Fontsize
kicsinyít
alapméret
nagyít

Csiky Kálmán

Csiky Kálmán
(Kenderes, 1843. február 5. – Budapest, 1905. március 13.)

jogtudós, jogtörténész, országgyűlési képviselő

Alsó-csernátoni Csiky Kálmán Csiky Károly székelyföldi gazdatiszt fia, a Jász-Nagykun Szolnok megyei Kenderesen született. A debreceni főiskolán hallgatott bölcseletet, teológiát és jogot, és a reáliskolában a magyar nyelv és a történelem segédtanáraként is alkalmazták. 1865-től fél-fél évet töltött a berlini és a heidelbergi egyetemeken, ahol bölcsészeti, jogi és államtudományi szakokon hallgatta nagyhírű tanárok előadásait. Hazatérve beiratkozott a pesti egyetemre 1869-ben, és jogász doktori címet szerzett. Emellett nevelő lett a Teleki családnál Gyömrőn, gróf Teleki Sándor fiai mellett. 1870-től tizenöt évig a budapesti evangélikus főgimnázium latin nyelv és irodalom tanára lett, és időközben az egyetemen habilitált magántanárként magánjogi órákat tartott.

1881 és 1884 között Sepsiszentgyörgy képviselőjeként részt vett az Országgyűlésben a Szabadelvű Párt képviselőjeként. 1884-ben pedig a Műegyetemen a magyar közigazgatási és magánjog nyilvános rendes tanára lett, 1882-ben a fővárosi törvényhatóság bizottságának, majd 1884-től a budapesti református egyház tanácsának lett a tagja. Jogászi munkája mellett irodalmi működése is számottevő volt. Munkásságát a Koszorú című lapnál kezdte, majd a Pesti Napló munkatársa lett, ahol vezércikkeket írt, és a gazdasági rovatot vezette. 1870-ben a lap tudósítója lett a német-francia harctéren, onnan küldte tudósításait a Pesti Naplónak és a Pester Lloydnak. Ezenkívül a Korunk, a Nemzeti Hírlap, a Magyar Tanügy és a Budapesti Szemle hoztak tőle tanulmányokat, bírálatokat, könyvismertetéseket. Csiky Kálmán Budapesten hunyt el váratlanul, 1905-ben.

A portré forrása: Vasárnapi Újság, 1905. LII. évf. 12. szám. p.179.

Szerzői gyűjtemény a DTT - Magyar Jogi Portálon

Főbb művei:

  • Haditudósító levelek az 1870-71-iki német-francia háború színteréről. Budapest: Lampel R., 1914. 103 p.
  • A magyar alkotmánytan és jogi ismeretek kézikönyve. 3. jav. és teljesen átdolgozott kiadás. Budapest: Magyar Királyi Egyetemi Könyvnyomda, 1890. 190 p.
  • A magyar állam közigazgatási joga. Kézikönyv a joghallgatók és szigorlók használatára. Budapest: Pallas, 1888-1889. 665 p.
  • A magyar közigazgatási jog kézikönyve. 2. teljesen átdolgozott kiadás. Budapest, Pallas, 1899. 674 p.
  • Werbőczy István és Hármaskönyve. Budapest: Franklin Társulat, 1899. 64 p.
  • Irodalom:

    • ifj. Csiky Kálmán: Néhai Csiky Kálmán emlékére. A baráti kör számára kadja hátrahagyott családja. Budapest: Révai, 1905. p. 2-12 
    • Moenich Károly: Magyar Írók Névtára. Pozsony, 1876. p.439-440. 
    • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 2. kötet. Budapest: Hornyánszky, 1893. p.365-368.
    • Új Magyar Életrajzi Lexikon. 1. kötet. Budapest: Magyar Könyvklub, 2001. p. 1155.
More in this category: « Faluhelyi Ferenc Sztehlo Kornél »