloyd című németnyelvű lap munkatársa és vezércikkírója is volt. Az 1920-as években választmányi tagja a Magyar Külügyi Társaságnak, 1924-től elnöke az Országos Ügyvédszövetség fővárosi szakosztályának és a Civiljogászok Vitatársaságának. 1925-ben a Polgári Jog című folyóirat létrehozásának egyik kezdeményezőjeként lépett fel, a megalapítás után egy évtizedig a főszerkesztői teendőket is ellátta, majd haláláig a szerkesztőbizottság tagja maradt.

A tudományos jogi szakirodalom sokoldalú művelőjeként igen termékeny szerzőnek bizonyult. Írásait főként a Jogállam, a Jogtudományi Közlöny, a Magyar Jogászegyleti Értekezések és a Polgári Jog című szakfolyóiratok őrzik. Gazdag jogászi életművével hozzájárult a szociális magánjog irányzatának kiteljesítéséhez, a magyar civilisztika 20. századi fellendüléséhez, a kereskedelmi jogi törvényhozás színvonalának emeléséhez.

Budapesten halt meg 1937. március 23-án, 61 éves korában.

Főbb művei:

  • Mutató és forrásgyüjtemény valamint egyéb segédeszközök Zsögöd Benő "Fejezetek kötelmi jogunk köréből" c. művéhez. Budapest: Politzer, 1902. 143 p. A kiadás digitalizált változata elérhető a DTT portálon. Szabadon hozzáférhető.
  • A magyar polgári perrendtartás rendszeres kézikönyve. 1-2. Budapest: Athenaeum, 1912-1915. A kiadás digitalizált változata elérhető a DTT portálon. Szabadon hozzáférhető.
  • Kartellek, trusztok keletkezésük, fejlődésük, helyzetük a gazdasági és jogrendben. /Baumgarten Nándorral./ Budapest: Grill, 1906. 508 p.
  • Bevezető a polgári perrendtartáshoz. /[közread. a] Magyar Jogászegylet. Budapest: Athenaeum, 1911. 497 p.
  • A csődön kívüli kényszeregyesség: a 4070/1915. ME számú minisztériumi rendelet, az 1916. évi V. tc. és a csődön kívüli kényszeregyességre vonatkozó egyéb jogszabályok rendszeres magyarázata. Budapest: Athenaeum, 1916. 312 p.
  • Magyar magánjog: törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében: jogforrások, személyi és családi jog. I–II. köt.Budapest: Grill, 1928–1929.
  • Magánjog. I–V. köt. Budapest: Jogi Hírlap, 1930–1939. 5 db

Irodalom:

  • Meszlényi Artúr. In: A magyar állam élete. Karczag Vilmos (szerk.). Budapest: Magyar Állam-élet Monográfiája Kiadóvállalata, 1932. 735. p.
  • Kolosváry Bálint: Meszlény Artur. In: Emlékkönyv Meszlény Artur születésének 60. évfordulójára. Budapest, Politzer Zsigmond, 1936. 3–5. p.
  • Meghalt Meszlényi Artúr táblabíró [nekrológ]. = Esti Kurir, 1937. XV. évf.március 25. 6. p.
  • Beck Salamon: Dr. Meszlény Artur [nekrológ]. = Polgári Jog, 1937. XIII. évf. 4. szám, 201–203. p.
  • Vészi Mátyás: Gyászbeszéd Meszlény Artur ravatalánál. = Polgári Jog, 1937. XIII. évf. 4. szám, 203–205. p.
  • Meszlény Artúr. In: Szegedi egyetemi almanach, 1921–1995. Szeged: Hungária, 1996. 51. p.
  • Meszlény Artúr. In: Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. XVIII. köt. Viczián János (sajtó alá rend.). Budapest, Argumentum–MTA Könyvtára, 1999. 874–875. p.
  • Székely László: A szociális magánjog személyiségképe [Meszlény Artúr munkássága]. In: Liber amicorum. Ünnepi dolgozatok Gyertyánfy Péter tiszteletére. Budapest: ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék, 2008. 325–351. p.
Tovább a kategóriában: « Márkus Dezső Mocsáry Lajos »