Ugrás a tartalomra
Betűméret

Döntvényjog

Kúriai határozatok

1912. évi LIV. tc.
a polgári perrendtartásról szóló 1911. évi I. tc. életbeléptetéséről (Ppé.)

A fenti törvény a döntvényalkotás szabályozásának történetében a legkiemelkedőbb, mert ez tette a döntvényeket minden bíróságra kötelezővé, és ez szabályozta törvényi szinten az azokkal kapcsolatos valamennyi lényeges kérdést.

A törvénycikk önálló cím alatt foglalkozik a királyi Kúria döntvényeivel. (Lásd: Negyedik czím, 70–79. §§). A törvény rendelkezései az alábbiakban foglalhatók össze:

A törvény a döntvény két (három) típusát különbözteti meg:

  • jogegységi határozat (jogegységi tanács hozza),
  • teljes ülési határozat (a teljes ülés hozza)
  • egyéb elvi határozat

1. jogegységi határozat

Ÿ az igazságszolgáltatás egyöntetűségének megóvása végett a vitás elvi kérdést a királyi Kúriának az erre a célra kialakított tanácsa (à jogegységi tanács – évenként 4 tanácsot alakítottak a Kúrián a 1) közpolgári, 2) telekkönyvi, 3) váltó-, kereskedelmi és 4) bűnvádi ügyekben. A tanács az elnökön kívül 10 tagból állt.) dönti el:

  • ha a királyi Kúriának valamelyik tanácsa elvi kérdésben el kíván térni a királyi Kúriának ugyanazt az elvi kérdést eldöntő oly határozatától, amely a hivatalos gyűjteménybe (78. §) fel van véve;
  • ha a királyi Kúriának ellentétes elvi alapon nyugvó határozatokat hozott, vagy ha a királyi ítélőtáblák, a királyi törvényszékek vagy a királyi járásbíróságok elvi kérdésben ellentétes gyakorlatot folytatnak, és a királyi Kúriának elnöke vagy az igazságügy miniszter a vitás elvi kérdés egyöntetű eldöntésének biztosítását jövőre szükségesnek tartja.

A törvény rendelkezik az ún. büntető jogegységi határozatról is, mely a rendkívüli perorvoslat egyik sajátos formája, a perorvoslat a jogegység érdekében alkalmazása során alakult ki. A büntető jogegységi határozatra részben a jelen törvény megfelelő paragrafusai, illetve a Bűnvádi Perrendtartásvonatkozó részei (441–442. §§) együtt alkalmazandók.

A perorvoslat a jogegység érdekében olyan jogorvoslat, amellyel határidőhöz nem kötve, és nem felfüggesztő hatállyal, a koronaügyész bármely büntető bíróságnak törvénysértő jogerős határozata vagy egyéb törvénysértő intézkedése ellen közvetlenül a Kúriánál kereshetett orvoslást. A királyi Kúriának a törvény megsértését kimondó határozata – az ún. jogegységi határozat – az 1912. évi LIV. tc. alapján a bíróságokra kötelező volt. A jogegység érdekében hozott határozat, mint a Kúria jogegységi tanácsának határozata jogforrás erejével bírt.

A jogegységi perorvoslat meglehetősen gyakran fordult elő, mivel a Bűnvádi Perrendtartás hatálybalépésétől 1948-ig eltelt időszakban e perorvoslat folytán több mint 2000 határozat született.

2. teljes ülési határozat

Ÿ A törvény értelmében királyi Kúriának teljes ülésében kell eldönteni a vitás elvi kérdést:

  • ha a királyi Kúriának valamelyik tanácsa elvi kérdésben el kíván térni a királyi Kúriának az előbbi § értelmében a jogegység megóvására hozott határozatától (jogegységi határozatától) vagy a királyi Kúriának teljes ülésében hozott határozatától;
  • ha a királyi Kúria elnöke vagy az igazságügy miniszter a királyi Kúria jogegységi vagy teljes ülési határozatának megváltoztatását szükségesnek tartja.

A törvény legfontosabb új rendelkezései az alábbiakban foglalhatók össze:

  • Ÿ megszüntette a királyi ítélőtáblák döntvényalkotási jogát.
  • Ÿ a kúriai döntvény hozatalát a törvény a Kúriának külön erre a célra kiváló jártasságú bíráiból álló tanácsaira bízza, s csak a tanácsok ún. jogegységi határozatától vagy teljes ülési határozattól eltérés esetén utalja a Kúria teljes ülésének hatáskörébe.
  • Ÿ a törvény kimondta a kúriai döntvény kötelező erejét. Korábban a Kúria döntvénye nem kötelezte az alsó bíróságokat, csak magára a Kúriára bírt kötelező erővel.

