Betűméret
kicsinyít
alapméret
nagyít

Magyary Zoltán: Amerikai államélet.

Magyary Zoltán
Magyary Zoltán : Amerikai államélet. Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1934. 314 p.

A kiadás digitalizált változata elérhető a DTT portálon. Szabadon hozzáférhető.

Forrás:
Mártonffy Károly: Magyary Zoltán: Amerikai államélet.= Magyar Közigazgatás, 1934. LIII. évf. 17. szám, p.1-3.

A könyv címe szerencsésen fedi a tartalmat. Az „államélet“ összetett szó, amelynek hangsúlya — a nyelvtan szabályai szerint is — e kifejezés második felén, az „élet“-en van. Erre utal a könyv alcíme is. Ennek megfelelően a könyvnek aránytalanul kisebb része foglalkozik tisztán az állammal. (…)A munka túlnyomórésze az állam életével, a közigazgatással, ennek keretén belül különös szeretettel és odaadással a közszolgálattal, mint az egész állami élet központi gondolatával és alapvető jelenségével foglalkozik. Az állam életének ez a köz- igazgatási szemlélete, — az államnak az élet oldaláról való megfigyelése és észlelése —• eredeti vonása az amerikai köztársaságnak. Kitűnik ez Hamilton-nak, az egyik „Atyának“ mondásából: „a jó kormányzás fogalmában vezető elem a végrehajtó hatalom ereje“.

A közigazgatás új módszereiről szóló fejezet a közigazgatási integrációt taglalja, főleg a megnövekedett közigazgatási feladatok megoldására új szervezeti megoldásokat, a közigazgatás egységes vezetését és mindezek alapjait: a gazdaságosságot és eredményességet (economy, efficiency).(…) A közigazgatási laboratóriumi munkának, a kutatásoknak és tanulmányoknak központja Chicago lett, mert a Public Administration Clearing-house-ban a közigazgatási kutató intézeteknek összefogását teremtette meg. E gondolatkörből születik meg a Bureau of Efficiency, Bureau of General Administration (Bureau of the Budget) az egységes állami költségvetés rendszerének megteremtésére, Institute for Government Research. A szerző gondosan figyelmeztet az utóbbi intézet első igazgatójának, Witloughbynak alapvető megállapításaira, amelyek a közigazgatás szervi (institutional) és szakirányú (functional activity) működésére vonatkoznak.(…) Erre a kitűnően megépített alapra építette Magyary könyvének központi gondolatát: az Északamerikai Egyesült Államok közszolgálatának módszeres feldolgozását. Ezért tárgyalja a szerző 1787-től kezdődően a közszolgálat kialakulását, a közszolgálatban érvényesülő politikai befolyás ellen folyó évtizedes küzdelmet, az ú. n. zsákmányrendszer (spoils system) lényegét, amellyel a közhivatali állások a győző politikai párt híveinek jutottak. Ismerteti az 1883-ban bevezetett érdemrendszert (merit system, Pendleton-Bill).(…) A már említett Bureau of Efficiency az eredményesség vizsgálatát, a munkaerő okos, egészséges felhasználása terén a gazdasági életben alkalmazott módszerekkel szerzett tapasztalatoknak a közszolgálatban való értékesítését végzi.

Részletesen tárgyalja Magyary Zoltán az állások tudományos osztályozását. Az amerikai illetményrendszer szerint a köz- tisztviselők fizetésére 5 skálát állapítottak meg. Az előlépésnél két szempontból indulnak ki. Az egyik szempont az egyén érdemessége (individual efficiency), rátermettsége, a másik a közszolgálat egyetemes szempontja (operating efficiency), a hivatal érdeke, a megfelelő embernek megfelelő helyre való állítása. Jellemző, amit a szerző a hivatalfőnökök kiválasztására mond: a rossz hivatalfőnök jellemvonásaként megállapítja az alkalmatlanságot a vezető és felügyelő munkára, a hozzá nem értést, tapasztalatlanságot, hanyagságot, pontatlanságot.(…) Az amerikai közszolgálati alkalmazottak létszámának rohamos növekedésére és a jelenlegi létszámra is kimerítő adatokat találunk a könyvben. Érdekfeszítő adatokat és alapos felvilágosítást találunk a városok élén álló választott vezetők, a city managerek intézményéről. E vezetők, mint a városi igazgatás szakértői, túlnyomórészt műszaki képzettségű emberek, a városi igazgatás felelős vezetői. Ők választják ki és alkalmazzák a városi igazgatás tisztviselőit, ugyanígy közvetlen munkatársaikat és a városi igazgatás egyes külön igazgatási ágainak vezetőit.(…)

(…) „Nincs elvi akadálya annak, — mint azt a szerző éles szemmel észleli,hogy a közigazgatás egyrészt a jogszerűség, másrészt a gazdaságosság és eredményesség követelményeit összeegyeztesse egymással“. Amerika úttörő érdeme nem is a közigazgatási jog továbbfejlesztése, hanem a tudományos szervezés és üzemvezetés elvének bevezetése. Éppen ezért Amerika és Európa közigazgatásának továbbfejlesztése — a szerző lendületes szavai szerint — „a két világrész tudományos horizontjának egybeolvadását teszi szükségessé“. Különös érdeme szerzőnknek, hogy „mindazokat a jellemző eltéréseket, amelyek az amerikai közigazgatás fejlődését s helyzetét a mienktől megkülönböztetik, kellő világossággal kiemelte. Nemcsak érdemeit és csúcsteljesítményeit, hanem teljes tárgyilagosságra való törekvéssel elmaradottságait és árnyoldalait is bemutatta“. Magyary Zoltán könyve új és friss gondolatokban bővelkedik, amelyek serkentenek és ösztönöznek. Nem is fogja célját téveszteni. Mindazok a közigazgatási emberek — kívánatos volna, hogy a közigazgatásra vonatkozó gondolatok és eszmék inai vajúdása közepette minél többen legyenek, -— akik átolvassák, bizonyos, hogy új indítások nélkül nem fogják letenni. A könyv különben egyenes vonalába esik annak a sorozatnak, amelyet Magyary Zoltán „A magyar közigazgatás racionalizálása“ című úttörő munkájával indított meg és amely „A magyar közigazgatás gazdaságosságának és eredményességének biztosítása“, „A magyar közigazgatás racionalizálásának programmja“, „Scientific Management in Public Administration“ c. nagyértékű dolgozataiban folytatódott. A könyv minden sorából a személyes élmény melege és élénk közvetlensége árad az olvasó felé, amely eltünteti az óriási távolságot, az óceán nyugati partjáról szoros közelségbe hozza az Unió közigazgatási intézményeit, saját intézményeinkkel szemben összehasonlításra késztet s örömmel, büszkeséggel tölt el ott, ahol ez az összehasonlítás javunkra dől el, míg a tények meggyőző ereje tanulságok levonására serkent ott, ahol ez fogyatékosságaink kiküszöbölése végett a magyar közszolgálat érdekében van.