Betűméret
kicsinyít
alapméret
nagyít

Berzeviczy Albert

berzeviczy albert
(Berzevice, 1853. június 7. – Budapest, 1936. március 22.)

író, a főrendiház tagja, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke

"(...) Berzeviczy Albert 1853. június 7-én született a Sáros megyei Berzevicén. (...) Államtudományi doktori értekezésének címe: Rend és szabadság az igazgatásban. E két elv egyensúlyának kívánalma végigkísérte egész életében, vallva, hogy ez az egyensúly minden művelődés alapjául, egyben saját egyénisége életeleméül is szolgál.

Az 1874-től külföldön (Ausztriában, Németországban, Franciaországban, Belgiumban) tett utazásai, majd rövid Sáros megyei szolgálat után az eperjesi jogakadémián a politika és a jogtörténet tanára (1878-1881). Huszonnyolc éves korában, 1881-ben országgyűlési képviselő lett szabadelvű párti programmal. (...) Trefort minisztersége alatt, 1884-ben nevezték ki a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban miniszteri tanácsosnak, majd három év múlva államtitkárnak. Ezt a pozícióját megtartotta gróf Csáky Albin minisztersége idején is 1894-ig. A Bánffy kormány idején 1895-1898-ig a képviselőház egyik alelnöke volt. (...) munkásságának kiemelkedő fejezetét képezi az 1903. november 3-tól 1905. június 18-ig tartó, Tisza István kormányában viselt minisztersége. (...) Eötvös Loránd után mintegy három évtizedig (1905-1936) elnöke volt a Magyar Tudományos Akadémiának, 1910-1911-ben a képviselőháznak, 1913-tól tíz évig az Országos Testnevelési Tanácsnak, 1923-tól hosszú ideig a Kisfaludy Társaságnak, 1932-ben a Magyar Pen Klubnak. Több közgazdasági jellegű szerv (például a Magyar Általános Kőszénbánya Rt., az Olasz–Magyar Bank, a Corvin Mátyás Társaság) elnökeként nyilvánított nem egy megfontolt véleményt közjogi, jog- és államtudományi problémákban. A főrendiháznak 1917-ben lett tagja. Itt a két világháború közti időszakban több alkalommal tanúságot tett liberális felfogásáról, szembeszállt a szabadelvűséget ért támadásokkal. (…)beszélt franciául, németül és olaszul, de értett és olvasott angolul és latinul is. Nemzetközi viszonylatban is elismert tekintélyként képviselte hazáját és védte érdekeit az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának elnökeként például a népszövetségi fődelegátusi megbízatása miatt akadályozott Apponyit követően 1920-1934-ig ennek a szervnek a konferenciáin. (...)

Mindezekre alkalmassá tette széles körű műveltsége, a liberális eszmevilágból táplálkozó világnézete, a közélet széles területein szerzett tapasztalatai, erkölcsi szilárdsága, tónusának tiszteletet parancsoló előkelősége. A róla szóló megemlékezések egyikének szóhasználata szerint literary gentleman, más megfogalmazások alapján a sárosi dzsentriből a nemzet nyugat-európaivá váló representative man-je maradt. Magatartását a jómodor, az emberi méltóság megbecsülése jellemezte. Fiatalon márványarcú embernek nevezték. Bizonyos szoborszerűség jellemezte már külső alakjában is. Ez az arisztokratizmus is magyarázza, hogy az utca népe sohasem emelte vállára, nem lett a nyilvánosság kegyeltje. Rendelkezett viszont az ékesszólás és az írásművészet adományával. Beszédeit, írásait is inkább a tömör, szabatos kifejezésmód, semmint a szárnyaló erő jellemezte. Meggyőzni akart szóban írásban, nem elragadni. Érdeklődésének középpontjában a jogon és közgazdaságon kívül a művészetek, a történelem, az oktatás- és művelődéspolitika kérdései állottak. Termékeny gondolatait mint szónok, előadó és közíró a tudós kifinomult stílusában adta elő. (...)"

Főbb művei:

  • A parlamentekről. Két népszerű előadás Berzeviczy Albert-től. Budapest: Franklin, 1900. 73 p. A kiadás digitalizált változata elérhető a DTT portálon. Szabadon hozzáférhető.
  • Beszédek és tanulmányok. Budapest: Singer és Wolfner, 1905. 1-2. kötet. A kiadás digitalizált változata elérhető a DTT portálon. Szabadon hozzáférhető.
  • Programmbeszéd: 1910. április 24-én a corvintéri Vigadó nagytermében és az ápr. 27-iki pártvacsorán elmondott beszédek. Budapest: May J. Ny. 1910. 28 p. A kiadás digitalizált változata elérhető a DTT portálon. Szabadon hozzáférhető.
  • Válogatott beszédek. Budapest: Lampel R., [191?] 127 p. A kiadás digitalizált változata elérhető a DTT portálon. Szabadon hozzáférhető.
  • Az absolutismus kora Magyarországon, 1849-1865. 1-4. kötet. Budapest: Franklin, 1922-1937. A kiadás digitalizált változata elérhető a DTT portálon. Szabadon hozzáférhető.

Irodalom:

  • Felkai László: Berzeviczy Albert, a művelődéspolitikus. = Magyar Pedagógia, 1998. XCVIII. évf. 1. szám 27-40. p.
Tovább a kategóriában: « Beksics Gusztáv Bónis György »