A törvény 75. §-a értelmében:

  • a kir. Kúriának jogegységi (70. §) valamint teljes ülési határozatát a biróságok mindaddig követni kötelesek, a mig azt a kir. Kúria teljes ülése meg nem változtatja.
  • a jogegységi és a teljes ülési határozat kötelező hatálya a hivatalos lapban közzétételének napjától számitott tizenötödik nappal kezdődik.

A döntvények közzétételére vonatkozó szabályok:

  • Ÿ a jogegységi és teljes ülési határozatokat a hivatalos lapban kell közzétenni.
  • Ÿ a törvénycikk 78. §-a kimondja, hogy a királyi Kúria határozataiból hivatalos gyűjteményt kell készíteni. A gyűjteménybe felveendő elvi határozatokat bizottság választja ki (polgári jogi bizottság, büntetőjogi bizottság). A gyűjteményt mint a királyi Kúriának hivatalos kiadványát az igazságügy miniszter teszi közzé.
  • Ÿ A határozatok meghozatalának, nyilvántartásának, közzétételének részletes szabályait az 1912. évi 59.200. I. M. sz. rendelet szabályozza.

A m. kir. igazságügyminiszter 1912. évi 59.200 I. M. számú rendelete a kir. Kúria döntvényeiről és a kir. bíróságok elvi jelentőségű határozatairól

A rendelet az alábbi döntvényműfajokat szabályozza:

1. A királyi Kúria jogegységi tanácsának döntvényei (Rendelet 1–17. §)

A királyi Kúria elnöke minden év elején négy jogegységi tanácsot alakít: 1) közpolgári, 2) telekkönyvi, úrbéri és birtokrendezési 3) váltó-, kereskedelmi és csődügyek 4) bűnvádi ügyekben eljáró tanácsok. Minden jogegységi tanácsba 10 tagot kell beosztani a királyi Kúriának az illető jogegységi tanács ügykörébe tartozó ügyekben működő tanácselnökei és bírái sorából.

A meghozott döntvénynek tartalmaznia kell többek között:

  • Ÿ a jogegységi tanács döntvényének sorszámát, pl. "A m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 1. számú polgári döntvénye";
  • Ÿ a döntvénnyel eldöntött elvi kérdést;
  • Ÿ az elvi kérdés eldöntését tartalmazó kijelentést "Határozat" felirattal;
  • Ÿ az elvi döntés indokolását "Indokolás" felirattal (a tényállást is tartalmaznia kell).

A döntvények számozása:

A jogegységi tanácsok döntvényeit az 1913. évben 1-gyel kezdődő és megszakítatlan sorrendben következő arab számozással kell ellátni, külön számozással a polgári döntvényeket és külön számozással a büntető döntvényeket.

A döntvények közzététele:

Ÿ Hivatalos lap (Budapesti Közlöny),

Ÿ Igazságügyi Közlöny.

2. A kir. Kúria teljes ülésének döntvényei (Rendelet 18–37. §)

A döntvény tartalmazza:

  • Ÿ a teljes ülési döntvény sorszámát, pl. "A m. kir. Kúria teljes ülésének 84. számú polgári döntvénye"
  • Ÿ az eldöntött elvi kérdést;
  • Ÿ az elvi kérdés eldöntését tartalmazó kijelentést "Határozat" felirattal;
  • Ÿ az elvi döntés indokolását "Indokolás" felirattal (a tényállást is tartalmaznia kell).

A döntvény számozása:

Megszakítatlan sorrendben következő arab számozással, külön számozással a polgári döntvényeket, és külön számozással a büntető döntvényeket.

A teljes ülési döntvények számozása folytatólagosan csatlakozik az 1913. évi január hó 1. napja előtt hozott teljes ülési polgári és büntető ügyek számozásához.

A döntvény közzététele:

ŸBudapesti Közlöny,

ŸIgazságügyi Közlöny.

3. A királyi Kúria elvi jelentőségű határozatai (Rendelet 38–42. §)

Ha a királyi Kúrián az ügy előadója valamely ügynek előadása vagy tárgyalásra előkészítése alkalmából azt tapasztalja, hogy az elintézés olyan elvi kérdéssel kapcsolatos:

  • amelyet véleménye szerint eltérően kellene eldönteni a királyi Kúriának a Polgári jogi Határozatok Tárába vagy a Büntetőjogi Határozatok Tárába felvett elvi jelentőségű határozatától, vagy
  • amely a királyi Kúriának az említett hivatalos gyűjtemények felvett elvi jelentőségű határozatával még eldöntve nincs.

