
jogtudós, a főrendiház tagja
Szászországban született, amikor édesapja Napóleon katonájaként ott állomásozott. A jogi egyetemet Bécsben és Pest-Budán hallgatta, 1836-ban lett jogi doktor. 1838-tól először a pesti tudományegyetem bölcsészkarán, majd a jogi karán kapott tanári állást. Frank Ignác jogtudós, a magánjog egyetemi professzorának legkiválóbb tanítványaként sokoldalú műveltségével és tehetségével hamar kimagaslott kortársai közül. Később a bécsi Theresianum magyar tanszékére került a magyar történet, a közjog, a bányajog és a statisztika előadójául. 1849-től a bécsi egyetem jogi karának előadója lett, és mesterének, Frank Ignácnak tragikus halála után megkapja az ő általa vezetett tanszéket Bécsben. A magyar magánjog, a perrendtartrás és a bányajog voltak a kötelező tárgyai: ezenfelül jogot kapott előadás tartására jogtörténetből, osztrák magánjogból, összehasonlító jogtudományból és a bölcsészkaron történelemből. Előadásait nagyrészt németül kellett tartania, ami szinte az anyanyelve volt, hiszen olyan környezetben nevelkedett, amely a magyar nyelvhasználatnak nemigen kedvezett.
Irodalmi módszerének talán legfőbb jellemvonása az, hogy minden írását, amelynek természete ezt megengedte, elsősorban saját forráskutatásaira építette. A kútfők felkeresésében fáradhatatlan volt. Mint jogtörténész úttörő volt, mert nevéhez fűződik az egyetemes európai jogtörténet megteremtése. Meggyőződése volt, hogy a hazai jogélet, a hazai jog történetét csak az európai jogfejlődés menete teszi érthetővé. Lelkesen képviselte a magyar jogot. A magyar és erdélyi magánjog rendszere című kétkötetes magánjogi főművében állandóan hangsúlyozta azt a meggyőződését, hogy a magyar magánjog mind történeti előzményei, mind fejlődési irányai szerint nemzeti jog, melynek kútfői idegen befolyások által nemzeti jellemökből nem voltak soha kivetkőztetve.
Elismerésben is gazdag életet tudhatott magáénak. Már 1846-ban az Akadémia levelező tagja lett, majd 1858-ban rendes taggá választották. A pesti egyetem jogi karán kétszer volt dékán, és egyszer 1866-ban rektorrá választották. 1879-ben Ferenc József kövesdi előnévvel nemesi rangot adományozott neki, és 1889-től haláláig a főrendiház tagja volt.
Szerzői gyűjtemény a DTT - Magyar Jogi Portálon
Főbb művei:
- Az 1848. előtti magyar magánjog : tekintettel ujabb átalakitására. Budapest : M. Kir. Egy. Ny, 1885. XX, 430 p.
- A XV. századi tárnoki jog : tanulmány a hazai jogtörtörténet köréből : olvastatott a M. T. Akadémia 1877. április 23-iki ülésén. Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1878. 52 p.
- Adalék 1352-ből az Arany Bulla néhány czikkének alkalmazásához és magyarázásához. Budapest : [Magyar Tudományos Akadémia], 1873. 15 p.
- Adalék az erdélyi szászok történetéhez az Andreanum előtti időből. Budapest : [Magyar Tudományos Akadémia], 1873. 24 p.
- Az alsómagyarországi bányavárosok küzdelmei a Nagy-lucsei Dóczyakkal, 1494-1548 : olvastatott a M. Tud. Akadémia 1876. október 23-iki ülésén. Budapest : [Magyar Tudományos Akadémia], 1876. 96 p.
- Árpádkori új okmánytár. Pest : M. T. Akadémia, 1860-1874. 10 kötet.
- Diósgyőr egykori történelmi jelentősége. Pest : [Magyar Tudományos Akadémia], 1872. 83 p.
- Egyetemes európai jogtörténet. Buda : Egyetemi Ny, 1869. 760 p.
- Az egyetemes európai jogtörténetnek rövid vázlata. Budapest : Pfeifer, 1877. 218 p.
- Az európai vasúti ügy fejleményei és eredményei a magyar magánjog szempontjából : olvastatott a II. osztály 1881. jún. 13-ki ülésén. Budapest : [Magyar Tudományos Akadémia], 1881. 76 p.
- Frangepán Kristóf velenczei fogsága, 1514-19 : nagyobb részt még ismeretlen egykorú levelezések és egyéb kútfőkből. [Pest] Pesten : Eisenfels és Emich Könyvnyomdája, [1850]. 60 p.
- A Fuggerek jelentősége Magyarország történetében : olvastatott a M. Tud. Akad. II. osztályának 1881. decemberi ülésében. Budapest : [Magyar Tudományos Akadémia], 1882. 70 p.
