Ugrás a tartalomra
Betűméret

Döntvényjog

A királyi ítélőtáblák teljes üléseinek formái:

  • polgári teljes ülés: ha az eldöntendő jogkérdés a polgári szakosztály körébe utalt ügyben merült fel
  • büntető teljes ülés: ha az eldöntendő jogkérdés a büntető szakosztály körébe utalt ügyben merült fel
  • vegyes (polgári és büntető) teljes ülés: ha a felmerült vitás elvi jelentőségű kérdés egyszerre képez polgári és büntetőjogi kérdést.

Az 1. és a 2. pontok esetében a teljes ülést mindig úgy kell megalakítani az összes ítélő bírából, hogy a polgári teljesülésben a büntető és a büntető teljes ülésben pedig a polgári szakosztályminden ítélőbírója részt vehessen.

A döntvényt az indokolással együtt a királyi ítélőtábla büntető, illetve polgári döntvénykönyvébe be kellett vezetni. A vegyes teljes ülésben hozott döntvényeket mindkét döntvénykönyvbe be kellett vezetni.

Az ítélőtáblák teljes ülési döntvényeit fel kellett terjeszteni

  • az igazságügy-miniszterhez és
  • a királyi Kúria elnökéhez.

Közölni kellett továbbá a döntvényeket

  • a többi királyi ítélőtábla elnökével,
  • a döntvény megalkotó ítélőtábla elnökségével, az egyes tanácsokkal, minden ítélőbíróval,
  • a királyi főügyésszel,
  • a királyi törvényszékek elnökeivel,
  • a királyi ügyészekkel és
  • a királyi járásbíróságok vezetőivel.

A teljes ülési döntvények kötelező hatálya vonatkozásában a Rendelet 11. §-a kimondja:

A teljes ülési döntvények az egyes ügyekben előbb hozott határozatoknak joghatályát nem érinthetik, de jövőre azokat az illető királyi ítélőtábla tanácsai követni tartoznak mindaddig, míg ugyanazon ítélőtáblának egy újabb vagy a kir. Curiának teljes ülési döntvényével meg nem változtattatnak.

A Bűnvádi Perrendtartásról szóló 1896. évi XXXIII. tc. módosítása és kiegészítése tárgyában alkotott

1907. évi XVIII. tc.

A fenti rendelkezés a Kúria büntető ügyekben gyakorolt döntvényalkotási jogát törvényes alapokra helyezte. A Kúria döntvényei az alsó bíróságokat továbbra sem kötelezik, a döntvény a büntetőügyek eldöntésénél csak a Kúrián irányadó.

A törvény 3. §-a értelmében:

Az igazságszolgáltatás egyöntetüségének megóvása végett büntető ügyekben a vitás elvi kérdések a kir. Curia büntető tanácsainak teljes ülésében döntetnek el. Ha a felmerült vitás elvi kérdés nem csupán büntetőjogi természetü, annak eldöntése végett vegyes teljes ülést kell tartani, a mely a kir. Curiának összes büntető és polgári tanácsaiból alakul.Ha a kir. Curia valamelyik büntető tanácsának többsége valamely vitás elvi kérdés megoldásánál el kiván térni a kir. Curiának büntető teljes ülésén, vagy vegyes teljes ülésén korábban hozott határozatától, a tanács elnöke köteles az ügy elintézését felfüggeszteni, a megoldandó vitás elvi kérdést szövegeztetni s ezt a kir. Curia elnökének büntető teljes ülési vagy vegyes teljes ülési határozat kieszközlése végett megküldeni.

Ezen felül a kir. Curia elnöke, ha a kir. Curiának ellentétes elvi alapon nyugvó büntetőjogi határozatairól nyer tudomást, a vitás elvi kérdés eldöntése végett a büntető vagy a vegyes teljes ülést késedelem nélkül egybehivja.

Az igazságügyminister felhatalmaztatik, hogy a kir. Curia elvi jelentőségü határozatainak előkészitését a kir. Curia büntető teljes ülésének és vegyes teljes ülésének összhivását, alakitását és eljárását, a koronaügyész meghallgatásának módját meghatározza.

Az 1890:XXV. tc. 13. §-ában foglalt rendelkezések érintetlenül maradnak.

A döntvények közzétételére vonatkozóan a 4. § az alábbi igen fontos szabályokat tartalmazza:

ŸA királyi Kúria büntető teljes ülésének és vegyes teljes ülésének határozataiból, valamint a királyi Kúriának büntető ügyekben hozott egyéb elvi határozataiból hivatalos gyűjteményt kell készíteni.

ŸA gyűjteménybe felveendő elvi határozatokat bizottság választja ki, amely bizottság elnöke a királyi Kúria büntető szakosztályának vezetője, tagjai pedig a királyi Kúria büntető tanácsainak vezetői és a koronaügyész vagy helyettese. A gyűjteményt, mint a királyi Kúria hivatalos kiadványát, az igazságügyi miniszter teszi közzé.

