
(Sárospatak, 1870. január 30. – Sárospatak, 1949. január 23)
jogtudós, egyetemi tanár, akadémikus, koronaügyész, felsőházi tag
Finkey Pál gimnáziumi tanár hatodik gyermekeként, Finkey Ferenc 1870. január 30-án született Sárospatakon. Jogi tanulmányait 1887–1891-ig szülővárosában a Református Jogakadémián és – az utolsó félévet – a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen végezte. 1892 januárjában itt szerzett jogi doktorátust, 1895-ben pedig tanári képesítést. 1896-ban budapesti ügyvédi vizsgája is sikerrel zárult. Állami ösztöndíjjal – a büntető intézetek tanulmányozása érdekében – 1899–1900-ban nyugat-európai, 1909-ben svájci, 1910-ben egyesült államokbeli tanulmányutat tett.
Sátoraljaújhelyen és Poprádon töltött ügyvédjelölti gyakorlat és egyéves kassai katonai szolgálat után, jogászi pályafutását 1893 októberétől a sárospataki Jogakadémián a büntetőjog és a jogbölcselet helyettes tanáraként kezdte, és 1894-ben rendkívüli, 1896-ban nyilvános rendes tanárként folytatta. 1905-ben a Budapesten megrendezett 8. Nemzetközi Börtönügyi Kongresszus szervezési munkálatainak aktív és eredményes szereplője. 1910-ben a washingtoni börtönügyi kongresszuson a magyar kormány képviseletében vett részt. 1912 áprilisában a kolozsvári egyetemen a büntetőeljárás nyilvános rendes tanára, 1915 szeptemberétől 1921-ig pedig az újonnan alapított pozsonyi Erzsébet Egyetemen a büntetőjog és a bűnvádi eljárás rendes tanára lett. Utóbbi felsőoktatási intézményben 1917–1918-ban a Jogtudományi Kar dékánja, 1918 áprilisától néhány hónapig az egyetem rektora, majd az egyetem Pécsre és a fővárosba mentésének aktív segítője. Az I. világháború utáni trianoni határváltozások és Pozsonyból történő kiutasítása következtében 1921 szeptemberétől a Szegedre menekült volt kolozsvári egyetemre került, ahol két tanéven át rendes nyilvános tanárként oktatott, és 1923 májusáig a szegedi egyetem büntetőjogi tanszékét vezette. Elhagyva a tanári pályát, május 15-től az igazságügy szolgálatába szegődött. Előbb koronaügyész-helyettes, 1930 októberétől kúriai tanácselnökként a büntetőtanács vezetője, végül 1935 júniusától 1940-ben történt nyugdíjazásáig koronaügyészként (ma legfőbb ügyész) tevékenykedett. Utóbbival egyidejűleg hivatalból a felsőház tagja és 1936-tól 1940-ig kérvényezési bizottságának elnöke lett. 1940. február végén vonult nyugalomba, ebben az évben a szegedi egyetem díszdoktorává avatták. Az igazságügy-miniszter megbízásából – új kinevezéssel – elvállata a Fiatalkorúak Budapesti Felügyelő Hatóságának elnöki tisztségét, amit 1942 és 1944 között töltött be. Fővárosi lakása a bombázások során megsemmisült, ezért 1945-ben visszaköltözött Sárospatakra, ahol haláláig élt.
