Betűméret
kicsinyít
alapméret
nagyít

Szerzői jogi kérdések

A Digitalizált Törvényhozási Tudástár szerzői jogi szempontból fontos jellemzői

A Digitalizált Törvényhozási Tudástár (továbbiakban: DTT) portálon megtalálható 2 millió oldalnyi történeti országgyűlési dokumentum, jogforrás, jogi, történettudományi és politikai szakirodalom (könyv, időszaki kiadvány) mintegy 60%-át azok a dokumentumok teszik ki, amelyek vagy nem tartoznak a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt) védelme alá, vagy már eltelt az előírt védelmi idő, és így már, mint közkincsek szabadon hozzáférhetővé tehetők a nyilvánosság számára. Ezen dokumentumokat tehát digitalizálás után adatbázisba szervezve mindenki számára szabadon hozzáférhető módon szolgáltatjuk.

A digitalizált dokumentumok kisebb része, mintegy 40 %-a még szerzői jogi védelem alá tartozik, ezek vonatkozásában még nem telt le a védelmi idő. Tekintettel az Szjt. rendelkezéseire, ezen digitalizált tartalmakat zárt hálózaton szolgáltatjuk, vagyis a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően csak a könyvtár helyiségeiben elhelyezett számítógépek képernyőjén jeleníthetők meg, azokat semmilyen módon nem lehet többszörözni (nem másolhatók, nyomtathatók, menthetők).


Teendők a szerzői jogi szabályok betartásának biztosítására a projekt során

A DTT projekt során ahhoz, hogy a szerzői jogra vonatkozó szabályozásnak megfelelően történjék az egyes művek felhasználása, a következő teendőkre volt szükség:

  • először meg kellett állapítani, hogy a digitalizálásra kiválasztott mű szerzői vagy kapcsolódó jog védelme alatt áll-e egyáltalán,
  • és ha igen, letelt-e már a védelmi idő,
  • majd, hogy a tervezett cselekmény engedélyköteles felhasználásnak vagy szabad felhasználásnak minősül-e, másrészt az ún. háromlépcsős teszt elvégzése után ténylegesen szabad-e a felhasználás (digitalizálás, integrált felületű portálon történő szolgáltatatás).


A digitalizált művek szerzői jogi védelmének megállapítása

Először meg kellett határozni, hogy a kiválasztott művek szerzői vagy kapcsolódó jog védelme alatt állnak-e.

Nem tartoznak a törvény védelme alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok (Szjt. 1§.(4) bekezdés). Kötelező erejű rendelkezések lévén, nagyobb érdek fűződik ugyanis ahhoz, hogy ezek mind szélesebb körben és felhasználási módokon váljanak ismertté, mint az azokban megtestesülő kreativitás védelméhez. Jogszabályok vagy bírósági határozatok gyűjteményes műként, vagy adattárként történő összeállításának alkotói munkája, az egyéni, eredeti módon való válogatás, szerkesztés, már szerzői védelemben részesül.

A jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően megállapítást nyert, hogy a projekt keretén belül digitalizált dokumentumok köréből nem élveznek szerzői jogi védelmet:

  • Jogforrások (törvénytárak, döntvénytárak - amelyek nem egyedi rendező elv szerint lettek összeválogatva).
  • Országgyűlési dokumentumok köre: országgyűlési naplók, irományok, almanachok, lakáskönyvek és Házszabályok.

A szerzői jogi védelem alá tartozó művek közül ki kellett választani, hogy az adott mű esetében letelt-e már a védelmi idő.

  • Ha a védelmi idő letelt, már nem tartoznak szerzői jogi védettség alá,
  • Ha még nem telt le a védelmi idő: akkor az adott mű az Szjt. alapján szerzői jogi védettséget élvez.

A védelmi idő lejártának megállapításához szükség volt annak feltárása, hogy ki van a szerzői jog szempontjából alanyi pozícióban, vagyis kit illetnek a szerzői jogok. Minden egyes dokumentumtípus esetében megvizsgáltuk, hogy kihez kapcsolhatók szerzői jogi jogosultságok.

