
jogtudós, országgyűlési képviselő, egyetemi tanár
Viski Illés József 1871. november 10-én született a kárpátaljai Huszt városában. Hívő görög katolikus családból származik. Édesapja viski Illés Jenő, országgyűlési képviselő, jogász, kúriai tanácselnök volt. Az Illés vezetéknevet 1879-ben vette fel a család, előtte az Illyasevics nevet viselték. A nemesi címet, a „viski” nemesi előnevet 1913-ban Ferenc József adományozta számukra.
Tanulmányait a szatmári gimnáziumban kezdte meg, majd a pesti Piarista Gimnáziumban folytatta. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte. 1894-ben szerezte meg jogtudományi doktori oklevelét. 1895-1896-ig egyéves állami ösztöndíjjal külföldi tanulmányúton vett részt a berlini, párizsi, lipcsei és londoni egyetemeken. „Hajnik Imre tanítványának tartotta magát; a tőle tanult pozitivista szellemben, módszeres adatgyűjtéssel, de a Hajnik-féle közjogi iskola irányultságával szakítva, a középkori magyar magánjog történetének megírását tűzte ki tudományos célul.” (Szabó Mária: Illés József)
1902-től a Budapesti Tudományegyetem magyar alkotmány- és jogtörténet magántanára, 1907-től pedig nyilvános rendes tanára volt. Oktatói tevékenységét 1942-ig végezte. 1905-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1936-ban rendes tagjává választotta. 1896-ban törvényszéki joggyakornokként tevékenykedett az Igazságügyi Minisztérium Törvényelőkészítő Osztályán, a Polgári törvénykönyv szerkesztőbizottságának tagjaként. Ezalatt törvényszéki jegyzői, minisztériumi fogalmazói, törvényszéki bírói, majd táblabírói feladatokat is ellátott. 1913-ban távozott a minisztériumból, és eddigi munkáját a gyakorlati politikával cserélte fel.
A huszti kerületben a nemzeti munkapárti programmal jelöltséget vállalt és 1913-ban egyhangúlag meg is választották a kerület képviselőjévé. A képviselőházban több jelentős törvényjavaslatnak volt az előadója. A jogászi és politikai munkája összeforrt, az újabb jogásznemzedék az ő alkotmány- és jogtörténeti felfogásának hatása alatt nőtt fel, miután oktatói tevékenységét folyamatosan végezte képviselőként is. Rövid megszakítással, 26 évig volt országgyűlési, illetve nemzetgyűlési képviselő. A képviselőház jogtörténeti, közjogi szakértője volt. Az 1926-ban elfogadott felsőházi törvény előkészítésében jelentős szerepet vállalt. A kétkamarás, kéttáblás rendszer visszaállítása mellett foglal állást, a jogfolytonosság első követelményének tekinti, fontosnak tartja az alkotmányos tárgyalások folytatása és a törvényhozás kétpólusú rendszerének fenntartása szempontjából. 1925-ben a Közjogi és Igazságügyi Bizottság előadói tisztségét is ellátta.
„Viski Illés József tudományos munkásságát a széles kitekintés jellemezte, nyugodtan mondhatjuk, hogy univerzális jogtudós volt.” (Szabó Mária: Illés József)
Írásaiban a magyar közjogtörténettel, ennek európai elemeivel, a középkori és koraújkori magyar magánjoggal és perjoggal foglalkozik. Munkásságára Werbőczy eszméi nagy hatással bírtak.
„Gondolkodásában hidat tudott teremteni a múlt és a jelen között, amelynek hatásai parlamenti munkásságában is jól tetten érhetőek.”(Szabó István: Viski Illés József)
Illés József tudományos munkáinak köszönhetően megindult a magyar magánjog módszeres kutatása. Céljának a tételes jog történeti fejlődésének szemléltetése tekinthető, elsődlegesen dogmatikai szempontokat tartva maga előtt. Főbb műveiben a középkori magánjog történetével foglalkozott, különös tekintettel a házassági vagyonjog, szerződés, öröklés intézményére. Írásai megjelentek többek között a Kisebbségvédelem, a Magyar Jogászegyleti Értekezések és Egyéb Tanulmányok, Az ország útja, a Jogállam, a Magyar jogi szemle, a Jogtudományi közlöny, és a Magyar jogászújság című folyóiratokban. 1944. január 19-én hunyt el Budapesten, visszavonulva a közélettől.
