Kezdőlap
Betűméret
kicsinyít
alapméret
nagyít

Mi az a döntvény?

1. oldal / 2
Részlet egy döntvénybőlA döntvény fogalmát a Márkus Dezső által szerkesztett és 1900-ban megjelent Magyar jogi lexikon harmadik kötete az alábbiak szerint határozta meg:

„A döntvény tételes jogunk szerint valamely felső v. középfokú bíróságnak elvi megállapodása, melyet az a bíróság, amelynek számára hozatott, az ügyek elintézésénél mindaddig követni tartozik, amíg azt egy újabb elvi megállapodás meg nem változtatja. Döntvények alkotásának jogával a felsőbb fokú rendes bíróságok (kir. ítélőtáblák s a kir. Curia) és a kir. közigazgatási bíróság vannak felruházva…”

Az ítélkezési gyakorlat egyöntetűségének követelménye a 19. század utolsó harmadától követhető nyomon. A döntvény valódi célja a magyar jogban – akkor is és most is – a jogegység megóvása és a jogbiztonság megszilárdítása volt. A jog a döntvényalkotásra, azaz a döntvényalkotás joga a 19. század második felében keletkezett. 1881-ig a vitás elvi kérdések tisztázásának és az álláspontok egyeztetésének lehetséges módját a Kúrián a semmítőszéki osztály által alkotott megállapodások képezték. A döntvényjog kialakulása kezdetének a szakirodalom a polgári törvénykezési rendtartásról szóló 1868. évi LIX. tc.-t módosító 1881. évi LIX. törvényt tekinti, melynek hatályba lépésével vette kezdetét a valóságos döntvényalkotás. A törvény intézményesítette a Kúriának az igazságszolgáltatásban legmagasabb szinten betöltött szerepét.[1](Kónya István: A döntvényjog alakulása. = Magyar Jog, 1997. XLIV. évf. 5. szám. 266. p.)

 Az 1881. évi LIX. tc. 4. §-a a következőket rendelte el:
„Az igazságszolgáltatás egyöntetűségének megóvása végett, a vitás elvi kérdések, a magy. kir. Curia polgári tanácsainak teljes ülésében döntetnek el... A teljes ülés elvi megállapodásai, az ügyek eldöntésénél irányadók."

A döntvényalkotás jogával tehát a felsőbb fokú rendes bíróságok, azaz a Királyi Kúria és a királyi ítélőtáblák, valamint a különös bíróságok közül a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság, majd a Közigazgatási Bíróság voltak felruházva. A bíróságok által hozott elvi megállapodások „műfajai” a teljes ülési határozatok, a jogegységi határozatok és az ún. egyéb elvi határozatok voltak.
A bíróságok szervezetének és működésének, valamint az egyes döntvényműfajok és azok megalkotására vonatkozó szabályok részletes bemutatása a Bírósági rendszer 1868 után  és a Döntvényműfajok fejezetben olvasható.

 

Döntvény jellegű ítéletek (sententiak) már a 19. század második felét megelőző időszakban is születtek, sőt már a Hármaskönyv (Tripartitum) keletkezését megelőzően, azaz 1514 előtt is hoztak ilyen döntvényeket. A szakirodalom szerint az ország nagybírái (judices regni ordinarii, azaz a nádor, az országbíró, a kancellár, ez utóbbi helyett később a személynök) olyan önálló tekintéllyel bírtak, hogy a magyar jog nagy része egyenesen ezek ítélkezéséből alakult ki.[2]Tóth György: A döntvény-jog. = Erdélyrészi Jogi Közlöny, 1908. I. évf. 48. szám. 485. p. Itt a szerző lábjegyzetként Wenczel Tivadar: Az 1848 előtti magánjog (1881. 101. p.) című munkáját adja meg, de én nem találtam ilyen című könyvet/cikket a szerzőtől. (szerző megj.))

A bíróságok ítéletei jogunknak mindig is fontos forrásai voltak. Erre utal Werbőczy István a Hármaskönyv 6. czím („Honnan eredt a mi szokásunk, melyet a törvénykezésben meg kell tartanunk?”), 1., 2., 3. és  11. §-ban.
1. § Először, a közönséges rendeletek és végzemények.
2. § Másodszor, a fejedelmi kiváltságlevelek.
3. § Harmadszor pedig: az ország rendes bíráinak itéletei.
11. § Harmadszor pedig és utoljára ez a mi szokásunk az ország rendes biráinak ismételt, sőt több ízben egy és ugyanazon renddel, módon és eljárással hozott és alkotott s törvényese végrehajtással is megerősített itéleteiből és itélő leveleiből származott.”
A bírósági ítéletekben foglalt jogi elvek azonban ebben az időszakban még csak annyiban szolgáltak az ügyek eldöntésénél irányadóul, amennyiben a bíróságok azokat belső erejüknél fogva elfogadták.

Kategória: Döntvénytárak
Tovább a kategóriában: « Néhány szó a digitalizált döntvénytárakról Döntvényműfajok »
Vissza a tetejére