Betűméret
kicsinyít
alapméret
nagyít

Ábrányi Kornél (ifj.)

Ábrányi Kornél (ifj.)
(Pest, 1849. december 31. – Budapest, 1913. március 11.)

író, újságíró, országgyűlési képviselő

"(...) Id. Ábrányi Kornél(…) két fia: Kornél és Emil örökségül hozzák magukkal egyfelől a közélet, a politika, másfelől a művészetek iránti érdeklődést. (...) Mohó, szinte kielégíthetetlen érdeklődésük bizonyítéka az a gyűjtemény, amelyet műfordításaikból még szinte gyermekifjakként, 1868-ban közreadtak.

Két évvel később Ábrányi Kornél már a Pénzügyminisztérium hivatalnoka. (...) A hivatalnokoskodás kezdettől fogva nehezére esett. Élénk temperamentumú, heves fiatalembernek festik kortársai és barátai, a hivatali munka gépiessége bizonyára nem volt kedvére való. A hozzá való alkalmazkodáshoz egyelőre nyomós okai voltak. Egészen fiatalon nősült, (...) s húsz éves korára már családot kellett eltartania. (...) Ez a házasság csakhamar felbomlott.

Ábrányit a Pénzügyminisztériumból időközben (az 1872-ik évben) áthelyezik a miniszterelnökségi sajtóosztályba. Ekkor, 1870-ben már kezdő író. 1873-ban írt vígjátékaival akadémiai dicséretet nyer. Ezek az irodalmi próbálkozások érlelik meg benne azt az elhatározást, hogy az államszolgálatnak búcsút mondva, egészen az írásnak, illetve egyelőre az újságírásnak szentelje magát. (...) Mikor Bittó miniszterelnöksége alatt Halász Imre megalapítja a Közérdek című lapot, Ábrányi elhagyja minisztériumi állását, s mint színházi és irodalmi rovatvezető, ehhez a laphoz lép be. A Közérdeket a Kelet Népe című, ugyanolyan politikai pártállású lap folytatja. Ábrányi ide is átlép, már mint felelős szerkesztő, de csak eddigi rovatait vezeti továbbra is. A politikai pártalakulatok nemsokára új orgánum megalapítását tették szükségessé, így alakult meg 1879-ben a Magyarország. Ennek Ábrányi tényleges szerkesztője lett.

Már a 70-es évek első felében megjelenik első regénye, amelyet szinte megszakítás nélkül követ a többi. Mint politikai újságíró a kezdet gyakorlatlanságain túl akkor jut igazi szerephez, amikor 1882-ben a Pesti Napló főmunkatársa lesz. Mint főmunkatárs, 1887. december 10-ig működik a lapnál, ekkor átveszi felelős szerkesztését. 1892-ben főszerkesztője lesz a Pesti Naplónak, amelybe most már politikai cikkeket és vezércikkeket ír. Közben úgyszólván valamennyi magyar szépirodalmi lapnak és folyóiratnak munkatársa.

Ezidőtájt ismerte meg második nejét. Családi életében boldog és szerencsés volt. (...)

Humora a legválságosabb helyzetben sem hagyta el. (...) Amikor egy alkalommal a Pesti Napló szerkesztőségében házkutatást tartottak politikai ügyből kifolyólag, Ábrányi a házkutatást végző tisztviselőre ráfogta revolveralakú papirvágókését. Az ügy következménye államfogház lett, amelyet Ábrányi kérlelhetetlenül kitöltött, habár a népszerűség oly nagy hullámokban áradt felé, hogy csakhamar elengedték volna büntetését. Ennek az ügynek következményeképpen írta meg Ábrányi A király című publicisztikai könyvét. (...)

A Pesti Napló szerkesztését egy időben megszakítja, majd 1901-ben újra átveszi. 1884-ben képviselővé választják. Politikai pályájának állomásai (...) egy időre elvonják irodalmi működésétől. Keveset foglalkozik irodalommal akkor is, mikor mint miniszterelnökségi sajtófőnök tevékenykedik. Nagy megszakításokkal de mindig megújuló lelkesedéssel dolgozik időközben Iván című verses regényén, mely azonban csak 1906-ban jelenik meg.

1913-ban hal meg, hosszú betegség után. (...)"

Főbb művei:

  • Tisza Kálmán: Politikai élet és jellemrajz. Budapest: Athenaeum, 1878. 192 p. A kiadás digitalizált változata elérhető a DTT portálon. Szabadon hozzáférhető.
  • A leláncolt Prométheuszok. Budapest: Athenaeum, 1881. 184 p. A kiadás digitalizált változata elérhető a DTT portálon. Szabadon hozzáférhető.
  • A legújabb politikai botrány: „válasz a legújabb politikai divat-ra.” Budapest: Morvay és Mérei Nyomda, 1887. 64 p. A kiadás digitalizált változata elérhető a DTT portálon. Szabadon hozzáférhető.
  • A király. Budapest: Athenaeum, 1896. 472 p. A kiadás digitalizált változata elérhető a DTT portálon. Szabadon hozzáférhető.
  • Jegyzetek és reflexiók. Budapest: Légrády Nyomda., 1899. 234 p. A kiadás digitalizált változata elérhető a DTT portálon. Szabadon hozzáférhető.
  • Nemzeti ideál. Magyarország közélete az ezredik évforduló korszakában. Budapest: Légrády, 1898. 404 p.

Irodalom:

  • Rejtő Márta: ifj. Ábrányi Kornél, az ember és az író. Budapest: Egyesült kő- és könyvnyomda, 1937. 48 p.
Tovább a kategóriában: Andrássy Gyula (ifj.) »