
jogtudós, egyetemi tanár
Hacker Ervin - a XX. század első fele magyar büntetőjogi és kriminológiai irodalmának egyik kiemelkedő alakja, kiváló jogtudós és kriminológus, valamint jogtanár. 1888. március 23-án Pozsonyban flamand eredetű családban született. A jogászi vénát valószínűleg pozsonyi ügyvéd édesapjától, Károlytól örökölte. A pozsonyi líceum elvégzése után a pozsonyi jogakadémián és a budapesti egyetemen végezte jogi tanulmányait, utóbbin 1909-ben szerzett jogi doktori oklevelet. Egészen fiatalon, 1910-ben kezdett publikálni. Több tucatnyi közleményében és könyveiben a bűnügyi tudományok számos ágával foglalkozott, mint például: kriminálstatisztíka, kriminológia, börtönügy. Különösen jelentős a kriminálaetiológiaí, valamint a nemzetközi bűnügyi összehasonlítás területén végzett tudományos tevékenysége. Hacker önmagát a klasszikus büntetőjogi iskola és a büntetőjogi reformmozgalmak (tettes büntetőjogi iskola) között elhelyezkedő ún. közvetítő iskola hívének tartotta. Hacker a büntetőtudományok különböző részterületeit tanulmányozta Angliában, Belgiumban, Hollandiában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Svájcban. Egyrészt itt szerzett tapasztalatainak egy részét kívánta átültetni a magyar büntetőjogba, másrészt pedig tudatosítani törekedett a büntetőjog nemzetközivé válásának tényét. Tanulmányozta a bűnelkövetők, az elítéltek lelkivilágát, életkörülményeit. Reformgondolatokat fogalmazott meg a büntetésvégrehajtás terén. Az elsők között fordította a figyelmet a jogi személyek büntetőjogi felelősségre vonása felé.
Hacker kriminológia területén tett megállapításai egyértelműen és kimutathatóan hozzájárultak a magyar büntetőjog fejlődéséhez. A kriminológián belül a bioszociológiai irányzat képviselője volt. Az egyetlen olyan jogtudósként tartották számon a két világháború között hazánkban, aki folyamatosan végzett ilyen jellegű kutatásokat. Megelőzte korát azzal a szokásával, hogy nem a tételes büntetőjoggal, hanem a kriminológiai ismeretek átadásával kezdte előadásait. Hacker Ervin a büntetőjogra úgy tekintett, mint a társadalom összességét érdeklő közös baj leküzdésére. Elkülönítette egymástól a büntetőjogot és a büntetőjog-tudományt. Több aspektusból is foglalkozott a büntetés-végrehajtás kérdésével. 1909 és 1911 között a hallei, a lipcsei, a berlini és a párizsi egyetemen folytatott kiegészítő tanulmányokat, 1911-től a pozsonyi törvényszéken volt joggyakornok, majd 1914-ben Budapesten ügyvédi vizsgát tett. 1914 és 1919 között a pozsonyi ítélőtáblán bírósági jegyző rangban volt tanácsjegyző. 1919-től a pozsonyi, majd 1923-tól a pécsi egyetemen a büntetőjog és büntető eljárásjog, majd 1925-től az anyagi büntetőjog magántanára. 1920-ban Bruckner Győzővel és Schneller Károllyal együtt lett a második tanévét kezdő miskolci jogakadémia tanára, s itt egészen 1942-ig büntetőjogot, büntető perjogot (alkalmanként jogbölcsészetet és magyar magánjogot is) oktatott. Miskolci évei alatt - hazánkban ekkor még egyedülálló módon - a tételes büntetőjog keretében kriminológiával is foglalkozott, vetítettképes előadásai teljesen újszerűek voltak. Speciális kollégiumai (pl. börtönügy) rendkívül népszerűek voltak a miskolci hallgatók körében. Hacker rendkívül érzékeny volt az oktatásmetodológiai újdonságokra: a szokásos előadás-központú foglalkozások mellett szemináriumaiban a hallgató öntevékenységére épített, szabad lehetőséget nyújtott számukra, mind a téma kiválasztása, mind a feldolgozás terén. Oktatási módszere - tankönyvei által is tükrözve - rendkívül hallgatócentrikus volt. Olyan oktatóként tarthatták számon, aki nemcsak büntetőjogi tudását, de élettapasztalatát is átadta a hallgatóknak. Tankönyvére," tansegédleteire? a személyes hangvétel a jellemző, Az ő nevéhez fűződik a vetítettképes jogi oktatás bevezetése a magyar egyetemeken. Több mint hatezer, oktatási segédanyagként szolgáló diapozitívot gyűjtött össze. Pedagógiai tapasztalatai alapján ugyanis úgy vélte, hogy a büntetőjog oktatásában is nagyobb hatást lehet elérni, ha nemcsak a szavakkal, hanem képi megjelenítéssel is hat az oktató a hallgatókra. A kivetített képekre, azok részleteire még évek múltán is emlékeztek a diákjai.