A szerzői jogvédelem jogosultjai, vagyis a szerzői jog azt illeti

  • aki a művet megalkotta, azaz a szerzőt (Szjt. 4.§ (1) bekezdés),
  • a szerzőtársakat, a közös művek esetében a szerzőket együttesen és – kétség esetén – egyenlő arányban illetik meg, ha a közös mű részei nem használhatók fel önállóan (Szjt. 5.§ (1) bekezdés),
  • Ha a közös mű részei önállóan is felhasználhatók (összekapcsolt művek), a saját rész tekintetében a szerzői jogok önállóan is megilletik a társzerzőket (Szjt. 5. § (2) bekezdés). Az összekapcsolt művekből álló, együtt alkotott közös mű valamely részének más művel való összekapcsolásához az eredeti közös mű valamennyi szerzőjének hozzájárulása szükséges.
  • Fordítót, átdolgozót, feldolgozót: Más művének átdolgozása, (a származékos mű) (feldolgozása, fordítása) esetén, amennyiben ennek egyedi jellege van (Szjt. 4.§ (2) bekezdés)
  • Gyűjteményes mű esetén a szerkesztőt (Szjt. 7.§ (2) bekezdés). Gyűjteményes mű, ahol az egyes szerzők egymásra tekintet nélkül alkotják meg művüket, és ezeket egy alkotó szerkesztő összeválogatja. A gyűjteményes mű szerkesztőjét, amennyiben a szerkesztés, összeválogatás, elrendezés eredménye sajátos, egyéni-eredeti gondolatot tükröz, önállóan megilleti a szerzői jog. Ez a védelem nem érinti az egyes szerzők jogi védelmét, vagyis ha a gyűjteménybe felvett művet külön fel kívánják használni, ahhoz az eredeti jogosult engedélye szükséges.
  • Név nélkül vagy felvett néven nyilvánosságra hozott mű esetében a mű első nyilvánosságra hozóját (Szjt. 8.§)

A szerzői jogi jogosultak adatainak a feltárása

A védelmi idő megállapításához a szerzői jog tulajdonosának a következő adataira volt szükség: név (névváltozat, írói álnév), születési évszám, halálozási évszám, foglalkozás.

A feltárt adatokból szerzői adatbázist építettük. Az adatok feltárásához segítségünkre volt:

  • Retrospektív Bibliográfia (retrobi) – OSZK,
  • Petőfi Irodalmi Múzeum Névtér adatbázisa,
  • VIAF (The Virtual International Authority File),
  • valamint egyéb internetes és
  • nyomtatott források, életrajzi lexikonok, adattárak.

A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben. A hetvenéves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, szerzőtársak esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani. (Szjt. 31. §)

A digitalizált dokumentumok szerzői jogi védelem alá tartozásának vizsgálata eredményeként volt megállapítható, hogy egy adott mű szerzői jogvédelem alá tartozik-e, illetve letelt-e már a védelmi idő. Amennyiben letelt a védelmi idő, akkor az adatbázisba szervezést követően – a védelem alá nem tartozó dokumentumokkal azonos módon – szabadon hozzáférhetővé tehetők a nyilvánosság számára, míg a védelem alá tartozók esetén csak zárt hálózatban szolgáltathatók, illetőleg az ettől eltérő felhasználásra a szerzői jog jogosultjával való felhasználási szerződés megkötése útján volt lehetőség.


A projekt felhasználási cselekményeinek vizsgálata a szerzői jogi védelem alá tartozó művek körében

Digitalizálás

A digitalizálás a szerzői jog fogalomrendszerében többszörözésnek minősül, hiszen ahhoz, hogy a művet analógból digitális formátumúvá alakítsuk annak másolására van szükség. A szerző kizárólagos joga, hogy művét többszörözze, és hogy erre másnak engedélyt adjon (Szjt. 18. § (1)-(2), 47.§ (2) bekezdés). Azonban szabad felhasználásnak minősül és így a szerző engedélye nem szükséges ahhoz, hogy a nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár a műről másolatot készítsen (Szjt. 35. § (4) bekezdés) azzal a feltétellel, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, továbbá, hogy a másolat tudományos, archiválási célt szolgál.