Ÿ Az igazságügyi miniszter felhatalmazást kapott arra, hogy a gyűjteménybe felveendő határozatok kiválasztásánál és a gyűjtemény közzétételénél követendő eljárást rendeleti úton szabályozhassa.

A m. kir. igazságügyminiszter 1907. évi 17.700. I. M. számú rendelete ... az 1907. évi XVIII. törvénycikkben az igazságszolgáltatás egyöntetűségének megóvása végett megállapított rendelkezések végrehajtásáról

A rendelet a határozatoknak két típusát szabályozza: a királyi Kúria teljes ülési elvi határozatai, és a királyi Kúria nem teljes ülési elvi határozatai.

A királyi Kúria teljes ülési elvi határozatai:

A rendelet 1. §-a értelmében a királyi Kúria felülbírálata alá tartozó ügyekben felmerülő elvi kérdéseket a királyi Kúria büntető tanácsainak teljes ülésében kell eldönteni:

  • ha a kir. Kúria valamelyik büntető tanácsának többsége valamely vitás elvi kérdés megoldásánál el kíván térni a kir. Kúriának büntető teljes ülésén korábban hozott határozatától,
  • ha a kir. Kúria elnöke a kir. Kúriának ellentétes elvi alapon nyugvó büntetőjogi határozatairól nyer tudomást.
  • A büntető teljes ülés a királyi Kúria büntető tanácsainak összes ítélő bíráiból, a vegyes teljes ülés pedig a királyi Kúria büntető és polgári tanácsainak összes ítélő bíráiból alakul. (Rendelet, 9. §)

A királyi Kúria az 1890. évi XXV. tc. 13. §-a alapján büntető vagy vegyes teljes ülést tart, ha a királyi Kúria elnöke arról győződik meg, vagy ha őt az igazságügy miniszter arra figyelmezteti, hogy egyes királyi ítélőtáblák büntető vagy vegyes teljes ülései ellentétes teljes ülési határozatokat hoztak.

A királyi Kúria elnöke a teljes ülési határozat hiteles kiadmányát az igazságügy miniszternek három példányban, továbbá a Budapesti Közlöny és az Igazságügyi Közlöny szerkesztőségének, valamint a királyi Kúria büntetőjogi bizottságának egy-egy példányban megküldi.

A királyi Kúria nem teljes ülési elvi határozatai:

A Rendelet 29.–33. §§. foglalkoznak a határozatok ezen típusával. (Ilyen határozat hoz a Kúria akkor, 1) ha valamely büntető ügy elintézése során olyan elvi kérdés merül fel, amely a kir. Kúriának a Büntetőjogi Határozatok Tárába fölvett nem teljes ülési határozatától eltérően kellene dönteni, 2) olyan elvi kérdés merül fel, amely a kir. Kúriának teljes ülési, vagy a Büntetőjogi Határozatok Tárába fölvett nem teljes ülési határozatával még eldöntve nincs.)

A Rendelet 34–39. §§-ai rendelkeznek a királyi Kúria büntetőjogi bizottságáról. A büntetőjogi bizottság dönt arról, hogy az elvi jelentőségűnek minősített határozat a Büntetőjogi Határozatok Tárába felvételre kerüljön-e vagy sem.

Büntetőjogi Határozatok Tára (B.H.T)

Rendelet 40–45. §§

A Határozatok Tárát (a továbbiakban B.H.T) az igazságügy miniszter, mint a királyi Kúria hivatalos kiadványát teszi közzé. A B.H.T-t többek között a jogi szaklapoknak hivatalból kell megküldeni.

A határozattárba fel kell venni:

  • a királyi Kúria büntető teljes ülésének és vegyes teljes ülésének a határozatait, ideértve az e rendelet életbelépte előtt hozott és még hatályban levő teljes ülési határozatokat is;
  • a jogegység érdekében használt perorvoslat következtében akár e rendelet életbelépése előtt, akár azután hozott határozatok közül azokat, amelyeknek fölvételét a büntetőjogi bizottság elrendeli;
  • a királyi Kúriának e rendelet életbelépte után büntető ügyekben hozott olyan nem teljes ülési elvi határozatait, amelyeknek felvételét a büntetőjogi bizottság elrendeli. (Bizonyos esetekben a rendelet életbelépése előtti határozatokat is.)

A B.H.T-ba a büntető és a vegyes teljes ülési határozatokat indokolásukkal együtt teljes szövegükben kell felvenni. Az első két pontban pontban szereplő határozatok esetében közzé kell tenni az elvi kijelentést tartalmazó fejezetet, a tényvázlatot, a határozat és az indokolás azon részének szószerinti szövegét, amely az elvi kérdésre vonatkozik.