Betűméret
kicsinyít
alapméret
nagyít

Szladits Károly

Szladits Károly
(Dunaszerdahely, 1871. december 27. – Budapest, 1956. május 22.)

jogtudós, egyetemi tanár, akadémikus

Dunaszerdahelyen született 1871. december 27-én. Felesége Konrád Margit, fiai: Imre és Károly. 1917-ben nemesi címet kapott, előneve: dunaszerdahelyi.

Apja, aki ügyvéd, szolgabíró, majd királyi aljárásbíró volt, fiatalon meghalt. Anyjával Pozsonyba költözött, itt végezte el a főgimnázium nyolc osztályát, és elsajátította a német, angol és francia nyelvet is. A nevelésében részt vevő nagybátyja, Guttler János, gyorsírni is megtanította, ezzel több pályadíjat is nyert. Jogi tanulmányait Budapesten végezte, ez alatt az idő alatt oroszul is megtanult. Ő volt az első, akit 1895-ben királygyűrűs (sub auspiciis regis) jogi doktorrá avattak. 1896-ban ügyvédi vizsgát tett Budapesten.

1896-ban – az öröklési jogi rész előadójaként – tagja lett az Igazságügyminisztérium polgári törvénykönyv előkészítésére szervezett állandó bizottságának. 1915-től miniszteri tanácsosi rangot kapott, 1922 és 1928 között a bizottság tudományos irányítója volt. Részt vett az első, átfogó polgári törvénykönyv előkészítésében, majd az újabb magánjogi törvény-tervezet kidolgozásában (1918–1928). Kitűnő nyelvtudása miatt 1927-től a magyar–csehszlovák, a magyar–angol, és a magyar–jugoszláv vegyes döntőbíróságok bírája.

1908-tól a Budapesti Tudományegyetem magánjogi magántanára, 1917-től rendes tanára lett. 1932–33-ban és 1938–39-ben a Jog- és államtudományi kar dékánja. 1948-ban nyugdíjazták. Közel negyven évig volt az egyetem tanára, generációkat, tízezernél is több hallgatót tanított.

Az utókor a polgári jog tudományának nagy magyar mestereként tartja számon. A kötelmi és dologi jog terén a magyarországi polgári jog tudományában a német–osztrák jog szolgai követése ellen küzdő Grosschmid Béni követője. A magánjognak csaknem valamennyi területével foglalkozott könyvekben, tanulmányokban, tankönyvekben. A magyar magánjog vázlata című tankönyve egyre bővülő tartalommal, öt kiadásban szolgált főiskolai tankönyvül. Tudományos munkásságának legfőbb műve a Magyar magánjog című, hatkötetes gyűjteményes munka, melynek főszerkesztője és – alapvető elméleti részek kidolgozásával – egyik társszerzője is volt.

1897-től a Magyar Jogászegyleti Értekezések, 1914-től 1933-ig a Magánjogi Döntvénytár, 1922–24-ben a Békejog és Békegazdaság, 1927–41-ben a TÉBE Könyvtár, 1946-tól a Jogtudományi Közlöny szerkesztője, utóbbinak egyik legtermékenyebb szerzője. Számos cikket írt a napilapoknak, a Jogi lexikonnak és a Pallas Nagy Lexikonának is munkatársa volt.

1932-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1943-ban rendes tagja lett. Akadémiai székfoglaló előadását Grosschmid Béni emlékének szentelte. 1948-ban tanácskozó taggá minősítették vissza, azonban 1949-ben helyreállították tagságát.

1897-től a Magyar Jogászegylet titkára, később elnöke. 1945 után a Magyar–Szovjet Társaság Jogtudományi szakosztálya, és a Magyar Jogász Szövetség tevékeny tagja.

1948-ban Szalay László-éremmel, 1952-ben, 80. születésnapján Népköztársasági Érdemrenddel tüntették ki. 1953-ban a jogászok közül először ő kapott Kossuth-díjat egész élete munkásságáért, a haladó jogásznemzedék nevelése érdekében kifejtett tevékenységéért.

1956. május 22-én halt meg Budapesten, élete 85. évében. A Farkasréti temetőben nyugszik.

Főbb művei:

  • Pethő Tibor, Szladits Károly: A váltó: gyakorlati kézikönyv: törvénymagyarázat, üzletesetek, minták, példák, joggyakorlat. Tébe Kiadóvállalat, 1927. 182 p. A kiadás digitalizált változata elérhető a DTT portálon. Szerzői jogi védelem alatt áll.
  • Dologi jog. Budapest: Grill Kiadó, 1930. 456 p. A kiadás digitalizált változata elérhető a DTT portálon. Szerzői jogi védelem alatt áll.
  • Ginyovszky József, Szladits Károly: Az osztrák polgári törvénykönyv hatásában a magyar magánjogra. Szladits Károly előadásainak jegyzete. Budapest: Politzer Zs., 1932. 306 p. A kiadás digitalizált változata elérhető a DTT portálon. Szerzői jogi védelem alatt áll.
  • Magyar magánjog. I–VI. Budapest: Grill, 1939-1942. A kiadás digitalizált változata elérhető a DTT portálon. Szerzői jogi védelem alatt áll.
  • A magyar magánjog vázlata: a bánya-, csőd-, kereskedelmi és váltójog alapelveivel. Budapest: Grill Károly, 1909. 323 p.
  • A magánjogi bírói gyakorlat: 1901-1927: a magyar felsőbíróságok elvi döntéseinek gyűjteménye. Budapest: Grill,1928. 732 p.
  • Magyar magánjog mai érvényében: törvények, rendeletek, joggyakorlat. I–III. Budapest: Grill, 1934.
  • A magyar bírói gyakorlat: magánjog. I–II. Összeáll. Szladits Károly, Fürst László. Budapest: Grill, 1935.
  • A magyar magánjog vázlata. I–II. Budapest: Grill, 1937.

Irodalom:

  • Szladits Károly gyászjelentése (OSZK gyászlevéltár)
  • Szladits Károly Kossuth-díjat kapott. = Akadémiai Értesítő, 1953. II. évf. 4–5. szám, 143. p.
  • Weltner Andor: Szladits Károly. = Állam és igazgatás, 1956.VIII. évf. 6. szám, 356–357. p.
  • Nizsalovszky Endre: Szladits Károly 1871–1956. = Magyar Tudomány, 1956. I. évf. 4–6. szám, 271–274. p.
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai, Budapest: MTA Társadalomkutató Központ, 2003. III. kötet. 1253–1254. p.
  • Gazsó Balázs–ifj. Lomnici Zoltán: Szladits Károly. = de Jure, 2009. X. évf. 7–8. szám, 50–51. p.
Tovább a kategóriában: « Szemere Miklós Tomcsányi Móric »