Finkeyt a szakma a büntetőjog – amelynek mindhárom ágát művelte – kiemelkedő szaktekintélyének ismerte és ismeri el. Az anyagi büntetőjog prominens képviselője, a büntetőeljárás liberális irányzatának híve, a büntetéstan alapjainak megteremtője, a következetes és humánus büntetés-végrehajtás szószólója volt. Első jelentősebb munkája 1895-ben jelent meg Az egység és többség tana a büntetőjogban címmel, ez adta alapját a magántanári képesítés elérésének. A továbbiakban egymás után írta a tudományos alapossággal megalkotott, kiváló szakkönyveket, tanulmányokat, több mint 360 művet. Közülük kiemelkedik A magyar büntetőeljárás tankönyve (1899-ben), és az 1902-től öt kiadást megért A magyar büntetőjog tankönyve. 1904-ben publikálta első érdemibb börtönügyi tanulmányát a Büntetési rendszerünk egyszerűsítése témakörben, 1908-ban pedig A tételes jog alapelvei és vezéreszméi című jogbölcseleti kézikönyvet. A rendkívül termékeny jogtudós cikkeinek és tanulmányainak lelőhelyét a következő szakfolyóiratok adják: Sárospataki Lapok, A Jog, Jogtudományi Közlöny, Büntetőjog Tára, Magyar Jogász Újság, Jogállam, Bünügyi Szemle, Miskolci Jogászélet, Bírák és Ügyészek Lapja, Jogászegyleti Értekezések, Magyar Jogi Szemle stb.
Szellemi teljesítményei elismeréséül 1908-ban, a korszak nagy tekintélyű jogászainak – Wlassics Gyulának és Balogh Jenőnek – ajánlásával a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, majd 1929-től rendes, 1938-tól tiszteleti tagjává választották. 1927-től 1937-ig a tudós testület Jogtudományi Bizottságának ügyvezető elnöki teendőit is ellátta. Kétszer nyerte el az Akadémia díját: 1913-ban jogfilozófiai kézikönyvéért a Kautz Gyula-díjat, 1921-ben A magyar büntetőeljárás tankönyve című, több bővített kiadásban megjelent munkájáért a Marczibányi-jutalmat. 1916 januárjában királyi udvari tanácsosi, 1936 novemberében magyar királyi titkos tanácsosi címmel, nyugdíjba vonulása alkalmából a Magyar Érdemrend nagykeresztjével tüntették ki. Egyetemi jogtanári, bírói, koronaügyészi hivatása mellett több társadalmi, szakmai egyesületben is szerephez jutott. 1932-tól 1937-ig az Országos Bírói és Ügyvédi Vizsgabizottság helyettes elnöke, 1938-tól 1940-ig elnöke. Ezek mellett társelnöke volt a Magyar Büntetőjogi és Kriminológiai Társaságnak, elnöke a Sárospataki Diákok Szövetségének, tagja a Magyar Jogászegyletnek és a Nemzetközi Büntetőjogi Egyesületnek. A Református Egyház presbiteri és aljegyzői feladatait is ellátta.
79 éves korában, 1949. január 23-án, szülővárosában halt meg, és ugyanott családi sírboltban temették el. Emlékének ápolására 1991 februárjában megalakult a Finkey Ferenc Bűnügyi Reform Társaság, és 2000-ben az Országos Ügyészi Egyesület Finkey Ferenc-díjat alapított.
Szerzői gyűjtemény a DTT - Magyar Jogi Portálon
Főbb művei:
- Az 1792. évi büntetőtörvényjavaslat 150. évfordulója. Debrecen : Studium, 1942. 25 p.
- Az 1843-i büntetőjogi javaslatok száz év távlatából. Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1942. 51 p.
- A XX. század büntetési rendszerének reformkérdései : az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület Kaposváron, 1935. szeptember 15-én tartott közgyűlésén felolvasta. Budapest : Stádium, [1935]. 30 p.
- Alkossunk törvényt az igazságügyi patronázsegyletekről és a letartóztató intézetekből kibocsátottak utógondozásáról. Budapest : Attila Ny., 1943. 32 p.
- Anyagi igazság és téves jelszavak a büntetőeljárásban. Budapest : Magyar Jogi Szemle, 1927. 51 p.
- Die Aufgaben der Kriegsfürsorger : in der am 26. Juni 1917 abgehaltenen Konferenz der Pozsonyer städtischen Kriegsfürsorge-Kommission vorgetragen. Pozsony : Druck. Ungermayer, 1917. 31 p.
