Betűméret
kicsinyít
alapméret
nagyít

A döntvények közzététele

Egyéb elvi jelentőségű határozatok

Megjelentek a Kúria két hivatalos kiadványában: Büntetőjogi Határozatok Tárában – B.H.T (lásd az 1907. évi 17.700 I. M. számú rendeletet)

Polgárijogi Határozatok Tárában – P.H.T (lásd az 1912. évi 59.200 I. M. számú rendeletet) 

A döntvények közzétételére vonatkozó jogszabályok:  

1907. évi XVIII. tc. a Bűnvádi Perrendtartásról szóló 1896. évi XXXIII. tc. módosításáról és kiegészítéséről

A királyi Kúria büntető teljes ülésének és vegyes teljes ülésének határozataiból, valamint a királyi Kúriának büntető ügyekben hozott egyéb elvi határozataiból hivatalos gyűjteményt készítettek. A gyűjteménybe felveendő elvi határozatokat bizottság választja ki, amely bizottság elnöke a királyi Kúria büntető szakosztályának vezetője, tagjai pedig a királyi Kúria büntető tanácsainak vezetői és a koronaügyész vagy helyettese. A gyűjteményt, mint a királyi Kúriának hivatalos kiadványát, az igazságügyi miniszter teszi közzé. Az igazságügyi miniszter fel van hatalmazva arra, hogy a gyűjteménybe felveendő határozatok kiválasztásánál és a gyűjtemény közzétételénél követendő eljárást rendeleti úton szabályozza. 

A m. kir. igazságügyminiszter 1907. évi 17.700. I. M. számú rendelete ... az 1907. évi XVIII. törvénycikkben az igazságszolgáltatás egyöntetűségének megóvása végett megállapított rendelkezések végrehajtásáról

1907. évi 17.700. I. M. számú rendelet 40-45. §§

A B. H. T.-t az igazságügyi miniszter, mint a királyi Kúria hivatalos kiadványát teszi közzé. A B. H. T.-t többek között a jogi szaklapoknak hivatalból megküldik.

A határozattárnak tartalmaznia kell a királyi Kúria büntető teljes ülésének és vegyes teljes ülésének a határozatait, ideértve az e rendelet életbelépte előtt hozott és még hatályban levő teljes ülési határozatokat is.

A jogegység érdekében használt perorvoslat következtében akár e rendelet életbelépése előtt, akár azután hozott határozatok közül azokat, amelyeknek fölvételét a büntetőjogi bizottság elrendeli.

A királyi Kúriának e rendelet életbelépte után büntető ügyekben hozott olyan nem teljes ülési elvi határozatait, amelyeknek felvételét a büntetőjogi bizottság elrendeli. (Bizonyos esetekben a rendelet életbelépése előtti határozatokat is.)

A B. H. T.-ba a büntető és a vegyes teljes ülési határozatokat indokolásukkal együtt teljes szövegükben veszik fel. Az első két pontban szereplő határozatok esetében közzéteszik az elvi kijelentést tartalmazó fejezetet, a tényvázlatot, a határozat és az indokolás azon részének szószerinti szövegét, amely az elvi kérdésre vonatkozik. 

A m. kir. igazságügyminiszter 1912. évi 59.200 I. M. számú rendelete a kir. Kúria döntvényeiről és a kir. bíróságok elvi jelentőségű határozatairól 

Polgárijogi Határozatok Tára (P. H. T.) A gyűjtemény tartalmazza valamennyi polgári teljes ülés határozatát (a rendelet életbelépte előtt hozott és még hatályban lévőeket is), a polgári jogegységi határozatokat, a királyi Kúriának a rendelet életbelépte után, polgári ügyekben hozott olyan elvi jelentőségű határozatait, amelyek felvételét a polgári jogi bizottság elrendelte.

 

1. Pénzügyi Közigazgatási Bíróság

A teljes ülési határozatok, megjelennek a hivatalos lapban (Budapesti Közlöny)

A döntvények közzétételére vonatkozó jogszabályok:

1883. évi XLIII. törvénycikk a pénzügyi közigazgatási bíróságról

27. § A ministertanács felhatalmaztatik, hogy a pénzügyi közigazgatási biróság ügyrendjét rendeleti uton szabályozhassa.

Ezen ügyrend fog intézkedni az iránt is, hogy vitás elvi kérdések a pénzügyi közigazgatási biróság teljes ülésében döntessenek el, a mely teljes ülés elvi megállapodásai irányadók mindaddig, mig netalán eltérő teljes ülési megállapodás létre nem jön.

A m. kir. pénzügyminiszternek 1921. számú rendelete a pénzügyi közigazgatási bíróság ügyrendje tárgyában. 30-54. §§.