A DTT keretében a jövedelemszerzés a pályázat szabályai alapján eleve kizárt, hiszen a könyvtár arra vállalt kötelezettséget, hogy a digitalizált tartalmakat díjmentesen szolgáltatja.

Portálon való szolgáltatás – szerzői jogi védelem alatt álló dokumentumok esetében zárt hálózaton

Az Szjt. 26. § (8) bekezdése a szerző kizárólagos jogai közé sorolja műve online felhasználásának engedélyezését. „E joga kiterjed különösen arra az esetre, amikor a művet vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.” A szerző engedélye nem szükséges azonban ahhoz, hogy a könyvtárak a gyűjteményük részét képező műveket saját helyiségeikben az ezzel a céllal üzembe helyezett számítógépes terminálok képernyőjén tudományos kutatás vagy egyéni tanulás céljára, a nyilvánosság egyes tagjai számára szabadon megjeleníthessék (Szjt. 38. § (5) bekezdés és 117/2004. (IV. 28.) Korm. rendelet).

A DTT keretében zárt hálózaton az Országgyűlési Könyvtár helyiségeiben található számítógépeken jeleníthetők meg a digitalizált tartalmak, egyidejűleg egy példányban. A dedikált hálózat összekapcsolása más könyvtárakkal a jogszabályok által engedélyezett módon, még nem történt meg. Ennek megoldása és a partnerintézményekkel való együttműködés kidolgozása még előttünk álló feladat.

A szerzői jogi védelem alá tartozó tartalmak szerzői engedéllyel, hozzájárulással történő felhasználása

Szerzői jogi védelem alatt tartozó dokumentumok esetében a szabad felhasználások (zárt hálózaton történő szolgáltatás) keretén túli felhasználás esetében szükséges a szerző engedélye, hozzájárulása.

A projekt során mi kizárólag olyan felhasználásokról tárgyaltunk, ami megegyezik a szerzői jogi védelem alá egyáltalán nem tartozó, vagy már nem tartozó tartalmak szolgáltatási módjával: vagyis nyilvánosság számára hozzáférhető módon, adatbázisban szervezve érhető el. Az egyes dokumentumtípusoknál jelezzük, milyen megállapodások megkötésére került sor.