A Debreceni Tisza István Tudományegyetem jogi karán Kováts Andor büntetőjogász-professzor 1942 februárjában bekövetkezett halálával megüresedett büntetőjogi tanszékre a kar három pályázó jogakadémiai tanár közül szótöbbséggel Hackert jelölték. Munkáját 1943. május 4-én kezdte meg. Itteni évei alatt a Debreceni Tudományos Társaság rendes tagjaként is tevékenykedett Debreceni tanári működése mindazonáltal nagyon rövidre sikeredett, mindösszesen csupán az 1943-1944-es tanévre terjedt ki. 1944 szeptemberében ugyanis a hadi helyzet miatt nem indult meg az oktatás, Hacker miskolci otthonába vonult vissza. 1945. december 27-én, hosszas betegeskedés után Miskolcon hunyt el, a helyi Evangélikus Temetőben nyugszik. Halála után hátrahagyott írásai kéziratait, visszaemlékezéseit, családtörténeti feljegyzéseit özvegye a budapesti Deák téri Evangélikus Múzeumra hagyta. Munkáiból nagyobb életmű-válogatást Lévai Miklós és egykori tanítványa, szemináriumi hallgatója, Gárdus Ferenc jelentetett meg 1989-ben. Haláláról a Debreceni Tudományegyetem gyászjelentést adott ki. Debreceni kollégái így emlékeztek meg róla: "Dr. Hacker Ervin életét teljesen a tudománynak szentelte. Legboldogabb óráit könyvtárszobájában töltötte tudományos foglalkozása közben. Hangyaszorgalmú tudós volt, aki nagy anyagot gyűjtött össze és azt fel is dolgozta. Műveinek címei több nyomtatott oldalra terjednek...Halála egyaránt vesztesége a tudománynak, az egyetemnek és karunknak. "
Szerzői gyűjtemény a DTT - Magyar Jogi Portálon
Főbb művei:
- Az állameszmék hatása a büntetőjogra. Miskolc : Ludvig I. Ny., 1942. 11 p.
- Der Anschauungsunterricht im Strafrecht. Miskolc : St. Ludvig, 1936. 17, [6] p.
- Beszámoló a Miskolci Jogakadémia büntetőjogi szemináriumának munkásságáról az 1921-1936. években. Miskolc : Ludvig I. Ny., 1937. 18 p.
- Beszámoló a Miskolci Jogakadémia büntetőjogi szemináriumának munkásságáról az 1936-1941. években. Miskolc : Ludvig I. Ny., 1941. 4 p.
- A börtönügy. Pécs : Dunántúl Rt, 1918. XVIII, 257 p.
- "Börtönügyi jog" a gyakorlatban. Miskolc : Magyar Jövő Ny, 1928. 17 p.
- A börtönrendszerek : a pozsonyi pártfogói értekezleteken tartott felolvasás. Pécs : Wessely és Horváth, 1917. 43 p.
- Börtönügyünk reformkérdései, különösen törvényhozási szabályozása : felolvastatott a Magyar Jogászegylet büntetőjogi szakosztályában 1921. évi május hó 25. napján. Sárospatak : Ref. Főisk. Ny, 1922. 30 p.
- Budapest hatása a kriminalitásra. Budapest : Szkfv. Háziny., 1930. 70 p.
- Büntető igazságszolgáltatásunk az utolsó években és kriminálpolitikai teendőink. Miskolc : Ludvig I. Ny., 1941. 12 p.
- A büntethetőség anyagi és eljárásjogi feltételeinek szerkezete. Budapest : Jogállam Könyvtára, 1921. 36 p.
- Büntetőjogtudomány és büntetőjogi segédtudományok. Miskolc : Ludvig Ny., 1933. 16 p.
- A büntetőjog és a büntető eljárásjog alakulása a csonka országban 1918-tól 1938-ig. Miskolc : Ludvig I. Ny., 1939. 8 p.
- A büntetőjogtudomány célkitűzései és taneszközei. Miskolc : Ludvig Ny., 1932. 18 p.
- A büntetőjogtudomány jövő feladatai. Miskolc : Magy. Jövő Ny., 1929. 8 p.
- Az egyesületek büntetőjogi cselekvőképessége és büntethetősége. Budapest : Pallas Ny., 1922. 15 p.
- Az egyesületek büntetőjogi cselekvőképessége és felelőssége : tanulmány az anyagi büntetőjog köréből. Pécs : Grill Károly Udvari Könyvkereskedése, 1922. XXX, 228 p.
- Az egyházak szerepe a főiskolai oktatásban. Miskolc : Magy. Jövő Ny., 1927. 6 p.
- A háború hatása a kriminalitásra. Miskolc : Ludvig I. Ny., 1940. 4 p.
- Háború és bűnözés. Budapest : Athenaeum, 1943. 8 p.
- Három dolgozat a büntetőjogi dogmatika köréből. Miskolc : Ludvig I. Ny., 1942. 32 p.
- Két büntetőjogi dolgozat. Pécs : Dunántúl K, 1923. 25 p.
- Két kriminalpolitikai dolgozat. Miskolc : Ludvig I. Ny., 1939. 44 p.
