Betűméret
kicsinyít
alapméret
nagyít

Mocsáry Lajos

Mocsáry Lajos
(Kurtány, 1826. október 26. – Andornak, 1916. január 7.)

író, országgyűlési képviselő

1826. október 26-án született a nógrádi (ma szlovákiai) Kurtányban Mocsáry Lajos, a dualizmus korának egyik kiemelkedő politikusa. 1841 és 1846 között a pesti bölcsészkarra járt. A már évekkel előbb jelentkező ízületi lábbajának elhatalmasodása miatt 1846 őszén a sziléziai Freywaldauba kénytelen "letelepedni", a szomszéd gráfenbergi gyógyfürdőben való, majd három és fél évig tartó kezelésre. Így csak távoli szemlélője lehetett a haza védelméért folyó küzdelemnek.

Wesselényi Miklós is felesége szülőföldjén Freywaldauban talált menedéket. A két férfi több mint egy esztendőn át egymás közvetlen közelében élt, majd az időközben elhunyt Wesselényi özvegyét, Lux Annát Mocsáry feleségül vette. A következő években – már itthon – 1851-től az Eger közelében lévő Andornakon, illetve Kurtányban élték a vidéki magyar nemesi famíliák megszokott életét.

Több mint tíz olyan tanulmányt írt, amelyeket a magyar politikai irodalom kincsesházába tartozó írásokként tarthatunk számon, azokkal együtt sok száz cikke és számos parlamenti felszólalása hirdeti emlékét. Közírói, politikai tájékozódásának tárgyai között a korabeli magyar társadalom minden lényeges kérdését megtaláljuk, később tevékenysége mindinkább egyetlen "témára", a nemzetiségi kérdés kívánatos megoldásáért vívott harcra szűkült le. Olyan méltányos nemzetiségi politikát kívánt megvalósítani, amely szerinte a történeti Magyarország állami egységének megőrzése mellett viszonylag messzemenő közigazgatási és kulturális nyelvi engedményekre lett volna képes.

Már első művével (A magyar társasélet, 1855.) országos sikert arat. A Nemzetiség című röpiratában – politikai szakíróink közül elsőként – annak is bizonyságát adja, hogy ekkorra már eljutott a "magyarországi nemzetek" létének elismerése gondolatához.

1861-ben Kecskemét választói Mocsáryt fogadták képviselőjüknek.

1874 májusában megalakult az ellenzéki Függetlenségi és 48-as Párt, melynek elnöke Mocsáry lett, majd tíz éven át az is maradt. Megszakításokkal 1861-től 1892-ig tagja volt az Országgyűlésnek, majd tevékenysége leszűkült a publicisztikai, irodalmi tevékenységre. 1888-tól munkatársa volt a L'Autriche Slave et Roumaine című párizsi nemzetközi szemlének, a Corresponde Russe véleményt kért tőle, a Mercure de Francé cikkét közölte. A Le Courrier Européen munkatársa is volt 1907 és 1909 között. 89 éves korában hunyt el Andornakon.

Főbb művei:

  • Programm a nemzetiség és a nemzetiségek tárgyában. Pest: Ráth M., 1860. 116 p. A kiadás digitalizált változata elérhető a DTT portálon. Szabadon hozzáférhető
  • Egy baloldali programm : beszéd. [Budapest] : Osterlamm, 1869. 40 p. A kiadás digitalizált változata elérhető a DTT portálon. Szabadon hozzáférhető.
  • Az állami közigazgatás. Budapest: Singer és Wolfner, 1890. 284 p. A kiadás digitalizált változata elérhető a DTT portálon. Szabadon hozzáférhető.
  • A Függetlenségi Párt. Budapest: Pallas Rt. Nyomda, 1890. 66 p. A kiadás digitalizált változata elérhető a DTT portálon. Szabadon hozzáférhető.
  • A válság: vezényszó-politika, nemzetiségi kérdés. Eger: Érseki Lyceumi Kny., 1905. 24 p. A kiadás digitalizált változata elérhető a DTT portálon. Szabadon hozzáférhető.
  • A függetlenségi párt. Budapest: Rényi Kiadó, 1906. 27 p. A kiadás digitalizált változata elérhető a DTT portálon. Szabadon hozzáférhető.

Irodalom:

  • Denke Gergely: Mocsáry Lajos emlékezete. = Honismeret, 2001. XXIX. évf. 6. szám 12–17. p.
Tovább a kategóriában: « Meszlény Artúr Moór Gyula »