- Binding Károly k. tag emlékezete. Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1926. 31 p.
- Bírói függetlenség - betü-zsarnokság. Szeged : Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt, 1935. 22 p.
- A börtönügy haladása az utolsó száz év alatt : székfoglaló értekezés : felolvasta a II. osztály 1930 március 10-én tartott ülésén.. Budapest : M. Tud. Akad., 1930. 43 p.
- A bűnösség fogalom a világi büntetőjogban. Budapest : Franklin, 1941. 468-475. p.
- Büntetés és nevelés : felolvasta 1921. május 9-én. Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1922. 97 p.
- Büntetéstani problémák. Budapest : [Magyar Tudományos Akadémia], 1933. 312 p.
- A büntetőjogi szakképzés reformja : különösen a büntető és nyomozó hatóságok kiképzése a kriminológiai követelések folytán rájuk váró új feladatok megoldására. Budapest : Nemzetközi Büntetőjogi Egyesület Magyar Csoportja, 1913. 29 p.
- Büntetőjogunk megújhodása. Szeged : Városi Ny, 1937. 37 p.
- Büntető perorvoslati rendszerünk revisiójához. [Kecskemét] : Első Kecskeméti Hírlapkiadó, 1935. 37 p.
- A csavargás, koldulás és iszákosság törvényhozási szabályozásához. Budapest : Révai és Salamon Ny., 1910. 32 p.
- Emlékezés Kövy Sándor halálának századik évfordulóján. Miskolc : Ludvig Ny, 1930. 18 p.
- Az északamerikai büntetőjog mai vezéreszméi és reformintézményei : felolvasta az 1911. január 9-iki ülésen. Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1911. 71 p.
- Az északamerikai reformatoryk tanulságai. [S.l.] : [s.n.], [s.a.]. [2], 126-153. p.
- A felek fogalma és köre a büntetőjogi per mai elméletében. Pécs : Wessely és Horváth Ny., 1914. 46 p.
- Fiatalkorú bűntettesek és a modern törvényhozás. Budapest : Franklin, 1909. 57 p.
- A fiatalkorúak büntetőjoga Észak-Amerikában. Budapest : Athenaeum, 1913. 279 p.
- A fiatalkorúak felügyelő hatóságának feladata és tagjainak munkaköre. Budapest, 1927. 28 p.
- Finkey Ferenc m. kir. titkos tanácsos, ny. koronaügyész ünnepi beszéde Budapesten, a Szent Margitszigeti Tompa Mihály emlékmű leleplezésén, 1940. szeptember 28.. Budapest : Szkfv. Háziny, 1940. 27 p.
- Jelszavak harca a büntetőtörvénykönyvek revíziója körül : felolvasta a II. osztály 1936. december 7-én tartott ülésén. Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1937. 37 p.
- A jogakadémiák megszüntetése és a jogioktatás gyökeres reformja. Budapest : Pallas Rt. Nyomdája, 1923. 10 p.
- A jogtalanság mint a büntetendő cselekmény ismérve : székfoglaló értekezés : olvastatott a M. Tud. Akadémia 1909. márczius 8-iki ülésén. Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1909. 76 p.
- A kir. ügyészség teendői az új büntető novellával kapcsolatban. Budapest : Szerző, 1928. 21 p.
- A magyar büntető eljárás tankönyve. Budapest : Politzer Zs. és fia, 1903. 584 p.
- A magyar büntető eljárás tankönyve. Budapest : Politzer, 1908. 651 p.
- A magyar bűntetőjog tankönyve. Budapest : Politzer, 1902. 752 p.
- A magyar bűntetőjog tankönyve. Budapest : Politzer, 1905. 899 p.
- A magyar büntetőjog tankönyve. Budapest : Politzer, 1909. 869 p.
- A magyar büntetőjog tankönyve. Budapest : Grill, 1914. 907 p.
- A motivumok értékesitése a legujabb büntető törvényjavaslatokban. Budapest : Pfeifer F., 1910. 50 p.
