Betűméret
kicsinyít
alapméret
nagyít

Döntvényműfajok

Egyéb elvi jelentőségű határozatok 

Ÿ A Magyar Királyi Kúria elvi jelentőségű határozatai

 

Nem teljes ülésben hozott és nem jogegységi határozat. A Kúria két hivatalos kiadványába, a Büntetőjogi, illetve a Polgári Jogi Határozatok Tárába felvett határozatokról van szó. A Kúria által hozott határozatokból bizottság választotta ki azokat, amelyek elvi jelentőséggel bírtak. Ezek is a joggyakorlat egységesítésének az eszközei voltak.

A m. kir. igazságügyminiszter 1912. évi 59.200 I. M. számú rendelete a kir. Kúria döntvényeiről és a kir. bíróságok elvi jelentőségű határozatairól (38–42. §§).

Ha a kir. Kúrián az ügy előadója valamely ügynek előadása vagy tárgyalásra előkészítése alkalmából azt tapasztalja, hogy az elintézés olyan elvi kérdéssel kapcsolatos, amelyet véleménye szerint eltérően kellene eldönteni a kir. Kúriának a Polgári jogi Határozatok Tárába (P. H. T.) vagy a Büntetőjogi Határozatok Tárába (B. H. T.) felvett elvi jelentőségű határozatától, vagy amely a kir. Kúriának az említett hivatalos gyűjteményekbe felvett elvi jelentőségű határozatával még eldöntve nincs. 

A Polgári jogi Határozatok Tára (P. H. T.) és a Büntetőjogi Határozatok Tára (B. H. T.) a Királyi Kúria hivatalos kiadványai. 

A Polgári jogi Határozatok Tárába fel kell venni valamennyi polgári teljes ülési határozatot teljes szöveggel és indokolással együtt (a rendelet életbelépte előtt hozott és még hatályban lévőeket is); a polgári jogegységi határozatokat teljes szöveggel és indokolással együtt a kir. Kúriának a rendelet életbelépte után, polgári ügyekben hozott olyan elvi jelentőségű határozatait, amelyek felvételét a polgári jogi bizottság elrendelte. 

A Büntetőjogi Határozatok Tárába fel kell venni a büntető teljes ülési és a vegyes teljes ülési döntvényeket teljes szöveggel és indokolással együtt a büntető jogegységi határozatokat teljes szöveggel és indokolással együtt; a kir. Kúriának büntető ügyekben hozott elvi jelentőségű határozatok közül azok, amelyek felvételét a büntetőjogi bizottság elrendelte.

Más bíróságok is hozhattak elvi jelentőségű határozatokat (lásd: 1912. évi 59.200 I. M. sz. rendelet)

ŸA kir. ítélőtáblák, a kir. törvényszékek és a kir. járásbíróságok elvi jelentőségű határozatai (Rendelet, 56–64. §).

A királyi ítélőtábla bármelyik tanácsa, ha valamely elvi, és különösen a jogegység megóvása szempontjából is fontos kérdésben határozott, elrendelheti határozatának a kir. ítélőtábla határozattárába felvételét.

A kir. ítélőtábla elnöke az elvi határozat másolatát megküldi a kir. Kúria elnökének, a többi kir. ítélőtábla elnökének és az Igazságügyi Közlöny szerkesztőségének.

A királyi törvényszékek és járásbíróságok, ha valamely elvi és különösen a jogegység megóvása szempontjából is fontos kérdésben határoztak és a határozat jogerőre emelkedett, kötelesek az elvi döntést a határozat fogalmazványán feljegyezni és a határozatot az „elvi” szóval megjelölni. Az ügy iratait a törvényszék elnökének, illetve a járásbíróság vezetőjének kell bemutatni.

Felhasznált irodalom

  • Kónya István: A döntvényjog alakulása. = Magyar Jog, 1997. XLIV. évf.  5. szám. 266. p.
  • Magyar jogi lexikon. III. kötet. Márkus Dezső (szerk.) Budapest: Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., 1900. 84. p.