Somló Bódog

Somló Bódog
(Pozsony, 1873. július 21. – Kolozsvár, 1920. szept. 28.)

jogász, jogbölcseleti író, egyetemi tanár

Somló Bódog 1873-ban született Pozsonyban. Zsidó családból származott, szüleitől már kiskorában megtanult németül. Édesapja szolgálati helyének gyakori változása miatt a gimnáziumot Zsolnán, Trencsénben, és Temesváron végezte el.

Egyetemi tanulmányait Kolozsváron, Lipcsében, Heidelbergben folytatta, 1895-ben jogi, majd 1896-ban államtudományi doktorátust szerzett. Már egyetemi évei alatt elhatározta, hogy akadémiai pályára kíván lépni, de diploma után nem volt szerencséje, többször is visszautasították munkakeresés közben. 1899-ben jogbölcseletből, 1903-ban politikából habilitált a kolozsvári egyetemen. Végül négy év hivatali munka után kinevezték Kolozsváron a Jogbölcselet és Nemzetközi Jog Tanszékre rendkívüli egyetemi tanárnak (1908-től rendes tanár), az 1916/17-es tanévben a kar dékánja volt. Legkedvesebb tanítványa Moór Gyula volt. 1918-tól Budapesten lakott, itt az egyetemen politikát, és nemzetközi jogot tanított.

Több barátjával (Vámbéry Rusztem, Berinkey Dénes, Jászi Oszkár, Jászi Viktor) megalapított a Huszadik Század nevű lapot, itt kizárólag közérdekűen tudományos cikkeket közöltek. Ez volt az első jelentős magyar szociológiai folyóirat. Somló részt vett a Társadalomtudományi Társaság megszervezésében is. Ennek célja a magyar tudományos és kulturális közgondolkodás korszerűsítése volt. A csoportosulás és a Huszadik Század kezdetben független volt a politikai nézetektől, azonban 1906 után megváltoztak a vezetők és a körülmények, így lényegében a polgári radikális és szocialisták nézeteit közvetítették. Somló egyre inkább eltávolodott ettől a társaságtól. 1919-ben pedig betiltották a működésüket.

Legjelentősebb művei a századforduló környékén jelentek meg. Nagy hatással volt rá Austin és Stammler-féle „helyes jog” elmélete, a Herbert Spencer-féle evolucionista szociológia és a Pikler-féle belátásos elmélet. Nem mindenben követte az előbb felsorolt jogtudósokat. Spencer nem támogatta az állami beavatkozást ellenben Somlóval, aki szerint az mindenképpen szükséges. Tovább fejtegette Autsin és Stammler tanait: a jog legáltalánosabb fogalmi eleme nem az erkölcs, hanem a hatalom.

Szakmai pályáját két nagy szakaszra lehetne bontani: az első korszakban a szociológia, a társadalom fejlődésének problémái foglalkoztatták. A második korszakában egy neokantiánus fordulat következett be. Inkább a filozófia és a jog alapfogalmai, jogi értékelmélet kidolgozása érdekelte. Munkásságát nemzetközileg is elismerték.

Somló Bódog 1920. szeptember 20-án halt meg, öngyilkosságot követve el.

Szerzői gyűjtemény a DTT - Magyar Jogi Portálon

Főbb művei:

  • Parlamentarizmus a magyar jogban (Bp., 1896)
  • Törvényszerűség a szociológiában (Bp., 1898)
  • A nemzetközi jog bölcseletének alapelvei (Bp., 1898)
  • Állami beavatkozás és individualizmus (Bp., 1907)
  • Zur Gründung einer beschreibenden Soziologie (Berlin, 1909)
  • Der Güterverkehr in der Urgeschellschaft (Bruxelles - Leipzig, 1909)
  • A helyes jog elmélete (Kolozsvár, 1914)
  • Gedanken zu einer ersten Philosophie (Berlin – Leipzig, 1926)
  • Juristische Grundlehre (Leipzig, 1927)

Irodalom:

  • Magyar életrajzi lexikon 1000-1990.
  • Szabadfalvi József: A magyar jogbölcseleti gondolkodás történetének vázlata, Magyar Szemle Online KIHÍVÁSOK ÉS KÉNYSZERPÁLYÁK I.
  • SZEGŐ KATALIN: Somló Bódog és nemzedéke
  • Szegvári Katalin: Somló Bódog jogelméleti munkássága, (Szeged 1952–1953)
  • Takács Péter: Somló Bódog élet- és pályarajza dokumentumokkal illusztrálva
Tovább a kategóriában: « Apáthy István Magyary Géza »