A vitás elvi kérdések a pénzügyi közigazgatási bíróság teljes ülésében kerülnek eldöntésre, amely teljes ülés elvi megállapodásai irányadók mindaddig, amíg eltérő teljes ülési megállapodás létre nem jön.

A döntvényeket az indokolással együtt az erre a célra 1884. január 1-jével megnyitandó „döntvénykönyvbe” teljes szöveggel be kellett írni valamint a hivatalos lapnak azonnali közzététel végett meg kellett küldeni.

A döntvényeket és azok indokait meg kellett küldeni a pénzügyminiszternek, továbbá a pénzügyi közigazgatási bíróság elnökének és bíráinak.

 

2. Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság

Osztályülésben hozott döntvények. A közigazgatási bíróság esetében a döntvényalkotás joga nem a teljes ülést, hanem az osztályülést illette meg. Az osztályülés a bíróság elnökéből, másodelnökéből, az adott osztály tanácselnökeiből és bíráiból áll. A döntvényeket közzétették a hivatalos lapban (Budapesti Közlöny), a Belügyi Közlönyben és a Pénzügyi Közlönyben. 

A döntvények közzétételére vonatkozó jogszabályok:

1897. évi 4634. M. E. számú rendelet a m. kir. közigazgatási bíróság teljes- és osztályüléseinek ügyrendjéről

24. § A döntvények és azok indokainak hiteles másolata esetről-esetre a ministerelnöknek, a belügyministernek és a pénzügyministernek, valamint annak a szakministernek, kinek ügykörébe a döntvények tárgya vonatkozik, 2-2 példányban, továbbá közzététel végett a Hivatalos Lapnak, valamint a Belügyi, illetőleg Pénzügyi Közlönynek 1-1 példányban megküldendők…

 

3. Királyi ítélőtáblák

A teljes ülési határozatokat az Igazságügyi Közlönyben tették közzé. 

A döntvények közzétételére vonatkozó jogszabályok: 

 A kir. ítélőtáblák és kir. főügyészségek szervezéséről szóló 1890. évi XXV. törvénycikk 

13. § A kir. itélőtábla azokban az ügyekben, melyekben a törvény szerint mint utolsó foku biróság jár el, a felmerült vitás elvi jelentőségü jogkérdéseket teljes ülésben dönti el. 

A m. kir. igazságügyminiszternek a 4214/1891. I. M. E. számú rendelete a kir. ítélőtáblák és a kir. Kúria teljes üléseinek szabályozása tárgyában 

Az ítélőtáblák teljes ülési döntvényeit felterjesztették az igazságügyi miniszterhez és a királyi Kúria elnökéhez. 

Közölni kellett továbbá a döntvényeket közölték a többi királyi ítélőtábla elnökével,a döntvény megalkotó ítélőtábla elnökségével, az egyes tanácsokkal, minden ítélőbíróval, a királyi főügyésszel,a királyi törvényszékek elnökeivel,a királyi ügyészekkel és a királyi járásbíróságok vezetőivel. 

A m. kir. igazságügyminiszter 1912. évi 59.200 I. M. számú rendelete a kir. Kúria döntvényeiről és a kir. bíróságok elvi jelentőségű határozatairól 

A kir. ítélőtáblák, a kir. törvényszékek és a kir. járásbíróságok elvi jelentőségű határozatai (Rendelet, 56-64. §§) 

A királyi ítélőtábla bármelyik tanácsa, ha valamely elvi, és különösen a jogegység megóvása szempontjából is fontos kérdésben határozott, elrendelheti határozatának a kir. ítélőtábla határozattárába felvételét.

A királyi ítélőtábla elnöke az elvi határozat másolatát megküldi a kir. Kúria elnökének, a többi kir. ítélőtábla elnökének és az Igazságügyi Közlöny szerkesztőségének. 

A királyi törvényszékek és járásbíróságok ha valamely elvi és különösen a jogegység megóvása szempontjából is fontos kérdésben határoztak és a határozat jogerőre emelkedett, kötelesek az elvi döntést a határozat fogalmazványán feljegyezni és a határozatot az „elvi” szóval megjelölni. Az ügy iratait a törvényszék elnökének, illetve a járásbíróság vezetőjének kell bemutatni.

Felhasznált irodalom

  • Pomogyi László: Magyar alkotmány- és jogtörténeti kéziszótár. Budapest: Mérték Kiadó, 2008. 958. p.
  • Tóth György: A döntvény-jog. Erdélyrészi Jogi Közlöny, 53. sz. 527. p.

Tovább a kategóriában: « Döntvényműfajok Döntvényjog »