- Patronázs munka és a Fiatalkorúak Felügyelő Hatósága. Budapest : Attila Ny., 1943. 18 p.
- A politikai bűncselekmények és büntetőtörvénykönyv : felolvastatott a II. osztálynak 1927 február 27-iki ülésén. Budapest : Akadémia, 1927. 34 p.
- A sajtóról szóló 1914. évi XIV. törvénycikk : a végrehajtási rendelet teljes szövegével. Pécs : Wessely és Horváth, 1914. 207 p.
- Szemelvények dr. Finkey Ferenc nyug. koronaügyész, tiszt. egyetemi tanár kisebb szakdolgozataiból, 1890-1940. Budapest : [s.n.], 1940. 159 p.
- A tételes jog alapelvei és vezéreszméi : a jogbölcsészet, mint alapvető és összefoglaló (általános) jogtudomány kézikönyve egyetemes fejlődéstörténeti alapon. Budapest : Grill, 1908.
- A törvénysértés fogalma a büntető jogegységi perorvoslatban. Budapest : Pallas, 1924. 53 p.
- Ügyészi függetlenség és anyagi igazság. Budapest : Franklin, 1936. 29 p.
- Vargha Ferenc emlékezete. Budapest : Attila Nyomda, 1941. 52 p.
- Visszaemlékezés a Kossuth Lajos sárospataki diákságának százados fordulóján. Miskolc : Magyar Jövő Ny, 1928. 20 p.
Könyvismertetések:
- A börtönügy haladása az utolsó száz év alatt. Írta: Finkey Ferenc, Budapest, 1930. = Jogállam. 1931, 1-1. szám, p.119-120.
- Büntetéstani problémák. Írta: Finkey Ferenc, Budapest, 1933. = Magyar Jogi Szemle. 1934, 7. szám, p.251-253..
- A magyar büntető eljárás tankönyve. Írta: Finkey Ferenc, Budapest, 1908. = A Jog. 1908, 13. szám, p.111.
- A magyar büntetőjog tankönyve. Írta: Finkey Ferenc, Budapest, 1902. = Jogállam. 1902, 8. szám, p.677-679.
- A tételes jog alapelvei és vezéreszméi. Írta: Finkey Ferenc, Budapest, 1908. = Jogállam. 1909, 5. szám, p.385-386.
Irodalom:
- Domokos Andrea: Finkey Ferencről.= Ügyészek Lapja, 2009. XVI. évf. 2. szám., 45–54. p.
- Finkey Ferenc 1870–1949. Emlékkönyv [Szathmáry Béla (szerk.)]. Sárospatak: Jogászok a Kultúráért Alapítvány, 1995. 210 p.
- Finkey Ferenc. In: Szegedi egyetemi almanach 1921–1995. Szeged: Hungaria, 1996. p.38.
- Finkey Ferenc. In: Fejezetek az ügyészség 130 éves történelméből 1871–2001. Horányi Miklós (szerk.) Budapest: Publicitás Print Kft., 2002. p.84–85.
- Horváth Tibor: Finkey Ferenc emlékére. = Jogtörténeti Szemle, 2006. 2. szám, 77–81. p.
- Ködöböcz József: Finkey Ferenc élete és munkássága: 1870–1949. Miskolc–Sárospatak: Felsőmagyarország, 1995. 169 p.
- Kőhalmi László: Finkey Ferenc, a magyar magister juris criminalis.= Collega, 2000. IV. évf. 4. szám, p.18–22.
- Madarassy-Molnár Máté: Hit–tudás–alázat. 60 éve hunyt el Finkey Ferenc. = Iustum Aequum Salutare, 2008. IV. évf. 4. szám, p.239–248.
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1. kötet. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ–Tudománytár, 2003. p. 349–350.
- Palló József: A magyar börtönügy arcképcsarnoka: Finkey Ferenc. = Börtönügyi Szemle, 2008. XXVIII. évf. 2. szám, p.87–88.