Betűméret
kicsinyít
alapméret
nagyít

Döntvényműfajok

Jogegységi döntvény (JD)

 

A jogegységi döntvény meghozatalának szabályait alapvetően a polgári perrendtartásról szóló 1911. évi I. törvénycikk életbeléptetéséről szóló 1912. évi LIV. tc. (Ppé.) rögzítette.

Ez a jogszabály a döntvényalkotás szabályozásának történetében a legkiemelkedőbb, mert ez tette a döntvényeket minden bíróságra kötelezővé, és ez szabályozta törvényi szinten az azokkal kapcsolatos valamennyi lényeges kérdést.

A tc. önálló cím alatt foglalkozik a Királyi Kúria döntvényeivel. (Negyedik czím, 70–79. §§)

A törvénycikk a döntvény két típusát különbözteti meg: a jogegységi határozat, amelyet a jogegységi tanács hoz, illetve a teljes ülési határozat, amelyet a teljes ülés hoz.

 

A jogegységi határozat

 

Az igazságszolgáltatás egyöntetűségének megóvása végett a vitás elvi kérdést a kir. Kúriának erre a célra kialakított tanácsa döntötte el. Évente 4 jogegységi tanácsot alakítottak a Kúrián: közpolgári, telekkönyvi, váltó-, kereskedelmi és  bűnvádi ügyekben. Az elnökön kívül a tanács 10 tagból áll. A törvény szerint az alábbi esetekben kerülhet sor jogegységi döntvény meghozatalára: 

Ha a kir. Kúria valamelyik tanácsa elvi kérdésben el kiván térni a kir. Kúriának ugyanazt az elvi kérdést eldöntő oly határozatától, a mely a hivatalos gyüjteménybe (78. §) fel van véve;

Ha a kir. Kúria ellentétes elvi alapon nyugvó határozatokat hozott, vagy ha a kir. itélőtáblák, a kir. törvényszékek vagy a kir. járásbiróságok elvi kérdésben ellentétes gyakorlatot folytatnak, és a kir. Kúria elnöke vagy az igazságügyminiszter a vitás elvi kérdés egyöntetü eldöntésének biztositását jövőre szükségesnek tartja.; 

 

Büntető jogegységi határozat

 

A rendkívüli perorvoslat egyik sajátos formája, a perorvoslat a jogegység érdekében alkalmazása során alakult ki. A büntető jogegységi döntvény meghozatalára részben a jelen törvény megfelelő paragrafusai, illetve Bűnvádi Perrendtartás (Bp.) (1896. évi XXXIII. tc.) vonatkozó részei (441–442. §§) együtt alkalmazandók.

Olyan jogorvoslat, amellyel határidőhöz nem kötve, és nem felfüggesztő hatállyal, a koronaügyész bármely büntető bíróságnak törvénysértő jogerős határozata vagy egyéb törvénysértő intézkedése ellen közvetlenül a Kúriánál kereshetett orvoslást.

A királyi Kúriának a törvény megsértését kimondó határozata – az ún. jogegységi határozat – az 1912. évi LIV. tc. alapján a bíróságokra kötelező volt. A jogegység érdekében hozott határozat, mint a Kúria jogegységi tanácsának határozata, jogforrás erejével bírt.

A jogegységi perorvoslat meglehetősen gyakran fordult elő, mivel a Bűnvádi Perrendtartás hatálybalépésétől 1948-ig eltelt időszakban e perorvoslat folytán több mint 2000 határozat született.

A jogegységi döntvények meghozatalának részletes szabályai: 

A m. kir. igazságügyminiszter 1912. évi 59.200 I. M. számú rendelete a kir. Kúria döntvényeiről és a kir. bíróságok elvi jelentőségű határozatairól 

A kir. Kúria jogegységi tanácsának döntvényei (Rendelet 1–17. §§)

A királyi Kúria elnöke minden év elején négy jogegységi tanácsot alakít: közpolgári; telekkönyvi, úrbéri és birtokrendezési; váltó-, kereskedelmi és csődügyi; bűnvádi.Minden jogegységi tanácsba 10 tagot kell beosztani a királyi Kúriának az illető jogegységi tanács ügykörébe tartozó ügyekben működő tanácselnökei és bírái sorából. 

A döntvénynek tartalmaznia kell többek között: a jogegységi tanács döntvényének sorszámát, pl. "A m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 1. számú polgári döntvénye. A döntvénnyel eldöntött elvi kérdést, az elvi kérdés eldöntését tartalmazó kijelentést "Határozat" feliratta, valamint az elvi döntés indoklását "Indokolás" felirattal (a tényállást is tartalmaznia kell.

A jogegységi tanácsok döntvényeit az 1913. évben 1-gyel kezdődő és megszakítatlan sorrendben következő arab számozással kell ellátni, külön számozással a polgári döntvényeket és külön számozással a büntető döntvényeket.

A döntvények közzététele a Budapesti Közlönyben történik, 1945-től a Magyar Közlönyben, valamint az Igazságügyi Közlönyben.

1947 és 1949 között a Kúria három polgári jogegységi döntvényt (111–113. sz. JD) és egy büntető jogegységi döntvényt (43. sz. JD) hozott.

 

Teljes ülési döntvény

 

A kir. Kúria teljes ülésének döntvényei (Rendelet 18–37. §§)

A döntvény tartalmazza a teljes ülési döntvény sorszámát, pl. "A m. kir. Kúria teljes ülésének 84. számú teljes ülésének 84. számú polgári döntvénye", az eldöntött elvi kérdést, a határozatot és az indoklást.

A döntvény számozása: megszakítatlan sorrendben következő arab számozással, külön számozással a polgári döntvényeket, és külön számozással a büntető döntvényeket.

A teljes ülési döntvények számozása folytatólagosan csatlakozik az 1913. évi január hó 1. napja előtt hozott teljes ülési polgári és büntető ügyek számozásához. 

A döntvény közzététele a Budapesti Közlönyben történik, 1945-től  a Magyar Közlönyben, valamint az Igazságügyi Közlönyben.

A Kúria 1947 és 1949 között egy teljes ülési döntvényt hozott (1948-ban a 96. sz. TÜH)