Fontsize
kicsinyít
alapméret
nagyít

Márkus Dezső

Márkus Dezső
(Paks, 1862. október 15 – Budapest, 1912. december 3.)

jogtudós, királyi törvényszéki bíró, jogi szakíró és szerkesztő

Márkus Dezső Pakson született 1862. október 13-án. Tanulmányait Budapesti Tudományegyetemen végezte, 1885-ben jogi doktorátust szerzett, 1886-ban ügyvéd lett. Tagja volt az Ügyvédvizsgáló bizottságnak, 1889-ben jegyzője a X. Magyar Jogászgyűlésnek, és titkára előbb a Budapesti Ügyvédi Körnek, majd az Országos Bírói és Ügyészi Egyesületnek, ez utóbbi hivatalos lapjának szerkesztője.

1894-től, mint beosztott bíró az Igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztályán dolgozott, tevékenyen részt vett a házassági törvény elkészítésében, az általános indokolás szerkesztésében. 1911-ben kúriai bírói rangra emelték.

A legtermékenyebb és legérdemesebb magyar jogi szakírók egyike, akinek munkássága több jogágra kiterjedt, a magánjog és peres eljárás, a közjog és közigazgatási jog mellett a jogtörténet és jogi enciklopédia ügye is foglalkoztatta. Társadalmi és szociális kérdésekről is gondolkozott: a gyöngék, elnyomottak jogi védelméről (a törvénytelen gyermek jogi állása, nőkérdés, munkáskérdés), és az előítéletek leküzdéséről is írt. Különösen érdekelték a bírói és ügyvédi szervezeti kérdések, a polgári törvénykezési eljárás és a végrehajtás, a magánjog és a hiteljog, valamint a házassági jog kérdései. A magyarországi feminizmus és nőegyenjogúság egyik élharcosa volt.

Kiváló publicista, cikkei, tanulmányai 1886-tól Jogtudományi Közlönyben, a Fővárosi Lapokban, a Debreczeni királyi táblai Értesítőben, az Ügyvédek Lapjában, a Jogban, az Egyenlőségben s az általa 1889 és 1893 között szerkesztett Jogi Szemlében, valamint a Budapesti Szemlében, és csaknem az összes napilapban jelentek meg. A Nemzetnek egy ideig belső munkatársa is volt.

Rövid élete ellenére sokat publikált. Önállóan megjelent munkáinak száma meghaladja a negyvenet, köteteinek száma a százat. Úttörő munkát végzett a jogforrások feldolgozásában, valamint ő kezdte meg a döntvényjog rendszeres feldolgozását a magyar jogirodalomban, az ő döntvénygyűjteménye később is mintául szolgált a megjelenő döntvénytáraknak. A gyakorlatban sűrűn forgatták különféle kommentárjait (polgári törvénykezési rendtartás, ügyvédségi szervezet, polgári eljárás, házassági jog, ügyvédi díjszabás stb.). Még nagyobb az érdeme a Magyar jogi lexikon kiadásában. A hat kötet a magyar jogtörténetben először tartalmazta a magyar jog minden területének alapvető fogalmait. A kor jeles jogtudósai írták a szócikkeket, a mű ma is jól használható.

Legnagyobb műve a Magyar Törvénytár – Corpus juris hungarici millenniumi emlékkiadása, melyet 1896-ban indított és haláláig egyedül szerkesztett, a törvényekhez magyarázatokat, utalókat is készített.

Márkus Dezső tevékeny tagja volt a Magyar Jogászegyletnek, előadásai és felszólalásai sokoldalúságát bizonyították.

50 éves korában, 1912. december 3-án, Budapesten halt meg. A Kozma utcai Izraelita temetőben nyugszik.

Szerzői gyűjtemény a DTT - Magyar Jogi Portálon

Főbb művei:

Irodalom:

  • Fodor Ármin: Márkus Dezső. = Jogtudományi Közlöny, 1912. XLVII. évf. 49. szám, p.423–425.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.VIII. kötet. Budapest: Hornyánszky. 1902. p.653-656.
  • Zsidó Lexikon. Budapest, 1929. p.576.
More in this category: « Magyary Zoltán Meszlény Artúr »