Betűméret
kicsinyít
alapméret
nagyít

Beksics Gusztáv

Beksics Gusztáv
(Gamás, 1847. február 9.– Budapest, 1906. május 7.)

ügyvéd, publicista, országgyűlési képviselő

"A legkiválóbb magyar publicisták egyike 1847-ben született a Somogy megyei Gamás községben, ahol az apja jegyző volt. Jogi tanulmányainak befejezése után rövid ideig bírósági tisztviselő volt, de már 1870-ben hírlapíró lett. A Pesti Napló szerkesztőségébe került, amelynek főszerkesztője Kemény Zsigmond báró titkárul maga mellé vette. Kemény nagyon kitüntette bizalmával Beksicset, s e bizalomnak köszönhető, hogy Beksics az 1849. évi eseményeknek a kulisszák mögött lejátszódott részleteiről többet megtudhatott. Kemény Zsigmond, a forradalom s a kiegyezés címmel Beksics írt is erről egy könyvet, mely először közölt hiteles adatokat a debreceni országgyűlés történetéről, s a könyv néhány hét alatt második kiadást ért meg. Beksics 1874-ben letette az ügyvédi vizsgát, de nem ügyvédeskedett soha. Minden idejét a hírlapírásnak és a költészetnek szentelte. Kitűnően elsajátította az angol és a spanyol nyelvet s nagy kedvvel fordítgatta spanyolból a Cid-románcokat, Castelar néhány munkáját, Moreto és Calderón drámáit, s A szabadság országa címmel írt egy kitűnő regényt az angol társadalmi életről. Emellett a legtermékenyebb politikai írók egyike volt; a korában ő volt az egyetlen magyar hírlapíró, aki annyira belemélyedt egy-egy politikai kérdés tanulmányozásába, hogy nemcsak cikkeket, de hatalmas köteteket is írt róla. (...) A nemzetiségi kérdésről ezernyi cikket, s számos kötetet írt, a nemzetiségek beolvasztásának lehetőségét hirdetve.

Élete utolsó szakaszában fáradhatatlanul buzgólkodott, hogy igen érdekes birtokpolitikai elméletének híveket szerezzen.

1884-től fogva 1901-ig képviselő is volt; a szabadelvű párthoz tartozott, de soha nem volt elvakult pártember; minden párti politikusok nagyra becsülték hatalmas tudásáért (...). Neki a kormánypártiság inkább akadály volt az érvényesülésben, semmint segítő eszköz. Egy ideig hivatalt is viselt. Wekerle idejében miniszteri tanácsos volt, s a miniszterelnökségnél a közjogi osztály élén állott.

Széll Kálmán egyik legbizalmasabb híve és barátja volt; Széll őt minden politikai dolgába beavatta s tanácsát igen gyakran kikérte. A félhivatalos Magyar Nemzet főszerkesztőjévé is őt választotta Széll, Beksics azonban erről az állásról, mikor Tisza István gróf lépett kormányra, leköszönt, s a hivatalos lapnak lett a szerkesztője.

A szépirodalom művelésével indult neki a közpályának s ez adta meg publicisztai stílusának is szépségét és lendületét. Ez adta meg tehetsége mellé az alapos irodalmi műveltséget. Erre épült aztán kiváló jogi képzettsége, törvénytudása s politikai judiciuma. Liberális, nemzeti és demokrata volt minden ízében. S nemes, önzetlen, idealista volt, mint író, és mint politikus. (...) Munkái között legnagyobb hatása volt azoknak, melyek a nemzeti állam kiépítéséhez hordtak össze értékes anyagot."

Főbb művei:

  • Kemény Zsigmond, a forradalom s a kiegyezés. Budapest: Athenaeum, 1883. 340 p. A kiadás digitalizált változata elérhető a DTT portálon. Szabadon hozzáférhető.
  • Legújabb politikai divat. Budapest: Zilahy S., 1884. 133 p. A kiadás digitalizált változata elérhető a DTT portálon. Szabadon hozzáférhető.
  • Parlamentarismusunk veszedelme: őszinte szó Apponyi Albert grófról. Budapest: Révai, 1889. 65 p. A kiadás digitalizált változata elérhető a DTT portálon. Szabadon hozzáférhető.
  • Új korszak és politikai programmja. Budapest: Atheneaum R. Társulat, 1889. 155 p. A kiadás digitalizált változata elérhető a DTT portálon. Szabadon hozzáférhető.
  • Közigazgatásunk reformja és nemzeti politikánk. Budapest: Grill, 1891. 203 p. A kiadás digitalizált változata elérhető a DTT portálon. Szabadon hozzáférhető.
  • A dualismus története, közjogi értelme és nemzeti törekvéseink. Budapest: Athenaeum, 1892. 325 p. A kiadás digitalizált változata elérhető a DTT portálon. Szabadon hozzáférhető.
  • A magyar nemzet függetlensége az állami és az egyházi (külső) kormányzatban: különös tekintettel a magyar királyi apostoli jogra és a kath. autonómiára. Budapest: Athenaeum, 1893. 108 p. A kiadás digitalizált változata elérhető a DTT portálon. Szabadon hozzáférhető.
  • Közjogunk és nemzeti törekvésünk. Budapest: Athenaeum, 1903. 142 p. A kiadás digitalizált változata elérhető a DTT portálon. Szabadon hozzáférhető.
  • Beksics Gusztáv poszthumusz műve: a Szabadelvűpárt története. Budapest: Rákosi Jenő Budapesti Újságvállalata, 1907. 112 p. A kiadás digitalizált változata elérhető a DTT portálon. Szabadon hozzáférhető.

Irodalom:

  • Beksics Gusztáv. [nekrológ] = Pesti Hírlap. 1906. XXVIII. évf. 120. szám. 8. p.
Tovább a kategóriában: « Beck Salamon Berzeviczy Albert »