Szerzői gyűjtemény a DTT - Magyar Jogi Portálon
Főbb művei:
- Az Anjou-kori társadalom és az adózás. Budapest: Politzer, 1900. 80 p.
- Bevezetés a magyar jog történetébe. A források története. Budapest: Rényi, 1910. 335 p.
- Bevezetés a magyar jog történetébe. A források története. Budapest: Grill, 1930. 440 p.
- Bevezetés az európai jogtörténetébe. Előadások. Budapest: Politzer, 1933. 140 p.
- A címeres levél kihirdetése. Győr: Győri Hírlap Ny. 1941. 8 p.
- Hajnik Imre és a magyar jogtörténet. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1928. 20 p.
- Az istenítéletekről. Budapest: Pallas, 1933. 18 p.
- A magyar czímer és a királyi czím története 1804-től kezdve: székfoglaló, Viski József lev. tagtól.Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1917. 120 p.
- A magyar házassági vagyonjog az Árpádok korában. Budapest: Grill, 1900. 66 p.
- A nova donatio (új adomány) jogi természete. Budapest: Stephaneum, 1941. 12 p.
- A Quadripartitum közjogi interpolatioi. Budapest: Akadémia, 1931. 53 p.
- A ruszinszkói kérdés. Budapest: Egyetemi Ny.,1939. 20 p.
- A törvényes öröklés rendje az Árpádok korában. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1904. 110 p.
- Az ujkori alkotmányfejlődés elemei: XV. század második fele és XVI. század.Egyetemes európai jogtörténeti tanulmány. Budapest: Kilián Frigyes, 1898. 240 p.
- Ünnepi beszéd a Corpus Juris Hungarici első kiadásának 350-ik évfordulóján. Kecskemét: Első kecskeméti Hírlapkiadó és Nyomda. 1935. 20 p.
- Werbőczy és a Hármaskönyv. Budapest: Magyar Jogászegylet, 1942. 18 p.
Könyvismertetések:
- Az Anjou-kori társadalom és az adózás. Írta Illés József dr. = Budapesti Hírlap, 1899.okt.14. XIX.évf.285.szám p.8.
- Berinkey Dénes: Az újkori alkotmányfejlődés elemei. A XV. század második fele és a XVI.század Irta dr. Illés József. = Jogtudományi Közlöny, 1898. XXXIII. évf. 6. szám p.43-44.
- Döry Ferenc: Viski Illés József: Ünnepi beszéd a Corpus Juris Hungarici első kiadásának 350-ik évfordulóján. = Századok, 1936. LXX. évf. p.100-101.
- Holub József:Illés József: A magyar czímer és a királyi czím története 1804-től kezdve.Akadémiai székfoglaló. Felolvastatott 1916 október 9-én. = Turul, 1917. XXXVII. évf. p. 59-61.
- Tellér Miksa: Árpádkori házassági vagyonjog. Illés József: A magyar házassági vagyonjog az Árpádok korában. = Közgazdasági szemle, 1902. XXVI. évf 28. kötet. p. 729-730.
Irodalom:
- Magyar Országgyűlési Almanach. Ötszáz magyar élet: 1931-1936. Szerk: Lengyel László, Vidor Gyula. Budapest: Globus, 1931. p.140-142.
- Szabó István: Viski Illés József = Iustum – Aequum – Salutare 2016. XII. évf. 1. szám, p. 185-190.
- Szabó Mária: Illés József [1871-1944] = Jogtörténeti Szemle 1986. I. évf. 1. szám, p. 95-96.