A szerzői jogok alakulása a DTT adatbázis egyes dokumentum-típusai szerint

  1. Jogforrások
    Közlöny: jogszabályokat tartalmazó hivatalos lapok. A közlönyök által közzétett jogszabályok szerzői jogilag nem védettek, de a közlönyre vonatkozóan általában a kiadó (vagy annak jogutódja) jogosult a digitalizálás engedélyezésére. A közlönyök esetében felvettük a kapcsolatot az adott ágazatért felelős minisztériummal, ahol a szerkesztőbizottságok működnek. A minisztériumok megadták a hozzájárulást a nyilvánossághoz való hozzáférhetővé tételhez.
    Döntvénytár: bírósági döntvényeket tartalmazó művek, amelyek az egyes döntvényeket tematikus vagy éves bontásban teszik közzé. A bírósági döntvények szerzői jogilag nem védettek, azonban a döntvénytár szerkesztőjének (jogutódjának) van szerzői joga, amennyiben az összeválogatás egyedi jellegű (ld. gyűjteményes mű).
    • A II. világháború előtti döntvénytárak esetében vizsgálat alá vetettük, hogy az adott döntvénytárban az elrendezés eredménye sajátos, egyéni-eredeti gondolatot követ-e, illetőleg tartalmaz-e az egyes döntvényekhez, az adott jogterülethez fűzött magyarázatokat, értelmezéseket, bármi önálló gondolatot. Ennek eredményeként eldönthettük, hogy az Szjt. védelme-e alá tartozik-e, illetve ha igen, letelt-e már a védelmi idő.
    • A Complex Kiadóval 1999 óta fennálló szakmai együttműködés alapján a kiadó hozzájárulását adta, hogy a II. világháború után általuk kiadott döntvénytárakat a nyilvánosság számára hozzáférhető módon szolgáltassuk. Ezek a döntvénytárak a polgári jog, a büntetőjog, gazdasági jog, munkajog és közigazgatási jog területéről tartalmazza az 1950 és 1990 közötti bírói joggyakorlatot.
  2. Könyvek
    A jogi, történettudományi és politikai szakirodalom könyvei között műfaji sokszínűséggel találkozhatunk. A szerzői jogi védettség megállapítását körültekintően kellett elvégezni, hiszen műfajonként eltérő szerzői jogi szabályok vonatkoznak rájuk.
    Monográfia: olyan könyv, amely egyetlen témát dolgoz fel részletesen. A monográfiáknak lehet egy vagy több szerzőjük (szerzőtársak), illetve szerkesztőjük. Ismert szerzőjű művek esetében a védelmi idő attól független, hogy a művet a szerző életében nyilvánosságra hozta-e. Ebben az esetben a védelmi idő a szerző életének ideje és a halála időpontjától számított hetven esztendő. Szerzőtársak esetében a védelmi időt az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani.
    Tanulmánykötet: olyan könyv, amely több, kisebb terjedelmű, önálló művet tartalmaz. A tanulmánykötet a gyűjteményes mű tipikus példája. A gyűjteményes mű egészére a szerzői jog a szerkesztőt illeti. A szerkesztő szerzői jogai nem érintik a gyűjteményes mű egyes művei szerzőinek önálló jogait.
    Forráskiadások, szöveggyűjtemények: E dokumentumtípusok szerzői jogi kezelése a gyűjteményes munkákhoz hasonló. Azzal, hogy amennyiben jogszabálygyűjteményről beszélünk, az egyes jogszabályok nem tartoznak az Szjt. védelme alá, viszont ha egyéni a rendezési elv, akkor a szerkesztőt megilleti a szerzői jog.
    Lexikon: általában betűrendbe sorolva közli az egyes fogalmak (a címszavak) rövid, tömör, szakszerű magyarázatát. A szaklexikon valamely tudomány, szakterület eredményeit tárgyalja.
    A lexikonok esetében szerzői jogi jogosultak lehetnek a szerzők (jogutód) és a szerkesztés tekintetében a szerkesztők (jogutód).
    Adattár: tényszerű adatok valamilyen szempont alapján rendezett gyűjteményei (statisztikai adattárak, név- és címtárak, időrendi táblázatok, stb.)
    Az adattárak esetében szerzői jogi védelemben tipikusan az adattár szerkesztője részesülhet, hiszen az ilyen jellegű műveknél hagyományos értelemben vett szerzőről nem beszélhetünk.

    A könyvek esetében, a műfaji sokszínűségre tekintettel alapos vizsgálat alá vetettük a műveket.

    Abban az esetben, amikor a szerző kiléte egyértelműen megállapítható volt és a szerzői jogi védettség szempontjából releváns adatok is feltárhatók voltak, egyszerűen megállapítható volt, hogy az adott mű szerzői jogi védelem alatt áll.

    Forráskiadások esetében, ha csak egyszerű időrendi vagy számsorrendben, a jogalkalmazást megkönnyítendő célból kerültek kiadásra pl. az adott jogterületet érintő jogszabályok, akkor nem tartoznak az Szjt. Egyéb esetekben a döntvénytáraknál leírt eljárást alkalmaztuk.

    A jogi lexikonokra általában jellemző, hogy a szócikkek terjedelmesebb tanulmányok és szerzőjük megállapítható, hiszen többnyire neves jogtudósok írták. Ezen köteteknél a gyűjteményes művekre jellemző módon jártunk el, mint a szerzőket, mind a szerkesztőket vizsgáltuk.

