
jogtudós, jogtörténész, országgyűlési képviselő
Alsó-csernátoni Csiky Kálmán Csiky Károly székelyföldi gazdatiszt fia, a Jász-Nagykun Szolnok megyei Kenderesen született. A debreceni főiskolán hallgatott bölcseletet, teológiát és jogot, és a reáliskolában a magyar nyelv és a történelem segédtanáraként is alkalmazták. 1865-től fél-fél évet töltött a berlini és a heidelbergi egyetemeken, ahol bölcsészeti, jogi és államtudományi szakokon hallgatta nagyhírű tanárok előadásait. Hazatérve beiratkozott a pesti egyetemre 1869-ben, és jogász doktori címet szerzett. Emellett nevelő lett a Teleki családnál Gyömrőn, gróf Teleki Sándor fiai mellett. 1870-től tizenöt évig a budapesti evangélikus főgimnázium latin nyelv és irodalom tanára lett, és időközben az egyetemen habilitált magántanárként magánjogi órákat tartott.
1881 és 1884 között Sepsiszentgyörgy képviselőjeként részt vett az Országgyűlésben a Szabadelvű Párt képviselőjeként. Tudásával, széleskörű ismereteivel korán kitűnt képviselőtársai közül, s mint szónok egyike volt a Ház legjobb szónokainak, kit akkor Szilágyi Dezsővel és Berzeviczy Alberttel emlegettek egy sorban. A honvédelmi tárcának sokáig volt az előadója, azonkívül sok fontos törvényjavaslat tárgyalásában vett részt. 1884-ben a Műegyetemen a magyar közigazgatási és magánjog nyilvános rendes tanára lett, 1882-ben a fővárosi törvényhatóság bizottságának, majd 1884-től a budapesti református egyház tanácsának lett a tagja. Jogászi munkája mellett irodalmi működése is számottevő volt. Munkásságát a Koszorú című lapnál kezdte, majd a Pesti Napló munkatársa lett, ahol vezércikkeket írt, és a gazdasági rovatot vezette. 1870-ben a lap tudósítója volt a német-francia harctéren, onnan küldte tudósításait a Pesti Naplónak és a Pester Lloydnak. Ezenkívül a Korunk, a Nemzeti Hírlap, a Magyar Tanügy és a Budapesti Szemle hoztak tőle tanulmányokat, bírálatokat, könyvismertetéseket. Csiky Kálmán Budapesten hunyt el váratlanul, 1905-ben.
A portré forrása: Vasárnapi Újság, 1905. LII. évf. 12. szám. p.179.
Szerzői gyűjtemény a DTT - Magyar Jogi Portálon
Főbb művei:
- Az egyház elmélete és jogi lényege. Budapest : Politzer Zs, 1909. 142, [1] p.
- Az egyház jogi fogalma. Sárospatak : Radil Ny., 1908. 24 p.
- Haditudósító levelek az 1870-71-iki német-francia háború színteréről. Budapest : Lampel R., 1914. 103 p.
- Közjog-politikai és egyéb alkalmi czikkek. Sárospatak : Radil K, 1908. 50, [1] p.
- A magyar alkotmánytan és jogi ismeretek kézi könyve : polgári és elemi tanítóképezdék növendékei és tanítók számára. Budapest : Magyar Királyi Egyetemi Könyvny., 1890. VI, 191 p.
- A magyar állam közigazgatási joga : kézikönyv a joghallgatók és szigorlók használatára. Budapest : Pallas, 1888-1889. 1 db
- Magyar közigazgatási jog kézikönyve : joghallgatók és szigorlók használatára. Budapest : Pallas, 1899. XVIII, 674 p.
- Werbőczy István és Hármaskönyve. Budapest : Franklin, 1899. 64 p.
Irodalom:
- ifj. Csiky Kálmán: Néhai Csiky Kálmán emlékére. A baráti kör számára kadja hátrahagyott családja. Budapest: Révai, 1905. p. 2-12
- Moenich Károly: Magyar Írók Névtára. Pozsony, 1876. p.439-440.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 2. kötet. Budapest: Hornyánszky, 1893. p.365-368.
- Új Magyar Életrajzi Lexikon. 1. kötet. Budapest: Magyar Könyvklub, 2001. p. 1155.