- Ideiglenes polgári perrendtartás Magyar-, Horvát-, Tótország, a Szerbvajdaság és a Temesi Bánság számára (1852. szept. 16-ról) : különös tekintettel a bíróságaink tiszti eljárását illető rendeletekre, az erdélyivel (1852. máj. 3-ról) egybefoglalva. Pest : Geibel, 1853. 381, 85 p.
- Kassa város parketkészítése a XV. század kezdetén : olvastatott a M. T. Akadémia II. osztályának 1870. jun. 20-ki ülésében. Pest : Eggenberger, 1871. 43 p.
- Kritikai tanulmányok a Frangepán család történetéhez. Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1884. 65 p.
- A magyar bányajog rendszere. Pest : Athenaeum, 1872-1879. 216 p.
- Magyar diplomacziai emlékek az Anjou-korból. Budapest : M. T. Akadémia, 1874-1876.
- A magyar és erdélyi bányajog rendszere. Buda : Kir. Magy. Egyetemi Ny, 1866. 279 p.
- A magyar és erdélyi magánjog rendszere. Buda : Egyetemi Ny., 1863-1864.
- A magyar magánjog rendszere. Budapest : Magyar Királyi Egyetemi Könyvny., 1874-1879.
- Magyarország bányászatának kritikai története. Budapest : M. Tud. Akadémia, 1880. 456 p.
- Magyarország jogtörténetének rövid vázlata. Pest : Fanda és Frohna Ny, 1872. 125 p.
- Magyarország mezőgazdaságának története. Budapest : M. Tud. Akad. Történelmi Bizottsága, 1887. 422 p.
- Magyarország városai és városjogai a múltban és jelenben : tanulmány az összehasonlító jogtudomány szempontjából : olvastatott a M. Tud. Akadémia 1877. márczius 19-iki ülésén. Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1877. 59 p.
- Nevezetes per lőcsei polgárok között : 1421-1429 : adalék Magyarország jogtörténetéhez : olvastatott a M. Tud. Akadémia 1872. dec. 9-i ülésén. Pest : [Magyar Tudományos Akadémia], 1873. 34 p.
- Nyitra vármegyének XV. századbeli vámhelyei : tanulmány hazánk közlekedési viszonyainak történetéhez. Pest : [Magyar Tudományos Akadémia], 1872. 14 p.
- Az országos jog és a particuláris jogok közti viszony hazai jogrendszerünkben. Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1876. 100 p.
- Ozorai Pipó : magyar történelmi jellemrajz Zsigmond király korából. Pest : Emich G, 1863. 101 p.
- Az összehasonlító jogtudomány és a magyar magánjog : olvastatott a M. Tud. Akadémia 1875. november 2-diki ülésén. Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1876. 39 p.
- Sátoraljaújhely város kiváltságlevele, 1261. [Miskolc] : Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, 1986. 12 p.
- A "servitus fumi immittendi" hazai jogunk rendszerében : tanulmány az összehasonlító jog szempontjából : olvastatott a M. Tud. Akadémia 1878. május 13-iki ülésén. Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1878. 39 p.
- Szerémi György II. Lajos és János királyok házi káplánja emlékirata Magyarország romlásáról 1484-1543. Pest : Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottmánya, 1857. 410 p.
- Tanulmányok a "Magyar Jogtudomány" köréből : I. : Kitonich János "Directio methodica processus judiciarii juris consuetudinarii inclyti regni Hungariae" című munkájának jogtudományi méltatására. Pest : Eisenfels és Emich Könyvnyomdája, 1851. 25 p.
- Tata fénykora : 1412-1542 : olvastatott a II. osztály 1879. ápr. 7. ülésén. Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1879. 64 p.
- Thurzó Zsigmond, János, Szaniszló és Ferencz négy egykorú püspök a bethlenfalvi Thurzó családból, 1497-1540. Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1878. 63 p.
- A vasuti ügy s a pósta- és távirdai ügy közti összeköttetés Magyarországban a közlekedési és névszerint a vasuti jog szempontjából. Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1883. 36 p.
- Visszapillantás az előbbi magyar királyi Curiának 1724-1769-iki működésére : olvastatott a M. Tud. Akadémia 1875. május 3-iki ülésén. Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1875. 132 p.
- Werbőczy István velenczei követsége 1519 : Marino Sanuto eredeti feljegyzéseiből. Pest : Eisenfels és Emich ny., 1850. 14 p.
- Tauszig János: Visszapillantás az előbbi magyar királyi Curiának 1724—1769-ki működésére. Budapest, 1875. = Magyar Igazságügy, 1879. XI. évf. 6. szám, p. 609-615.
- Magyar életrajzi lexikon. 2. kötet. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1982. p.1039.
- Ujlaki Miklós: Wenzel Gusztáv. In: Jogi professzorok emlékezete. Budapest, 1935. p.65-75.
Könyvismertetés:
Irodalom: