Betűméret
kicsinyít
alapméret
nagyít

Asbóth János

Asbóth János
(Szatumik, 1845. június 7.– Videfalva, 1911. június 28.)

író, újságíró, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja

"(...) Apja hadmérnök a monarchia ármádiájában. Részt vesz a szabadságharcban, a végén tábornokként egy seregtest parancsnoka. Világos után várbörtönre ítélik, az 1850-es évek második felében engedik el. Visszavonul, de az ügyetlenül és időszerűtlenül szervezett Almásy­Nedeczky-féle fölkeléstervben őt jelölik – Kossuth tudtával és jóváhagyásával – katonai vezetőnek.

Nem tudjuk, a börtönben törték-e meg vagy a szervezkedés titkosrendőri észlelése idején, de kétségtelen, elárulta a mozgolódást. A látszat kedvéért őt is perbe fogták, sőt fiát is, az ítélet után azonban szabadon bocsátották. Fia sohasem tudta meg árulását; csak a bécsi levéltárak világháború utáni megnyitása nyomán derült rá fény, akkor lett bizonyossá. Nagybátyja, Sándor viszont Kossuth egyik hűséges emigránstársa, majd amerikai tábornok a polgárháborúban az északiak oldalán, aztán az Államok miniszterrezidense Argentínában.

A per után fiát szülei sürgősen Zürichbe küldték (víz)mérnöki tanulmányokra, hogy ne legyen politikához köze. De a magával hozott itthoni légkör és a született alkat nem engedte meg ezt.

Német, francia paraszt-, iparos- meg politikai gyűlésekre járt, és amikor felkelésszervezésre gondol az emigráció, egy tábornokjelölt segédtisztjének hívják Párizsba, ahol aztán hamar átlátja társai illuzionizmusát. Hazajön, Kemény köréhez kerül, miután két útikönyvében már megmutatta, hogy látni is, írni is tud. A kiegyezés után Andrássy titkárságán kap helyet. Tökéletes számára a csalódás a miniszterelnök és gárdája gondolkodását és ügyvitelét illetően. Hogy tisztázza magának magatartásbeli lehetőségeit, megírja – Stuart Mill ihletésére is – Szabadság című történetfilozófiai könyvét. A zsidóság és a kereszténység történetéből meg a liberalizmus klasszikusaiból az invidualitás és a szociabilitás egyensúlyának szükségét, az érdek gazdasági és minden egyéb mozgatóerejének és a kötelességteljesítés tudatának kiegyenlítő kölcsönviszonya követelményét vonta le.

A hetvenes évek elejének válságai idején a konzervatívokhoz csatlakozott.

Sennyey báró elvhűségében bízott, remélte, hogy most megteremtődik egy valódi, egy magyar tory­liberális kétpártiság. Az elvek megtartását pragmatizmussal kívánta egyesíteni. A szeszélyes politika szerinte folyton szem előtt tartott céljaiból mindig annyit valósít meg, amennyit a körülmények engednek, de azt viszont okvetlenül. A körülmények teljességét ki nem használni bűnös mulasztás. A körülményeket, természetesen, lehet befolyásolni, de nem szabad rajtuk erőszakot tenni. Már ekkor pedzette, később hangoztatta, hogy a huzavonás perszonálunió helyett Magyarország és a monarchia tartományai között inkább gazdasági-művelődési reáluniót kellene létrehozni, mert az jobban szolgálná e népek együttműködését, egymásrautaltság-tudatát, így békéjét is.

Ezek végső elvi summája annak a programiratnak, amelyet a konzervatív párt számára ír.

Csalódnia kellett. Sennyey bátor és egyenes ember, de igen gyenge politikus volt. A párt alig jutott túl a dilettantizmuson. Asbóth ekkor, mély melankóliával eltelve, Itáliába ment, valószínűleg ott fogant regénye, az Álmok álmodója. (...)

Remekül írt irodalmi bírálatot, (...) Mikszáthról szólván is a legelső és legjobb értőkhöz tartozott. (...)

Néhányszor képviselőséget vállalt, egyszer a Tisza-pártba is belépett, de távozásának jobban örültek, mint csatlakozásának, mert purifikátori hajlamától nagyon is tartottak. Végül pártonkívüliként, a Rerum Novarum megjelenése után annak szociális szellemében vett részt a parlament munkájában, azonban a Zichy-féle Néppárthoz sem csatlakozva.

Utolsó jelentős politikai írásai egyikében sürgette a szociáldemokraták bebocsátását, mert úgy vélte, így tanulják meg a parlamenti demokrácia szabályaihoz való alkalmazkodást és vetik le anarchisztikus hajlamaikat. Egyik hosszabb fölszólalása alkalmán Ambrus Zoltán a Hétben csodálkozva írta, nem hitte, hogy ilyen okos, tájékozott és előkelő szellemek is vannak az Országgyűlésben.

Konzervatív párti ismeretsége nyomán Kállay Béni, a jeles közös pénzügyminiszter, mint Bosznia kormányzója szoros munkatársként maga mellé vette.

Ott töltött ideje nyomán írta meg nagy monográfiáját a tartomány történetéről, népeiről, természeti-gazdasági viszonyairól. Könyvét több nyelvre lefordították és elismerésül a magyar mellett, külföldi akadémiák is tagjukká választották.

A századfordulón visszavonult kicsi felföldi kastélyába, olvasmányaiba temetkezett és kertészkedett. Csak mint szigorúan tárgyilagos béke- és döntőbíró utazott Pestre különféle politikai és tudományos egyesületek kérésére.

Politikai tevékenysége idején tartózkodó modora, választékos öltözködése, a magyar "úri" társaságtól elütő szellemisége miatt az élclapok kedvenc figurája lett "Sir John" néven. Halála idejére azonban már ők is elfeledték. A lapok is csak fényképét közölték; nemigen tudtak eligazodni sem egyéniségét, sem szellemiségét illetően. (...)"

Főbb művei:

  • Magyar conservativ politika. Budapest: Légrády Testvérek, 1875. 196 p. A kiadás digitalizált változata elérhető a DTT portálon. Szabadon hozzáférhető.
  • Irodalmi és politikai arcképek. Budapest: Légrády, 1876. 254 p. A kiadás digitalizált változata elérhető a DTT portálon. Szabadon hozzáférhető.
  • Udvarias levelek Gróf Andrássy Gyulához. Budapest: Athenaeum, 1878. 37 p. A kiadás digitalizált változata elérhető a DTT portálon. Szabadon hozzáférhető.
  • Báró Sennyey Pál és Gróf Apponyi Albert. Budapest: Révai Testvérek, 1884. 125 p. A kiadás digitalizált változata elérhető a DTT portálon. Szabadon hozzáférhető.
  • A közigazgatási reform: visszapillantás az államosítási eszme fejlődésére. Budapest: Franklin, 1891. 46 p. A kiadás digitalizált változata elérhető a DTT portálon. Szabadon hozzáférhető.
  • Jellemrajzok és tanulmányok korunk történetéhez. Budapest: Athenaeum, 1892. 635 p. A kiadás digitalizált változata elérhető a DTT portálon. Szabadon hozzáférhető.
  • Kiegyezés vagy feloszlás: képviselői jelentése választóihoz. Budapest: Athenaeum, 1898. 50 p. A kiadás digitalizált változata elérhető a DTT portálon. Szabadon hozzáférhető.
  • Asbóth János társadalom-politikai beszédei. Budapest: Szent-Gellért Nyomda, 1898. 640 p. A kiadás digitalizált változata elérhető a DTT portálon. Szabadon hozzáférhető.
  • A munkapárt és a választójog. Budapest: Franklin, 1910. 16 p. A kiadás digitalizált változata elérhető a DTT portálon. Szabadon hozzáférhető.

Irodalom:

  • Németh G. Béla: Elvek és körülmények okos tisztelete. Méltánytalanul merült feledésbe a 150 éve született Asbóth János.= Népszabadság, 1995. LIII. évf. 131. szám (június 7.) 15. p.
Tovább a kategóriában: « Apponyi Albert Baumgarten Izidor »