Betűméret
kicsinyít
alapméret
nagyít

Corpus Juris Hungarici

Magyar Törvénytár Millenniumi kiadás

A Corpus Juris millenniumi kiadásában is több olyan forrás olvasható, amelynek a gyűjteménybe való felvétele nem igazán indokolt, másrészt abból számos törvény maradt ki, amelyeknek ott méltó helyük lett volna. E törvények közül némelyek mind a mai napig ismeretlenek, és csak a krónikákban vagy olyan törvényekben maradt fönn emlékük, a melyek rájuk utalnak; mások ellenben csak a törvénytár szerkesztése idején voltak ismeretlenek, később azonban egyes kutatóknak sikerült azokat felfedezniük, de a törvénytár későbbi kiadásaiba nem vették fel. A törvénytárba föl nem vett törvények, melyeknek felkutatásában a két Kovachich – József Miklós és Márton György – a legbuzgóbban s a legsikeresebben fáradozott, többek között a következők:

II. Endre királynak 1231. évi végzeménye, a mely az Aranybulla legtöbb cikkelyét, néhány új cikkellyel megtoldva, ismétli.

IV. Bélának 1267. évi végzeménye 10 cikkelyben, a melyek közül egynéhány az arany bulla némely cikkelyeihez hasonló szellemben intézkedik.

III. Endrének 41 cikkelyből álló végzeménye, a mely Kovachich J. M. szerint, 1291-ben kelt, de amint Szabó Károly kimutatta, voltaképpen az 1290. évből való. E törvény úgy a köz-, mint a magán- és perjog története szempontjából kiváló fontosságú intézkedéseket tartalmaz.

Márkus Dezső szerkesztő olyannyira becsülte elődei munkáját, hogy csak ott módosított az összeállításon, ahol feltétlenül szükséges volt. Nem változtatta meg például a századok alatt kialakult és rögzült jelöléseket (törvénycikk-számokat), habár az idők folyamán sok, korábban elveszettnek hitt törvénycikk előkerült. Ugyancsak ritkán nyúlt bele a gyűjtemény tartalmába is. Így például benne maradt a zsitvatoroki és a bécsi béke, habár nem volt indokolt helyük a törvénytárban. 

1999-ben, szintén magánvállalkozás keretében jött létre a Corpus Juris Hungarici CD-változata, melyet a digitális technika hívott életre. Alapjaiban a millenniumi kiadást követi. A törvények 1000-től kezdődnek, az utolsó az 1949. évi XIX. törvény. A törvényekhez már az 1870-es évektől fűztek miniszteri indokolásokat, melyeket ez az új kiadás össze is gyűjtött. A szerkesztő, Pomogyi László maga válogatta ki, hogy mely indokolások kerüljenek a gyűjteménybe. A millenniumi kiadásból hiányoztak az 1920 és 1922 közötti időszak miniszteri indokolásai, a CD-n ezek is megtalálhatók. Pomogyi sem változtatott a törvénycikkek számán és jelölésén, mint ahogy anno Márkus sem. Egy jelentős eltérés a millenniumi kiadáshoz képest, hogy a CD Függeléket is tartalmaz, míg a millenniumi kiadásnak még nem volt függeléke.

 A Függeléket azért hozta létre a szerkesztő, hogy megmentsen olyan anyagokat, melyek nem valók a törvénykönyvbe, de a jogtörténet szempontjából jelentősek. Így kerültek ki a törvénytárból és jutottak a Függelékbe többek között Szent István Intelmei, Luxemburgi Zsigmond kegyelemlevele, a Hármaskönyv, a bécsi békét tartalmazó szerződés vagy az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok. Egyszóval minden olyan írásos emlék, amelyet a korábbi szerkesztők annak ellenére felvettek a Corpus Juris Hungaricibe, hogy azok a törvénycikkekkel szemben támasztott alaki feltételeket kielégítették volna. Ugyancsak a Függelékbe kerültek azok a törvénycikkek is, amelyek megfelelnek ugyan a törvények alaki kívánalmainak, de a millenniumi kiadás – a korábbi gyakorlat előtt meghajolva – nem vette fel őket a törvénytárba. Ilyenek például az 1267., az 1291. és az 1298. évi törvénycikkek. A CD tartalmaz egy tárgyszó-adatbázist is, melynek megalkotásánál figyelembe kellett venni a helyesírási, a szókincsbeli eltéréseket. Ez az új kiadás csak a magyar nyelvű törvényeket tartalmazza, az eredeti latin nyelvű törvényeket már nem.A szerkesztő mentségére legyen mondva, hogy azt a középkori latin nyelvet, melyen a törvények szólnak, ma már nagyon kevesen ismerik.

Felhasznált irodalom:

  • Corpus Juris Hungarici. = Jogtudományi Közlöny XXXIV. évf. 1899/45. 321 – 322. p., 1899/46. 332–333. p., 1901/18. 141–142. p.
  • Csizmadia Andor – Kovács Kálmán – Asztalos László: Magyar állam- és jogtörténet. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996. 204–206. p.
  • Iványi Béla: A Corpus Juris Hungarici. = Jog 1935. I.évf. 1.sz. 1–4. p.
  • Kolosvári Sándor: A Corpus Juris Hungarici jellemzése. In: Corpus Juris Hungarici CD. Mellékletek. Budapest: KJK Kerszöv, 1899. 16 p.
  • Márkus Dezső: A Corpus Juris Hungarici és a magánjogi kodifikáció. = Jogtudományi Közlöny 1899. XXXIV. évf. 17. sz. 132-134. p.
  • Márkus Dezső: A Corpus Juris Hungarici millenniumi kiadásához (1899). In: Corpus Juris Hungarici CD. Mellékletek. Budapest: KJK Kerszöv, 1899. 14 p.
  • Mezey Barna: Magyar jogtörténet. 4., átdolgozott kiadás. Budapest: Osiris Kiadó, 2007. 39–40. p.
  • Pomogyi László: Bevezetés a Corpus Juris Hungarici CD-változatához. In: Corpus Juris Hungarici CD. Mellékletek. Budapest: KJK Kerszöv, 1999. 6 p.