- A kor kriminalaetiologiai jelentősége a bevándorlás szempontjából. Miskolc : Magyar Jövő Ny, 1928. 10 p.
- Die Kriminalität des Kantons Zürich : Versuch einer Kriminalaetologie des Kantons Zürich. Miskolc : Ludvig I. Ny., 1939. XVI, 311 p.
- Kriminalisztika és büntető igazságszolgáltatás. Miskolc : Ludvig I. Ny., 1944. 32 p.
- Kriminalitás és bevándorlás. Miskolc : Magyar Jövő Ny., 1927. 8 p.
- Kriminalitás és bevándorlás. Miskolc : Magyar Jövő, 1925. 14 p.
- Kriminalitás és bevándorlás : tanulmány a kriminalaetologia és kriminalpolitika köréből. Pécs : Dunántúl Ny., 1929. XI, 270 p.
- Kriminalitásunk az 1921-1927. években. Miskolc : Ludvig Ny., 1929. 17 p.
- Kriminalstatistische und kriminalaetiologische Berichte. Miskolc : St. Ludvig, 1939-1940. 3 kötet
- Kriminalpolitik. Miskolc : Stephan Ludvig Ny., 1941. XII, 159 p.
- Kriminalpolitika. Miskolc : Ludvig I. Ny., 1941. 16 p.
- Kriminologiai adalékok. Miskolc : Magyar Jövő Ny, 1928. 15 p.
- Kriminológiai adalékok : 3. füzet. Miskolc : Ludvig Ny., 1935. 27 p.
- Les méthodes de la statistique comparée de la criminalité. Budapest : Stephaneum, 1938. 11 p.
- A magyar büntetőjog tankönyve : általános rész. Miskolc : Ludvig I. Kvny., 1936. XXIV, 445 p.
- Magyarország kriminalitása az 1925-1934. években. Budapest : Hornyánszky kny., 1937. 741-753. p.
- A merxplasi dépôt de mendicité. Miskolc : Magyar Jövő Ny, 1928. 14 p.
- Nápoly börtönei. Miskolc : Magy. Jövő Ny., 1926. 10 p.
- A Nemzetek Szövetségének tevékenysége a kriminalitás elleni küzdelem terén. Miskolc : Ludvig I. Ny., [1939]. 8 p.
- Nemzetközi bűnügyi statisztika. Szeged : Városi Ny., 1935. 46 p.
- A nemzetközi bűnügyi statisztika módszerei. Miskolc : Ludvig I. Könyvny., 1938. 12 p.
- Die neueren Ergebnisse der Strafgesetzgebung in Ungarn. Mannheim : Bensheimer, [1922]. 26 p.
- A rabmunka : tanulmány a börtönügy köréből. Pécs : Wessely és Horváth Ny, 1916. XII, 239 p.
- A rendőreink elleni merényleteknek bűnügyi aetiologiai okai. Budapest : Jogállam, 1938. 6 p.
- A statisztikai képviseleti módszerek alkalmazása a bűnügyi aetiologiában. Miskolc : Ludvig Ny., 1930. 7 p.
- Statistique comparée de la criminalité. Paris : Libr. Marchal et Billard, 1937. 47 p.
- A svájci büntetőtörvénykönyv. Szeged : Városi Ny., 1937. 16 p.
- A szemléltető oktatás a büntetőjogban. Miskolc : Ludvig I. Ny., 1936. 12 p.
- Társadalmi kapillaritás és kriminalitás. Pécs : Dunántul Egyet. Ny., 1936. p.: f97]-108.
- Újabb kriminológiai adalékok. Miskolc : Ludvig Ny., 1934. 21 p.
- A világháboru hatása a kriminalitásra. Pécs : Dunántúl Ny, 1925. 28 p.
- A visszaeső büntettesek kriminalitása és szigorított dologházba való utalásuk. Miskolc : Ludvig ny., 1938. 11 p.
Könyvismertetések:
- Angyal Pál: Hacker Ervin: A magyar büntetőjog tankönyve : általános rész. Miskolc : Ludvig I. Kvny., 1936. = Magyar Jogi Szemle, 1937. 18. évfolyam, 3. szám, p.135-138.
- Finkey Ferenc: Az egyesületek büntetőjogi cselekvőképessége és felelőssége. Írta: Hacker Ervin, egyetemi magántanár, miskolci jogakadémiai tanár. = Magyar Jogi Szemle, 1922. 3. évfolyam, 10. szám, p.636-638.
- Szuchovszky Lajos: Dr. Hacker Ervin: Kriminalitás és bevándorlás. = Protestáns Tanügyi Szemle, 1930. 3. évfolyam, 8. szám, p.69-70.
Irodalom:
- Cséka Ervin: Emlékezés régi debreceni jogászprofesszorokra .= Jogtudományi Közlöny, 2002. LVII. évf. 2. sz., p.107-113.
- Kiss Katalin- P. Szabó Béla: Hacker Ervin (1888-1945). In: Hamza Gábor, Siklósi Iván: Magyar jogtudósok, 4.kötet., Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2014. p. 89-104.
- Magyar Életrajzi Lexikon 1. kötet. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967. p. 654.