    A könyvek esetében felhasználási megállapodást két esetben kötöttünk. Egyrészt a HVG-Orac kiadó – a két intézmény közötti jó szakmai kapcsolatnak köszönhetően - engedélyezte térítésmentesen, hogy néhány művét (melyek átfogóbb monográfiák, illetve tanulmánykötetek) a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyük. Másrészt az Országgyűlési Hivatal gondozásában megjelent és digitalizált művek esetében is engedélyezte a hivatal a közzétételt.

    A digitalizált könyvek nagy számára tekintettel a szerzői jogi védelem alatt álló könyvek esetében vállalhatatlan volt, hogy a szerzőkkel egyenként tárgyalásokat folytassunk a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétel céljából. Sok esetben a felhasználásnak ezt a módját a szerzők átruházzák a kiadónak, így a mű nyilvánosság számára hozzáférhető tétel engedélyezésére a kiadó jogosult. Az összes digitalizált könyv esetében hivatalos levél keretében megkerestük a művek kiadóit, melyben tájékoztattuk őket a projektről, valamint csatoltuk azon digitalizált művek jegyzékét, melyek az ő gondozásukban jelentek meg, továbbá invitáltuk őket egy személyes megbeszélésre, mely a további együttműködés kialakítását célozta, célozza.

  3. Jogtudományi, politikatudományi és történettudományi folyóiratok
    Folyóirat: részegységeik (füzeteik, számaik) meghatározott időközönként (havonta, kéthavonta, negyedévente) jelennek meg. A folyóirat elsődleges célja, hogy egy adott szakterület legújabb eredményeit közölje.

    A folyóiratok esetében a szerzői jogi védelem megilleti a folyóiratban publikált egyes művek szerzőit. Ugyanakkor a folyóirat jelentős ráfordítással létrehozott adatbázisnak minősülhet, amelynek előállítója (általában a kiadó) az egyes művek szerzőit nem érintő, az ő jogaikkal párhuzamosan fennálló adatbázis előállítói sui generis kapcsolódó joggal rendelkezik, mint az adatbázis előállítója.

    A folyóiratok esetében az a döntés született alapelvként, hogy a 110 évvel ezelőtt (1902 előtt) megjelent folyóiratokat szabadon hozzáférhetővé tesszük a nyilvánosság számára. A digitalizált, 1902 előtti folyóiratokban publikált szerzőket (mintegy 3100 szerző) egyenként megvizsgáltuk, hogy letelt-e már esetükben a védelmi idő. Amennyiben még nem telt le, illetve a szerző adatai nem voltak megállapíthatóak ezeknek a szerzőknek a listáját közzétettük egy hirdetménnyel együtt. A hirdetmény arra szólít fel, hogy várjuk a jogutódok jelentkezését, megállapodás megkötése tárgyában. A közlemény napilapokban jelent meg, valamint olvasható a portál honlapján.

    Megállapodás egy esetben született, a Magyar Közjegyzői Kamara engedélyét adta, hogy a Királyi Közjegyzők Közlönyét a portálon is nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyük (a kamara honlapján szintén megtalálható). Néhány folyóirat esetében további megállapodások még folyamatban vannak, ahol a kiadó a jogosult. Továbbá az 1902 után kiadott folyóiratok esetében folytatni szeretnénk a feltáró munkát és a jogutódok megkeresését, megállapodások megkötését.

Összegzésként elmondható, hogy a DTT portál pályázati határideje (2012. november 30.) és így a digitalizált tartalmak szolgáltatatásának kezdési ideje nem jelenti a szerzői joggal kapcsolatos munkálatok végét. Mint látható még folyamatban vannak tárgyalások, megállapodások, valamint feltáró munkálatok. Célunk az, hogy a jogszabályok által kijelölt utakon haladva folyamatosan növeljük azon tartalmak körét, melyeket a nyilvánosság számára szabadon hozzáférhetővé tehetünk.


Az Országgyűlési Könyvtár felhívása szerzői jogok tulajdonosaihoz
A szabad hozzáférés biztosítása céljából keressük az alább felsorolt szerzők jogutódait (névsoros lista)

 

Utoljára frissítve: 2013. február 22., péntek 16:11