4. A királyi Kúria polgári jogi és büntetőjogi bizottsága (Rendelet 43–55. §)

  • A két bizottság dönt arról, hogy az elvi jelentőségűnek minősített határozatok közül, melyek azok, amelyek bekerülnek a két határozattárba.
  • A két gyűjtemény a királyi Kúria hivatalos kiadványa, amelyekbe az alábbi határozatokat kell felvenni:

Polgári jogi Határozatok Tára (P.H.T)

A gyűjteménybe fel kell venni:

  • Ÿ valamennyi polgári teljes ülési határozatot (a rendelet életbelépte előtt hozott és még hatályban lévőeket is);
  • Ÿ a polgári jogegységi határozatokat;
  • Ÿa királyi Kúriának a rendelet életbelépte után, polgári ügyekben hozott olyan elvi jelentőségű határozatait, amelyek felvételét a polgári jogi bizottság elrendelte.

Büntetőjogi Határozatok Tára (B.H.T)

A gyűjteménybe fel kell venni:

  • Ÿ a büntető teljes ülési és a vegyes teljes ülési döntvényeket;
  • Ÿ a büntető jogegységi határozatokat;
  • Ÿ a királyi Kúriának büntető ügyekben hozott elvi jelentőségű határozatok közül azok, amelyek felvételét a büntetőjogi bizottság elrendelte.

A P.H.T-ba és a B.H.T-ba a teljes ülési döntvényeket és a jogegységi tanács döntvényeit indokolásukkal együtt teljes szövegükben kell felvenni.

5. A kir. ítélőtáblák, a kir. törvényszékek és a kir. járásbíróságok elvi jelentőségű határozatai (Rendelet 56–64. §§)

  • A királyi ítélőtábla bármelyik tanácsa, ha valamely elvi, és különösen a jogegység megóvása szempontjából is fontos kérdésben határozott, elrendelheti határozatának a királyi ítélőtábla határozattárába felvételét.
  • A királyi ítélőtábla elnöke az elvi határozat másolatát megküldi a királyi Kúria elnökének, a többi királyi ítélőtábla elnökének és az Igazságügyi Közlöny szerkesztőségének.
  • A királyi törvényszékek és járásbíróságok ha valamely elvi és különösen a jogegység megóvása szempontjából is fontos kérdésben határoztak és a határozat jogerőre emelkedett, kötelesek az elvi döntést a határozat fogalmazványán feljegyezni és a határozatot az "elvi" szóval megjelölni. Az ügy iratait a törvényszék elnökének, illetve a járásbíróság vezetőjének kell bemutatni.

1930. évi XXXIV. tc a törvénykezés egyszerűsítéséről

A törvény nemcsak ellentétes alsóbírósági gyakorlat, hanem elvi kérdésben hozott ellentétes tartalmú, egyedi határozat esetében is megengedte a jogegységi döntvényhozatalát azzal a feltétellel azonban, hogy ha ezt a Kúria elnöke vagy az igazságügyi miniszter a jogegység megóvása érdekében szükségesnek ítélte.

A törvény rendelkezései értelmében:

128. § Az 1912:LIV. tc. 70. §-a 1. bekezdésének 1. és 2. pontjában felhozott eseteken felül a kir. Kúriának jogegységi tanácsa dönti el a vitás elvi kérdést akkor is, ha:

  • a kir. Kúria valamelyik tanácsa elvi kérdésben eltérni kíván a kir. Kúriának korábban hozott ugyanazt az elvi kérdést eldöntő, de a hivatalos gyüjteménybe fel nem vett határozatától és határozatának meghozatala előtt az elvi kérdésnek jogegységi határozattal való eldöntését szükségesnek tartja;
  • akár a kir. Kúria, akár valamely más rendes bíróság (1928:XLIII. tc. 2. §) elvi kérdésben valamely más korábban hozott jogerős rendes bírósági határozattól eltérő jogerős határozatot hozott, és a kir. Kúria elnöke vagy az igazságügyminiszter a vitás elvi kérdés egyöntetű eldöntésének biztosítását jövőre szükségesnek tartja.129. § Az 1912:LIV. tc. 72. §-át a következő rendelkezés egészíti ki:
  • A kir. Kúria tanácsának elnöke felfüggesztheti az ügy elintézését akkor is, ha a kir. Kúria tanácsa elvi kérdésben eltérni kíván a kir. Kúria ugyanazon vagy más tanácsának határozatától, habár az nincs is a hivatalos gyüjteménybe felvéve.