Fontsize
kicsinyít
alapméret
nagyít

Herczegh Mihály

Herczegh Mihály
(Hódmezővásárhely, 1840. március 24. – Budapest, 1926. március 24.)

jogtudós

Herczeg Mihály 1840. március 24-én született Hódmezővásárhelyen, nemesi családból származott, leányágon rokonságban állt Werbőczyvel. A budapesti egyetem jog- és államtudományi hallgatója volt, 1862-ben bírói, majd egy évvel később államtudományi vizsgát tett. 1864-ben ügyvédi oklevelet szerzett. 1863 februárjában Melczer István királyi személynök a pesti királyi ítélőtáblához rendes joggyakornokká nevezte ki. Ez idő alatt ügyvédi gyakorlattal is foglalkozott. 1865-ben Fehér megye aljegyzője lett, bűnvádi és közigazgatási ügyekkel, valamint törvénykezési ügyekkel foglalkozott. 1865 szeptemberében a pécsi jogakadémia észjog, enciklopédia és római jog tanárának választották. 1868-tól a győri jogakadémián a magyar magánjog és törvénykezés tanáraként folytatta pályáját. 1870 májusától kezdve a budapesti egyetem polgári törvénykezés és a magyar magánjog nyilvános rendes tanára volt. Szakcikkei megjelentek a Jogtudományi Közlöny, A jog, a Jogi szemle, az Ügyvédek lapja, a Magyar Jogászegyleti Értekezések, a Magyar Igazságügy című folyóiratokban. Gyakorlati munkái fontos segédkönyvnek számítottak az ekkor még nagy részben kodifikálatlan törvénykezési szabályok alkalmazásával kapcsolatban. Herczegh Mihály részt vett társadalmi mozgalmakban is, az Országos nemzeti szövetség munkásügyi és nemzetiségi mozgalmában is közreműködött, mint a szövetség igazgatósági elnöke. Emellett vidéki nemzeti szövetségek kialakításában is részt vállalt. 86 éves korában hunyt el Budapesten, a Kerepesi úti Temetőben helyezték örök nyugalomra.

Szerzői gyűjtemény a DTT - Magyar Jogi Portálon

Főbb művei:

Irodalom:

  • Magyar Életrajzi Lexikon. 1.kötet A-K. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967. p. 709.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 4. kötet. Budapest: Hornyánszky, 1896. p.737-740.
More in this category: « Hajnik Imre Kerkapoly Károly »